Jelezze kihívásait, hogy segíthessünk!

A májusban újjáalakult Humánerőforrás Bizottság tagjai, megfeszített erővel dolgoznak azon, hogy a térségben működő vállalkozások HR kihívásait összegyűjtsék és azokra célzott szolgáltatásokat kínáljanak.

A bizottság tagjai által összeállított kérdőíven Ön is jelezheti, mely HR-hez köthető területen van szüksége vállalkozásának szakszerű segítségre, támogatásra, megoldásra.

forrás: pixabay.com

Kérjük, hogy szánjon időt az alábbi linken található rövid kérdőív kitöltésére:

Baranyai vállalkozások HR kihívásai

A kamara és a Humánerőforrás Bizottság szakértői a válaszok alapján alakítják ki a támogatási programjukat és a kitöltők számára – igény szerint – egy alkalommal ingyenes konzultációt is biztosítanak, a megjelölt témában.

A kitöltők között egy kétszemélyes vacsorát sorsolunk ki a Hosszú Tányér Gourmet-Házban a HR-Rent Kft. felajánlása alapján.

Válaszait 2024. december 11-ig várjuk!

Segítségét köszönjük!

Kapcsolódó cikkek:

HR nélkül lehet, de nem érdemes

Tudatos HR-szemlélettel erősíthetnénk Baranya munkaerőpiaci erejét

AMULET projektzárás

A 2021-ben indult AMULET (Advanced Materials & Manufacturing United for LightwEighT) projekt projekt célja, hogy jelentősen hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez az EU-ban a kkv-k szerepének megerősítésével. Az AMULET feladata az új értékláncok létrehozása a korszerű könnyűsúlyú anyagok elterjedésének segítésével a különböző területeken, a régiók és ágazatok közötti tudástranszfer révén.

Bővebben…

Jó hír a mikrovállalkozásoknak

Tovább bővül az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köre a veszélyhelyzet ideje alatt. A kedden megjelent 115. számú magyar közlöny tartalmazza azt a kormányrendeletet, mely alapján további mikrovállalkozások is jogosulttá válnak az egyetemes szolgáltatásra.

 

A kormányrendelet kiterjeszti az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot valamennyi, önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkező mikrovállalkozásra. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül kerül az a rendelkezés, mely kizárta az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságból azokat a – további feltételeknek megfelelő – mikrovállalkozásokat, melyek a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) kormányrendelet hatálybalépésének napján nem egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek villamos energiát.

 

A fentiek alapján a kormányrendelet hatályba lépését követően, vagyis 2025. január 1. napjától minden olyan mikrovállalkozás jogosult lesz az egyetemes szolgáltatásra, mely

  • önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkezik
  • kisfeszültségen vételez és
  • összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó.

Ezek a mikrovállalkozások az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron, afelett pedig versenypiaci áron vételezhetnek villamos energiát.

 

A fenti rendelkezések a kormányrendelet hatálybalépésnek napjáig már megkötött villamosenergia-vásárlási szerződések hatályát nem érintik. Vagyis a 2025. január 1. napján egyetemes szolgáltatásra jogosulttá váló mikrovállalkozások a már megkötött szerződésük megszűnését / megszüntetését követően tudnak majd a kormányrendelet által biztosított kedvezőbb feltételekkel új szerződést kötni.

 

Jogszabályok:

217/2022. (VI. 17.) kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról

345/2024. (XI. 19.) kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3. § (3) bekezdése – mikrovállalkozás meghatározása

2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

Tájékoztató a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség

a) kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,

b) nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

 

A felelősségbiztosításnak

a) 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,

b) 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,

c) 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,

d) 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,

e) 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

 

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.

A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

Döntött a kormány: így változik a felszolgálási díj és a borravaló szabályozása

Ezentúl maximum 15%, céges rendezvényeknél 20% lehet a felszolgálási díj a vendéglátásban, a borravalót pedig fizetési módtól függetlenül adómentesen kaphatják meg a felszolgálók a ma társadalmi egyeztetésre bocsátandó jogszabályi változásoknak köszönhetően – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Bővebben…