Hírek / Pályázatok

Egymilliárd forint értékű támogatást hívhatnak le a vidéki kávéházak és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek

Mintegy ezer vidéki kávézó és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely pályázhat szeptember 9-étől összesen közel egymilliárd forint értékű vissza nem térítendő forrásra. A Magyarország Kormánya által indított program keretében igényelhető, üzletenként egymillió forint értékű támogatást korszerű konyhatechnológiai, és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök vagy készletek beszerzésére, energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, illetve nagyobb beruházásokhoz használhatják fel.

Egyéb / főoldal / Hírek / Pályázatok

Elindult az első pályázati felhívás! – Interreg VI-A Magyarország-Horvátország

A horvát Területfejlesztési és EU Alapok Minisztériuma mint a program Irányító Hatósága és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint magyar nemzeti hatóság 2024. szeptember 2-án megjelentette az Interreg VI-A Magyarország-Horvátország Program első pályázati felhívását, melynek benyújtási határideje 2024. november 29.

Bővebben…

Hírek

Makkóvoda: mecseki erdőjárás négy hektár reménységben

Kiszáradt és naptól megperzselt fák, elapadt patakok. A madarak és a csörgedező víz hangja helyett a száraz levelek zaja visszhangzik, több mint száz éves bükkök adják fel a harcot hazánk legszebb erdeiben. A klímaváltozás túl gyors ahhoz, hogy a természet rövid időn belül alkalmazkodjon. A természet egyre csak pusztuló jelenében azonban akad némi remény is: a jövőnk talán egyetlen esélye Kelet-Mecsek erdeiben cseperedik.

„Néhány éve ezekben a völgyekben még patak csörgedezett, az éltető víz hangja azonban mára eltűnt. A források elapadtak, szomjazik az erdő, és annak minden élőlénye” – mutat körbe Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. Az erdésszel a Kelet-Mecsek lábánál találkozom, alig múlt délelőtt tíz óra, de már csak a vízre tudok gondolni. Az erdőbe menet a lábunk alatt porzik a föld, a fákról szüntelenül hull a megperzselt levél. „Ez nem túl jó” – mondja, miközben az egyik bükkfa felé mutat.

„Sok fának a teteje, mintha meg lenne skalpolva, kopasz, letörött vagy teljesen elszáradt. Ez az úgynevezett fiziológiai szárazsági stressz, ami azt jelenti, hogy a fában nincs annyi víz, ami a fotoszintézishez, a párologtatáshoz és az anyagcseréhez szükséges lenne” – teszi hozzá. Miközben végigfut tekintetével a fán, elmagyarázza, víz híján a növényben megszakadnak a vízoszlopok, a fa koronájában egyre apróbb levelek alakulnak ki, hogy csökkentse párologtató felületét a növény. Majd szép lassan el is száradnak a levelek a lombkorona csúcsán.

A csaknem húszméteres fa látott már szebb napokat. A lombkorona inkább egy megtépett pamacsra emlékeztet, a felső négy métere teljesen elszáradt. „De vannak még ennél is rosszabb állapotban lévő fák. Ennek a bükkfának a sorsa is meg van pecsételve” – mutat egy másikra. Megtudom: több mint száz éve része az itteni élőflórának.

„Ez a bükk nemcsak árnyékot, de otthont is ad az állatvilágnak. Ennek a fának az első száz éve nyugalomban telt, de az elmúlt öt-tíz év, a klímaváltozás okozta aszály próbára tette és alulmaradt ebben a harcban” – mondja, majd közelebb lép a fához, szorosan a törzzsel szemben. „Látja ezt?” – fordul felém. Bólintok. A bükkre jellemző szürke, sima kéregnek már nyoma sincs, a törzs pikkelyessé vált, sok helyen fekete. Ez valamilyen betegség? – kérdem. „Megégett” – érkezik a válasz. Akaratlanul is körbenézek: talán egy időben megfékezett erdőtűzben sérült meg a fa?

Szó sincs róla. Mint kiderül, a napsugárzás tette. „Ideális esetben a fák nem egyedül álldogálnak az erdőben: ez a bükkfa a völgy tetején, az úgynevezett uralkodó szinten van, az alatta elhelyezkedő, második koronaszint fáinak kellene oltalmazni a magasabb fák törzseit a naptól. Itt azonban már nem maradt egyetlen fa sem körülötte, amelyik elviselte volna a megváltozott körülményeket. Védtelenné vált” – mondja az erdész, miközben gyengéden végigsimítja a durva felületet.

Indián helyett erdész 

Ripszám István húsz éve került a Mecsekerdőhöz, de már gyerekként is ezekben az erdőkben csatangolt. „Mindig is a természettel együtt éltem. Hatéves voltam, amikor eldöntöttem, ha indián nem, akkor majd erdész leszek” – mondja nevetve, majd elárulja, családjától tanulta meg tisztelni és szeretni az erdőt. Egyik nagyapja jó barátságban volt az erdésszel, a másik pedig vadász volt, így volt alkalma neki is meg- és kiismerni az élővilágot. „Nekem ez a természetes közegem, bevallom, fáj így látnom” – fűzi hozzá. „A természet olyan, mint a lakmuszpapír, a világban zajló változást mutatják nekünk. Ám hiába tart tükröt az emberiségnek, sokan még mindig szemellenzőt viselnek” – állítja az erdész, majd elmeséli, innen nem messze, több településen is nagy a baj.

A tavalyi aszálykor lajtoskocsival hozták az ivóvizet.

„A régi, hat méter mély kutakból is eltűnt a víz. Ezek a falvak hajdanán a természettel együtt éltek, a háztáji állatok a patakból ittak, a helyiek meg a kútból húzták fel a vizet. Mára viszont ezek a települések üdülőövezetekké alakultak át, vízzel megtöltött jacuzzival, medencével. Locsolják a füvet, hogy a vendégek elégedettek legyenek. Nem csoda hát, ha végül a vizespohár száraz marad. Tökéletes példa arra, ahogyan az ember túlhasznál még akkor is, amikor körülötte minden kiapad” – példázza az erdész. Szerinte a folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha, de az erdeink ilyen rövid idő alatt nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

„A jégkorszakot követően a felmelegedés lassú ütemben, öt-hatezer év alatt zajlott, amihez az őshonos fáink, a bükköseink és a tölgyeseink szépen lassan alkalmazkodni tudtak. Ám a részben emberi tevékenységnek is betudható éghajlatváltozással már nem tudják tartani a lépést” – fejti ki.

Hazai és bolgár csemeték  

Az erdei út mellett drótkerítéssel körbevett területhez érünk. Nem esik jól kilépni a fák árnyékából, a nap már magasan jár. A több mint négyhektárnyi terület elsőre egy vadregényes tisztásnak tűnik az erdő közepén, a burjánzó szederbokrok és vadvirágok között azonban szépen rendezett facsemetesorok rajzolódnak ki.

„Ezekben a parcellákban a jövőnk reményei láthatók. Olyan ez, mint egy erdei óvoda, van itt bolgár kocsánytalan tölgy és cser, de ültettünk hazai csemetéket is, mecseki molyhos tölgyet és ezüsthársat is” – sorolja Ripszám, majd gyorsan hozzáteszi, a bolgár csemetéket nem a szél fújta ide.

„A klímaváltozás egyre markánsabb hatása miatt nem várhattunk tovább, ezért néhány erdészszakembert megbíztunk, hogy kerekedjenek fel és keressék meg olyan őshonos fafajok előfordulásait tőlünk délkeletre eső országokban, amelyek alkalmasak lehetnek Magyarországon is. Az expedíció sikeres volt, a kollégáknak Bulgáriában sikerült olyan, nálunk is őshonos fákat találni, amelyek az elmúlt évezredek során már alkalmazkodtak a melegebb éghajlathoz, és a rekkenő hőség, szárazság ellenére köszönik, jól vannak” – avat be a titkokba Ripszám.

Az expedíció során beszerzett kísérleti célú makkot 2019 tavaszán vetették el. „Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes makkból harmincméteres egyed lesz. Egy hektárra elvetett makkból akár százezer csemete is kikelhet, de ennek csak a töredéke, néhány száz fa marad meg végül idős korára. A szelekció mértéke tehát még akkor is hatalmas, ha mesterségesen segítjük a természetet” – fejti ki a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója.

Ripszám István ugyanakkor megjegyzi, egész Magyarországot nem fogják tudni ellátni külföldi maggal, és ez nem is cél. Szerinte a fennálló problémára az egyik legjobb megoldás a helyi szaporítóanyag genetikai változatosságának fenntartása.

„Ez azt jelenti, hogy a rosszabb termőhelyhez, rosszabb körülményekhez szokott erdőkből gyűjtött makkal egészítjük ki a ma még jobbnak tűnő termőhelyen álló, de már a változás jeleit mutató erdeinket. A bükk és a tölgyek mellett egyre nagyobb szerephez jutnak az elegyfafajok, ilyenek a juharok, a kőrisek, a vadgyümölcsök és a hársak is, de közülük is főként a déli elterjedésű fajok jöhetnek szóba – sorolja, majd leguggol egy térdig érő ezüsthárs mellé. Elégedetten bólogat, majd halkan néhány kedves szóval dicséri a növendéket, milyen szépen fejlődik. Pedig az alig néhány éves csemeték nincsenek elkényeztetve. Az erdésztől megtudom, szándékosan erre a területre ültettük el a magokat, ahol a növényeknek a legzordabb körülményeket kell kiállniuk. „Ez egy délnyugati kitettségű hely, vagyis napkeltétől napnyugtáig tűz a nap, ráadásul igencsak meredek, hiába esik egy kis eső, azonnal a völgy felé folyik” – mondja.

A térdig, néhol derékig érő fácskák nagyon igyekeznek, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. „Nem csak az a fontos, hogy ha elültetjük, életben marad-e, látnunk kell azt is, milyen ütemben tud fejlődni, hogyan reagál az őt körbevevő természetre az adott fafaj. Van olyan faj, amelyik a kezdeti stádiumban nagyon szépen fejlődik, de aztán valamiért megtorpan. És van olyan is, amelyik kivárja a számára megfelelő körülményt, majd megállíthatatlanul tör felfelé” – fejti ki Ripszám István, majd azzal összegez:

„Nem túlzás azt mondani, hogy amelyik fafaj képes megmaradni ebben a nehezített közegben, az a klímaváltozás miatt kialakult egyre borzalmasabb időjárásnak is jó eséllyel ellenáll majd, árnyékot adva a fejünk fölé, elősegítve erdeink fennmaradását.”

Forrás: Magyar Nemzet

Egyéb / Hírek / ICT

Mennyire használják a hazai vállalkozások a mesterséges intelligenciát?

A hazai cégek 12 százaléka már alkalmazza, további 22 százaléka pedig tervezi bevezetni a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközöket a munkafolyamataiba. Éllovasnak a nagyvállalatok (65%) és a szolgáltató cégek (44%) tekinthetőek. A hazai cégek az MI technológiákat leggyakrabban marketing és folyamatautomatizálási céllal használják. Az alkalmazás legjelentősebb akadályait a képzett munkatársak és az új technológiák ismeretének hiánya, valamint azok vállalati működésbe integrálásának nehézségei jelentik.

Mesterséges intelligencia alapú technológiák alkalmazása

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves konjunktúravizsgálata részeként 2024 júliusában összesen 350 legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozás vezetője számolt be a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközök vállalati működésben történő alkalmazásáról, azok céljairól és akadályairól.

Míg a vállalatok körülbelül tizede (12%) már aktívan használja, további egyötöd részük (22%) pedig tervezi bevezetni, addig a többség (66%) még idegenkedik a mesterséges intelligenciától, nem használja és nem is tervezi az alkalmazást a működésében. A használati mintázatot jelentősen befolyásolja az, hogy a cégvezető él-e személyesen az intelligens technológiai megoldásokkal. Nekik azonban 88 százalékuk még nem veszi igénybe az MI-t és az általuk vezetett cégek jelentős többsége (72%) egyelőre nem is tervezi munkafolyamatait megújítani intelligens technológiákkal.

Leginkább a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok mutatnak nyitottságot a gépi intelligencián alapuló eszközök kipróbálása iránt: 21%-uk már használ ilyen technológiákat, 44%-uk pedig tervezi alkalmazni. A használatot nem tervezők aránya egyre növekszik az alkalmazottak számának csökkenésével, a 20–49 fő közötti munkatárssal rendelkező cégek esetén már 10-ből 7 egyáltalán nem használja és nem is tervezi igénybe venni az MI-t.

Ágazati besorolás szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazók közül kiemelkednek a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek: átlagon felüli részük (20%) már használja és további 24%-uk pedig tervezi alkalmazni ezeket a műszaki megoldásokat. Ennél azonban még nagyobb arányban (32%) szeretnék bevezetni az intelligens technológiákat a kereskedelmi ágazathoz tartozók. A feldolgozó- és építőipari vállalkozásoknak viszont közel 80 százaléka jelenleg és a jövőben sem tervezi az MI használatát.

Az alkalmazás főbb céljai és akadályai

Azon vállalatok, melyek már igénybe veszik a mesterséges intelligencia segítségét, főként marketinget szolgáló tevékenységek (49%) és folyamatok automatizálásának (45%) céljával teszik ezt. Körülbelül harmaduk ugyanakkor a tartalomgenerálást, adatelemzést és termékfejlesztést is használati indokként jelölte meg. A kiberbiztonság területén a felhasználó cégek körülbelül negyede alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg pénzügyi előrejelzésekhez a vállalkozások ötöde használja az új technológiákat. A legkevésbé elterjedt felhasználási területek a készletgazdálkodás és logisztika területén történő alkalmazás, illetve a mesterséges intelligencia alapú chatbotok működtetése (13%).

A cégek több mint felénél (53%) az MI mellőzése abból adódik, hogy úgy vélik, ezen technológiai megoldások nem illeszkednek a vállalat működéséhez (főként a KKV szektorban). A gazdasági társaságok közel fele ugyanakkor a tudáshiányt is megemlítette, mint akadályt: úgy a különféle technológiák ismeretének (46%, főként a kereskedelmi és feldolgozóipari cégek körében), mint a hozzáértő, használatban jártas szakembereknek a hiánya (48%, főként az MI-t már használók és a nagyvállalatok esetén) jelentős hátráltató tényező. A vállalkozások körülbelül harmada gondolja úgy, hogy vannak biztonsági kockázatai (35%, főként nagyvállalatok), illetve tartja túl költségesnek (33%) a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket.

 

A kutatás részletes eredményei elérhetőek az alábbi oldalon: https://gvi.hu/kutatas/742/mesterseges-intelligencia-hasznalata-es-akadalyai-a-hazai-vallalkozasok-koreben-2024-julius  

 

főoldal

Elhunyt Máy Péter

Máy Péter Ferenc Mohácson született 1966. július 15-én. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1985-87 között a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskolában Dr. Szász János fotóművész osztályában tanult. Az iskola elvégzése után hívták a Magyar Televízióhoz operatőr tanulónak, de ő – saját szavaival élve – „falusi fényképész” szeretett volna lenni. Először a Fényképészeti Szövetkezet üzleteiben dolgozott, majd megnyitotta saját műtermét Bólyon a buszmegállónál.

Bővebben…

főoldal

Inspiráló változások, jövőképek – megjelent a konferenciakötet

A regionális tudományos és gazdasági gondolkodók olvasztótégelyeként funkcionál és a jövőbe mutató lehetőségekkel is foglalkozott a Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia, amelyet 2024. június 7-8-án immár 4. alkalommal rendezett meg a PTE KTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézete. A kiváló közgazdász professzor tudományos munkásságának emléket állító tanácskozás elsősorban gazdálkodástani, közgazdaságtudományi kérdéskörökkel foglalkozott, ez évi egyik fontos szlogenje az „Inspiráló változások, jövőképek” volt, amely az előttünk álló kihívások és lehetőségek kapcsán egy tudományos és gazdasági szakemberekből álló nemzetközi közösség gondolkodásmódját tükrözi. A konferencia kulcstémakörei között szerepelt a kkv-k menedzsmentje, különös tekintettel a családi vállalkozások generációváltására; a menedzsment makroökonómiai szempontjai; menedzsment a civil szektorban; regionális és turisztikai menedzsment; menedzsment- és vezetésoktatás, coaching; a jövőbeli irányok, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára. Talán az egyik legérdekesebb jövőképfejtegetés lehet, hogy miként fogja megváltoztatni a mindennapi munkaszervezést, a menedzserek munkáját és a vezető fejlesztési irányokat a mesterséges intelligencia térnyerése.

Bővebben…

EEN / Hírek / Innováció

Innovációmenedzsment és innovációs kapacitás felmérés a kamaránál

A Pécs-Baranyai kereskedelmi és Iparkamaránál évek óta elérhető számos, innovációhoz kapcsolódó vállalkozói felmérés. A várhatóan ősszel kiírásra kerülő „KKV-k innovációs képességének támogatása” című (GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú) felhívás elé érdemes lehet most ezek valamelyikét igénybe venni.

Bővebben…