Jó hír a mikrovállalkozásoknak

Tovább bővül az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köre a veszélyhelyzet ideje alatt. A kedden megjelent 115. számú magyar közlöny tartalmazza azt a kormányrendeletet, mely alapján további mikrovállalkozások is jogosulttá válnak az egyetemes szolgáltatásra.

 

A kormányrendelet kiterjeszti az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot valamennyi, önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkező mikrovállalkozásra. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül kerül az a rendelkezés, mely kizárta az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságból azokat a – további feltételeknek megfelelő – mikrovállalkozásokat, melyek a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) kormányrendelet hatálybalépésének napján nem egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek villamos energiát.

 

A fentiek alapján a kormányrendelet hatályba lépését követően, vagyis 2025. január 1. napjától minden olyan mikrovállalkozás jogosult lesz az egyetemes szolgáltatásra, mely

  • önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkezik
  • kisfeszültségen vételez és
  • összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó.

Ezek a mikrovállalkozások az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron, afelett pedig versenypiaci áron vételezhetnek villamos energiát.

 

A fenti rendelkezések a kormányrendelet hatálybalépésnek napjáig már megkötött villamosenergia-vásárlási szerződések hatályát nem érintik. Vagyis a 2025. január 1. napján egyetemes szolgáltatásra jogosulttá váló mikrovállalkozások a már megkötött szerződésük megszűnését / megszüntetését követően tudnak majd a kormányrendelet által biztosított kedvezőbb feltételekkel új szerződést kötni.

 

Jogszabályok:

217/2022. (VI. 17.) kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról

345/2024. (XI. 19.) kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3. § (3) bekezdése – mikrovállalkozás meghatározása

2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

Tájékoztató a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség

a) kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,

b) nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

 

A felelősségbiztosításnak

a) 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,

b) 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,

c) 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,

d) 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,

e) 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

 

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.

A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

A 2025. évi minimálbér kérdésében országos konzultációt indít az MKIK

Nagy Elek, az MKIK újonnan megválasztott elnöke ígéretéhez híven a 2025. évi minimálbér kérdésében országos kutatást és széleskörű konzultációt indít.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaság egészét képviselő köztestület vezetőjeként kötelességének érzi azt, hogy a vállalkozások véleményét megkérdezve a kamarai hálózat javaslatai alapján alakítsa ki a gazdaság érdekeit szem előtt tartó kamarai véleményt. A bérpolitika kialakítása során nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági szereplők teherbíró képessége, ami szorosan összefügg a vállalkozások termelékenységének kérdésével.

Az MKIK egy átfogó, reprezentatív országos kutatást indít a 2025. évi minimálbér kérdésében, mely során több száz vállalkozást tervez megkérdezni és egy online konzultációt is indít annak érdekében, hogy bárki elmondhassa véleményét ebben a fontos kérdésben.

Töltse ki a kérdőívet 2024. november 20-ig az alábbi linken:

Link: https://kutatas.gvi.hu/index.php/825163?lang=hu

Az összesített eredményt 2024. november 22-én az MKIK eljuttatja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tagjainak, gazdasági döntéshozóknak és a további érintett partnereknek, valamint elérhetővé teszi a weboldalán.

MNB konjunktúra felmérés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait. Ennek kapcsán az MNB rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény adta keretek között néhány olyan kérdés megválaszolásában szeretnék együttműködésüket kérni, amelyek segítenek pontosabb képet alkotni a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetéről, illetve az általános üzleti hangulat aktuális és jövőbeli várakozásairól. Kérjük, segítsék munkájukat azzal, hogy kitöltik az MNB honlapján az alábbi hivatkozáson elérhető rövid kérdőívet 2024. november 18-ig. A kitöltés mintegy 10 percet vesz igénybe.

https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=155045204&lng=hu-HU

Eddigi felméréseik eredményei megtalálhatók az MNB honlapján az alábbi hivatkozásra kattintva:

https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/vallalati-konjunktura-felmeres

Az adatszolgáltatás nem kötelező, a felmérésben való részvétel önkéntes. A válaszadás név nélkül történik (anonim). A kérdőív nem tartalmaz a vállalat azonosítására alkalmas kérdéseket. Az adatgyűjtés statisztikai célból történik. A válaszokat összesítve dolgozzuk fel, amelyekből egyedi adatokat nem tartalmazó elemzéseket kívánunk készíteni. Amennyiben a felmérés kapcsán kérdésük merülne fel, az MNB illetékes munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a e-mail címen keresztül.

Ismét pályázhatnak egymillió forintos támogatásra a vidéki éttermek

Újra megjelenteti Magyarország Kormánya az összesen 13 milliárd forint értékű, a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelését célzó támogatási programján belül az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek szóló felhívást. Ez a kör a program indulásakor elsőként pályázhatott az üzletenként lehívható egymillió forint értékű támogatásra. Az iparági visszajelzések alapján ugyanakkor a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében jelentős volt az igény a felhívás ismételt megnyitására. Az üzemeltetők most december 4-éig adhatják be kérelmeiket.

Bővebben…

Európai Innovációs Tanács online információs nap – 2025-ös munkaprogram

Az Európai Innovációs Tanács (EIC) 2025-ös munkaprogramját a potenciális pályázóknak 2024. november 5-én, online eseményen mutatják be, valamint áttekintést nyújtanak a korábbi munkaprogramok keretében elért eredményekről.

Bővebben…

OT kiberbiztonság a NIS2 idején

Ma már minden iparvállalat hálózati infrastruktúrájának kialakításakor és annak mindennapos üzemeltetésekor kulcsfontosságú tényező a kiberbiztonság. Az elmúlt években felerősödő digitalizációs és automatizációs folyamatok ezt a követelményt tovább fokozták, valamint világszerte megszaporodtak az OT rendszerekkel szembeni kibertámadások is, amelyeknek kis- és nagyvállalatok, kritikus infrastruktúrák és a legkülönbözőbb létesítmények egyaránt célpontjai. A beláthatatlan károk megelőzése érdekében a megfelelő védekezés elengedhetetlen.

Bővebben…