TanIT díj 2024.
Az Ivetár Közhasznú Egyesület 2022-ben megalapította a TanIT díjat, melyhez együttműködő partnerként csatlakozott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ICT Bizottsága és 2024-től már a lebonyolítás feladatait is átveszi az egyesülettől, aki szakmai partnerként és kiemelt szponzorként támogatja tovább a díjat.
A díj célja, hogy elismerésben részesítsen egy olyan baranyai, középiskolai informatikatanárt, aki az adott tanévben kiemelkedő munkát végzett az informatikaoktatás és az informatikai pályaorientáció területén.
A két szervezet idén újra meghirdeti a bruttó 1 000 000 Ft összegű TanIT díjat, amivel a 2023/2024-es tanév legkiválóbb középiskolai tanári teljesítményét kívánja elismerni Baranya vármegyében. A díjra bármelyik olyan tanár vagy oktató jelentkezhet és jelölhető, aki valamelyik Baranya vármegyei középfokú oktatási intézményben informatikát tanít és a pályázat leadásának napján jogviszonyban áll valamelyik intézménnyel.
A korábbi években kiváló pályázatok érkeztek be, így reméljük idén is nehéz dolga lesz az informatikai szakemberekből álló zsűrinek. A díjra a jelentkezéseket, illetve jelöléseket 2024. október 1. és október 31. között várják a https://www.tanitdij.hu/ oldalon közzétett online űrlapon keresztül.
Mennyire használják a hazai vállalkozások a mesterséges intelligenciát?
A hazai cégek 12 százaléka már alkalmazza, további 22 százaléka pedig tervezi bevezetni a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközöket a munkafolyamataiba. Éllovasnak a nagyvállalatok (65%) és a szolgáltató cégek (44%) tekinthetőek. A hazai cégek az MI technológiákat leggyakrabban marketing és folyamatautomatizálási céllal használják. Az alkalmazás legjelentősebb akadályait a képzett munkatársak és az új technológiák ismeretének hiánya, valamint azok vállalati működésbe integrálásának nehézségei jelentik.
Mesterséges intelligencia alapú technológiák alkalmazása
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves konjunktúravizsgálata részeként 2024 júliusában összesen 350 legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozás vezetője számolt be a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközök vállalati működésben történő alkalmazásáról, azok céljairól és akadályairól.
Míg a vállalatok körülbelül tizede (12%) már aktívan használja, további egyötöd részük (22%) pedig tervezi bevezetni, addig a többség (66%) még idegenkedik a mesterséges intelligenciától, nem használja és nem is tervezi az alkalmazást a működésében. A használati mintázatot jelentősen befolyásolja az, hogy a cégvezető él-e személyesen az intelligens technológiai megoldásokkal. Nekik azonban 88 százalékuk még nem veszi igénybe az MI-t és az általuk vezetett cégek jelentős többsége (72%) egyelőre nem is tervezi munkafolyamatait megújítani intelligens technológiákkal.
Leginkább a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok mutatnak nyitottságot a gépi intelligencián alapuló eszközök kipróbálása iránt: 21%-uk már használ ilyen technológiákat, 44%-uk pedig tervezi alkalmazni. A használatot nem tervezők aránya egyre növekszik az alkalmazottak számának csökkenésével, a 20–49 fő közötti munkatárssal rendelkező cégek esetén már 10-ből 7 egyáltalán nem használja és nem is tervezi igénybe venni az MI-t.
Ágazati besorolás szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazók közül kiemelkednek a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek: átlagon felüli részük (20%) már használja és további 24%-uk pedig tervezi alkalmazni ezeket a műszaki megoldásokat. Ennél azonban még nagyobb arányban (32%) szeretnék bevezetni az intelligens technológiákat a kereskedelmi ágazathoz tartozók. A feldolgozó- és építőipari vállalkozásoknak viszont közel 80 százaléka jelenleg és a jövőben sem tervezi az MI használatát.
Az alkalmazás főbb céljai és akadályai
Azon vállalatok, melyek már igénybe veszik a mesterséges intelligencia segítségét, főként marketinget szolgáló tevékenységek (49%) és folyamatok automatizálásának (45%) céljával teszik ezt. Körülbelül harmaduk ugyanakkor a tartalomgenerálást, adatelemzést és termékfejlesztést is használati indokként jelölte meg. A kiberbiztonság területén a felhasználó cégek körülbelül negyede alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg pénzügyi előrejelzésekhez a vállalkozások ötöde használja az új technológiákat. A legkevésbé elterjedt felhasználási területek a készletgazdálkodás és logisztika területén történő alkalmazás, illetve a mesterséges intelligencia alapú chatbotok működtetése (13%).
A cégek több mint felénél (53%) az MI mellőzése abból adódik, hogy úgy vélik, ezen technológiai megoldások nem illeszkednek a vállalat működéséhez (főként a KKV szektorban). A gazdasági társaságok közel fele ugyanakkor a tudáshiányt is megemlítette, mint akadályt: úgy a különféle technológiák ismeretének (46%, főként a kereskedelmi és feldolgozóipari cégek körében), mint a hozzáértő, használatban jártas szakembereknek a hiánya (48%, főként az MI-t már használók és a nagyvállalatok esetén) jelentős hátráltató tényező. A vállalkozások körülbelül harmada gondolja úgy, hogy vannak biztonsági kockázatai (35%, főként nagyvállalatok), illetve tartja túl költségesnek (33%) a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket.
A kutatás részletes eredményei elérhetőek az alábbi oldalon: https://gvi.hu/kutatas/742/mesterseges-intelligencia-hasznalata-es-akadalyai-a-hazai-vallalkozasok-koreben-2024-julius
Mesterséges intelligencia – lehetőségek a szellemi tulajdon kezelésében, védelmében
A szellemi tulajdon és az innováció menedzselése terén világvezető pozíciót betöltő Questel (www.questel.com) iparági összehasonlító jelentést tett közzé idén a mesterséges intelligencia (MI) jelenlétéről, felhasználási lehetőségeiről a szellemi tulajdonban, valamint a szellemi tulajdon kezelésének prioritásairól és a kialakulóban lévő trendekről. A kutatásba több, mint 500 szellemi tulajdonjoggal foglalkozó szakembert vontak be.
Bővebben…
Nyári kalandok a NIS2 világában
Hiába vagyunk túl több hőhullámon, a NIS2/Kibertantv felkészülés nyárra is tartogat tennivalókat. Az érintett cégeknél sajnos az idei melegben nincs uborkaszezon.
Bővebben…
Miben segítheti a cégem az informatika?
A kamara ICT Bizottsága októberben konferenciát szervez, melynek célja, hogy a KKV-kat érintő minden releváns, az informatikával, digitalizációval kapcsolatos témát körbejárjon. Az eseményen a gyakorlatban előforduló problémákra és azok megoldásaira fókuszálunk. Megmutatjuk, mik azok a területek az informatikában, amik egy átlagos kisvállalkozást is előrevihetnek, fejleszthetik a hatékonyságát és költséget takaríthatnak meg neki. Kérjük, segítse a szervezőket, hogy minél több olyan témát járjunk körbe a rendezvényen, ami tényleg érdekli a vállalkozásokat. Írja meg témajavaslatát a címre, ami lehet akár egy probléma is, amire az IT segítségével vár választ!
Fotó: PxHere
Fontos határidő jár le jövő héten, 5 milliós bírság a vége, ha elmulasztja!
Lehet, hogy csak pár napja maradt cégének, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) nyilvántartásba vegye!
Miről is van szó?
Mond valamit a NIS2? Hallott már a 2023. évi XXIII. A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletrőlszóló törvényről? Sok cégvezető ismeri már, de valószínűleg még több nem. Miért fontos ez? Június 30-án a törvényben részletezett iparágakban tevékenykedő 50 főnél több alkalmazottal vagy 10 millió euró árbevétellel rendelkező cégeknek nyilvántartásba kell kerülniük a SZTFH-nál.
De mely iparágak érintettek?
Az alábbi iparágakban tevékenységet folytató cégek érintettek:
Önazonosítás
Fontos tudnia minden cégnek, hogy az SZTFH nem fog értesítést küldeni, hogy érintett-e a cég vagy sem. Ezt a cégnek kell felmérnie egy önazonosítási folyamatban. Ha úgy ítéli meg, hogy érintett, akkor 2024. június 30-ig regisztrálnia kell a céget az SZTFH honlapján! Aki ezt elmulasztja, arra várhatóan bírság vár, ami előreláthatólag milliós tétel lesz! További részletek a hatóság honlapján is elérhetőek.
KKV vagyok, van teendőm?
Alapvetően a KKV-k nem érintettek pár iparágat tekintve. Az alábbi területen tevékenykedő cégekre a törvény méretkorlát nélkül vonatkozik:
- elektronikus hírközlési szolgáltató
- bizalmi szolgáltató
- DNS-szolgáltatást nyújtó szolgáltató
- legfelső szintű domainnév-nyilvántartó
- domainnév-regisztrációt végző szolgáltató
Nem vagyok biztos benne, mit tegyek?
A törvény 1 és 2. mellékletben részletezve találhatóak az érintett területek. Ha bármilyen kétely van Önben, akkor érdemes a hatósághoz fordulni. Ha nem kap visszajelzést időben, akkor érdemes benyújtani a regisztrációt, mert ha mégsem érintett a cég, akkor a hatóság elutasítja a kérelmet.
De mire ez a nagy hűhó?
Fontos tudni, hogy eddig kb. 400 cég regisztrált, de az SZTFH számítása szerint kb. 2 500-3 000 cég lehet érintett. Szóval nagyon sokan fogják az utolsó pillanatra hagyni a regisztrációt, Ön ne legyen közöttük!
Van olyan a tevékenységem a vállalkozásomban, ami érintett, de valós tevékenységet nem végez a cégem ezzel kapcsolatban. Akkor is érintett vagyok?
Röviden: igen. Fontos tudni, hogy ha szerepel a cég tevékenységi listájában az érintett iparág – és nem KKV a cég -, akkor is kötelező regisztrálni, ha nem végez ilyen tevékenységet a vállalkozás. Vagy törli a tevékenységet a listájából a cég, vagy regisztrál.
De mit kell tennem, ha érintett a cégem?
A hatóság oldalán több tájékoztató anyagot is lehet találni az önazonosítással és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban. Érdemes elolvasni őket. A nyilvántartásba vételhez az SZTFH 420 “Érintett szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet kell kitölteni a cégkapu segítségével.
Nagy Imre Gábor
A szerző a ZETRON Kft. munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Elektronikus Információbiztonsági vezető szakán végzett.