TOP 100 Gála – gazdasági évzáró
A NAV Baranya Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága, a Dunántúli Napló és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén is megszervezte hagyományos gazdasági évzáróját, melyen bemutatták a TOP 100 kiadványt is.
A NAV Baranya Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága, a Dunántúli Napló és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén is megszervezte hagyományos gazdasági évzáróját, melyen bemutatták a TOP 100 kiadványt is.
2024. október 1-én életbe lépett a módosított 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, melynek 21/B. §-a rendelkezik a 2025. január 15-től kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról. A biztosítási szerződés megkötését igazoló dokumentumok (kötvény, fedezetigazolás) feltöltésére 8 nap áll a kivitelező vállalkozások rendelkezésre, ezt követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a jogszabályban foglaltak szerint –megtiltja a kivitelező tevékenység folytatását. A hiányzó dokumentumok – határidőn belül történő – pótlása esetén a felfüggesztés megszüntetésre kerül. Ha a vállalkozása építőipari kivitelező tevékenységet folytat (TEÁOR’08 alapján: 41.20 – 43.99, TEÁOR’25 alapján: 41.00 – 43.99 vagy ÖVTJ’24 alapján: 412001 – 439918 ÖVTJ’25 alapján: 410001 – 439906), vonatkozik rá az új szabályozás. A kivitelezői felelősségbiztosításokat az MKIK fogja nyilvántartani, ezért folyamatos egyeztetéseket folytat a Magyar Biztosítók Szövetségével annak érdekében, hogy a vállalkozások minél gördülékenyebben köthessék meg felelősségbiztosítási szerződésüket. Adatszolgáltatásokat várhatóan 2025. január 10-től tudja – elektronikus úton – a rendszer befogadni. Addig nincs lehetőség a
Megjelent a Magyar Közlönyben a felnőttképzési mikrotanúsítványokról szóló miniszteri rendelet, amely a felsőoktatási pilot projektek után a felnőttképzésben is lehetővé teszi a mikrotanúsítványokat adó képzések indítását.
A Magyar Közlöny 2024. évi 119. szám-ban megjelentek a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) 2025. január 1-i hatályú módosításával kapcsolatos változások, mely a társas vállalkozók mellett az egyéni vállalkozókat is jelentősen érintik.
Jövő év február közepétől jelentkezhetnek a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a Demján Sándor Tőkeprogramra. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Tőkeholding 100 milliárd forint keretösszegű, minden korábbinál nagyobb ívű tőkebefektetési programja a magyar vállalkozások széles körének biztosíthat forrást a beruházások megvalósításához.
A kamara négy éve indította el a #Heti1Helyi kampányát, amiben a lakosság és vállalkozók figyelmét hívja fel arra, hogy a helyi vállalkozóktól, termelőktől vásárolva milyen sokat tehet mindenki ezek túléléséért. Kiemelt időszaka ennek a karácsony, az év vége, amikor a cégek a partnereiket, dolgozóikat is lehetőségük szerint megajándékozzák. A #Heti1Helyi karácsonyi különkiadásában a kamara összeállított egy csokrot az iható, ehető, ajándékozható ajánlatokból helyi önkéntes kamarai tag vagy klaszter tag vállalkozóktól, hogy segítsünk a választásban.
Az ingyenes, komplex képzés a Data-EDIH projekt keretében valósul meg, az a kis- és középvállalkozások, illetve a közszféra szereplőit hivatott segíteni digitális érettségük javításában. A projekt általános fókusza az adatszolgáltatás, míg ipari fókusza az egészségipar.
Az EENergy projekt 2. felhívása 2024. december 2-tól érhető el. A pályázat 10 000 EUR vissza nem térítendő támogatást nyújt KKV-k számára, hogy olyan tevékenységeket, beszerzéseket ill. fejlesztéseket hajtsanak végre, melyek legalább 5%-kal csökkentik az összes energiafogyasztásukat.
Tovább bővül az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köre a veszélyhelyzet ideje alatt. A kedden megjelent 115. számú magyar közlöny tartalmazza azt a kormányrendeletet, mely alapján további mikrovállalkozások is jogosulttá válnak az egyetemes szolgáltatásra. A kormányrendelet kiterjeszti az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot valamennyi, önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkező mikrovállalkozásra. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül kerül az a rendelkezés, mely kizárta az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságból azokat a – további feltételeknek megfelelő – mikrovállalkozásokat, melyek a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) kormányrendelet hatálybalépésének napján nem egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek villamos energiát. A fentiek alapján a kormányrendelet hatályba lépését követően, vagyis 2025. január 1. napjától minden olyan mikrovállalkozás jogosult lesz az egyetemes szolgáltatásra, mely önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkezik kisfeszültségen vételez és összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó. Ezek a mikrovállalkozások az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni. Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet. A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség a) kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is, b) nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok