A duális képzésben részt vevő tanulókra nem vonatkozik az orvosi igazolások elektronikus megküldésére vonatkozó változás

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 2024. szeptember 1-jétől hatályos 27/A. §-a értelmében az orvosi igazolást az EESZT és a KRÉTA útján a köznevelési és a szakképző intézmény közvetlenül és elektronikus úton kapja meg az orvostól.

Ez a változás nem érinti a szakképzési munkaszerződéses jogviszonyban álló tanulókat, az alábbiak szerint. 

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 226. § (1) bekezdése értelmében ugyanis szakképzési munkaszerződés esetén a tanulónak valamennyi mulasztását a duális képzőhelyen, azaz a munkáltatójánál kell igazolnia – akkor is, ha a mulasztás a szakképző intézményi foglalkozásokat érinti!

Tehát szakképzési munkaszerződéssel rendelkező szakképző intézményi vagy szakiskolai tanulók esetén nem orvosi igazolást kell kiállítania a háziorvosnak, hanem minden esetben (akár duális képzőhelyi, akár szakképző intézményi illetve szakiskolai hiányzás) szabályos keresőképtelenségről szóló igazolást (köznyelvi nevén táppénzes igazolást).

A keresőképtelenségről szóló igazolásokat tehát a szakképzési munkaszerződéses tanulók esetén továbbra is a KRÉTA-n kívül papíron vagy elektronikusan* kell a tanulóktól begyűjtenie a duális képzőhelynek.

*A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdése

Forrás: dualis.mkik.hu

Heti EU jogász 2024. 34 – 35. hét

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent jogszabályokat a Wolters Kluwer Kft. tájékoztatása alapján közöljük. A 34. és 35. héten a Hivatalos Lap következő számai jelentek meg.

**************************************************************

Forrás: Európai Unió Hivatalos Lapja L 2024. (VIII. 20.)

Megjelent: 2024. 08. 20.

Új jogszabályok

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 19-i (EU) 2024/2167 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2023/594 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 21.

A BIZOTTSÁG 2024. július 11-i (EU) 2024/2164 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a bérelt járművekkel kapcsolatos, a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimumkövetelményekről

Hatályos: 2024. 08. 20.

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 19-i (EU) 2024/2168 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség görögországi előfordulásával összefüggő egyes vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2024/2132 végrehajtási határozat módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 20.

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 19-i (EU) 2024/2169 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség romániai előfordulásával összefüggő egyes vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2024/2119 végrehajtási határozat módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 20.

Módosított jogszabályok

A BIZOTTSÁG 2023. március 16-i (EU) 2023/594 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról és az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 19-i (EU) 2024/2167 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Hatályos: 2024. 08. 21.

A BIZOTTSÁG 2024. július 30-i (EU) 2024/2132 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség görögországi előfordulásával összefüggő egyes vészhelyzeti intézkedésekről és az (EU) 2024/2014 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 19-i (EU) 2024/2168 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Hatályos: 2024. 08. 20.

A BIZOTTSÁG 2024. július 29-i (EU) 2024/2119 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség romániai előfordulásával összefüggő egyes vészhelyzeti intézkedésekről

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 19-i (EU) 2024/2169 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Hatályos: 2024. 08. 20.

**************************************************************

Forrás: Európai Unió Hivatalos Lapja L 2024. (VIII. 21.)

Megjelent: 2024. 08. 21.

Új jogszabályok

JEGYZŐKÖNYV

az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról (2024-2029)

A TANÁCS 2024. július 15-i (EU) 2024/2152 HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtási jegyzőkönyvének (2024-2029) az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról

Hatályos: 2024. 07. 15.

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 20-i (EU) 2024/2166 RENDELETE

mézre vonatkozó vámkontingensnek az Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás értelmében az ukrán termékekre alkalmazandó kereskedelmi engedményeket kiegészítő ideiglenes kereskedelemliberalizációs intézkedésekről szóló (EU) 2024/1392 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő bevezetéséről és kezeléséről

Hatályos: 2024. 08. 21.

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 20-i (EU) 2024/2171 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletének a baromfit és baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeiben az Egyesült Államokra vonatkozóan szereplő bejegyzések tekintetében történő módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 22.

A BIZOTTSÁG 2024. július 1-i (EU) 2024/2165 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az egyes gyártók bizonyos szén-dioxid-kibocsátási értékeit tartalmazó listának, valamint az Unióban nyilvántartásba vett összes új nehézgépjármű átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának a 2021. évi beszámolási időszak tekintetében történő közzétételéről

Hatályos: 2024. 08. 21.

Módosított jogszabályok

A BIZOTTSÁG 2021. március 24-i (EU) 2021/404 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeinek a megállapításáról

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 20-i (EU) 2024/2171 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Hatályos: 2024. 08. 22.

**************************************************************

Forrás: Európai Unió Hivatalos Lapja L 2024. (VIII. 23.)

Megjelent: 2024. 08. 23.

Új jogszabályok

A TANÁCS 2024. július 15-i (EU) 2024/2158 RENDELETE

az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtási jegyzőkönyve (2024-2029) szerinti halászati lehetőségek elosztásáról

Hatályos: 2024. 08. 24.

A NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGBŐL TÖRTÉNŐ KILÉPÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2024. május 16-i 1/2024 HATÁROZATA

az 1/2023 vegyes bizottsági határozat módosításáról [2024/2170]

Hatályos: 2024. 05. 17.

Módosított jogszabályok

A NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGBŐL TÖRTÉNŐ KILÉPÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2023. március 24-i 1/2023 HATÁROZATA

a Windsori Keretmegállapodással kapcsolatos rendelkezések megállapításáról [2023/819]

Módosítja: A NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGBŐL TÖRTÉNŐ KILÉPÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2024. május 16-i 1/2024 HATÁROZATA

Hatályos: 2024. 05. 17.

**************************************************************

Forrás: Európai Unió Hivatalos Lapja L 2024. (VIII. 26.)

Megjelent: 2024. 08. 26.

Új jogszabályok

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 20-i (EU) 2024/2172 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2023/2447 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 26.

Módosított jogszabályok

A BIZOTTSÁG 2023. október 24-i (EU) 2023/2447 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 20-i (EU) 2024/2172 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Hatályos: 2024. 08. 26.

**************************************************************

Forrás: Európai Unió Hivatalos Lapja L 2024. (VIII. 28.)

Megjelent: 2024. 08. 28.

Új jogszabályok

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 27-i (EU) 2024/2187 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2023/594 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 29.

A TANÁCS 2023. december 8-i (EU) 2024/2176 HATÁROZATA

a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságában a Közlekedési Közösség állandó titkárságának személyzeti állományához nem tartozó, a Közlekedési Közösség üléseire meghívott személyek költségeinek megtérítésére vonatkozó közös szabályok bevezetése tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról

Hatályos: 2023. 12. 08.

Módosított jogszabályok

A BIZOTTSÁG 2023. március 16-i (EU) 2023/594 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról és az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 27-i (EU) 2024/2187 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Hatályos: 2024. 08. 29.

**************************************************************

Forrás: Európai Unió Hivatalos Lapja L 2024. (VIII. 29.)

Megjelent: 2024. 08. 29.

Új jogszabályok

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 2024. május 6-i 074/24/COL FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

a 203/21/COL határozat II. mellékletének a víziállatokat érintő egyes betegségek hatásának az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikke (3) bekezdésével összhangban történő korlátozására irányuló norvég és izlandi nemzeti intézkedések jóváhagyása tekintetében történő módosításáról [2024/2178]

Hatályos: 2024. 05. 06.

Módosított jogszabályok

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 2021. július 16-i 203/21/COL FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

a víziállatokat érintő egyes betegségek hatásának az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 226. cikke (3) bekezdésével összhangban történő korlátozására irányuló norvég és izlandi nemzeti intézkedések jóváhagyásáról és az 58/16/COL-D határozat hatályon kívül helyezéséről [2021/1957]

Módosítja: AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 2024. május 6-i 074/24/COL FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

Hatályos: 2024. 05. 06.

**************************************************************

Forrás: Európai Unió Hivatalos Lapja L 2024. (VIII. 30.)

Megjelent: 2024. 05. 06.

Új jogszabályok

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 29-i (EU) 2024/2208 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaida szervezetekkel összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 343. alkalommal történő módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 31.

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 29-i (EU) 2024/2203 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség romániai előfordulásával összefüggő egyes vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2024/2119 végrehajtási határozat módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 30.

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 29-i (EU) 2024/2204 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség görögországi előfordulásával összefüggő egyes vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2024/2132 végrehajtási határozat módosításáról

Hatályos: 2024. 08. 30.

A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 29-i (EU) 2024/2207 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a juhhimlő és kecskehimlő görögországi előfordulásával kapcsolatos egyes sürgősségi intézkedésekről

Hatályos: 2024. 08. 30.

A BÍRÓSÁG INFORMÁCIÓJA

gyakorlati útmutatójáról a felek részére a Bíróság elé terjesztett ügyekre vonatkozóan

Hatályos: 2024. 09. 01.

Módosított jogszabályok

A TANÁCS 2002. május 27-i 881/2002/EK RENDELETE

az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaida szervezetekkel összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 29-i (EU) 2024/2208 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Hatályos: 2024. 08. 31.

A BIZOTTSÁG 2024. július 29-i (EU) 2024/2119 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség romániai előfordulásával összefüggő egyes vészhelyzeti intézkedésekről

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 29-i (EU) 2024/2203 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Hatályos: 2024. 08. 30.

A BIZOTTSÁG 2024. július 30-i (EU) 2024/2132 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség görögországi előfordulásával összefüggő egyes vészhelyzeti intézkedésekről és az (EU) 2024/2014 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

Módosítja: A BIZOTTSÁG 2024. augusztus 29-i (EU) 2024/2204 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Hatályos: 2024. 08. 30.

Hatályon kívül helyezett jogszabályok

A BÍRÓSÁG INFORMÁCIÓJA

gyakorlati útmutatójáról a felek részére a bíróság elé terjesztett ügyekre vonatkozóan

Hatályon kívül helyezi: A BÍRÓSÁG INFORMÁCIÓJA

Hatályos: 2024. 09. 01.

**************************************************************

A fenti kivonat a Wolters Kluwer Kft. által megjelentetett EU hírlevél alapján készült. A Wolters Kluwer Kft. hírleveleire a  https://lrhungary.wolterskluwer.com/hirlevel-leiratkozas-feliratkozas oldalon iratkozhat fel.

Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldal, melyen a fenti jogszabályok magyar nyelven is elérhetők, a következő címen található https://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu

Az információhoz jutást a Dél-Dunántúlon a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Enterprise Europe Network iroda támogatja.

Egymilliárd forint értékű támogatást hívhatnak le a vidéki kávéházak és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek

Mintegy ezer vidéki kávézó és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely pályázhat szeptember 9-étől összesen közel egymilliárd forint értékű vissza nem térítendő forrásra. A Magyarország Kormánya által indított program keretében igényelhető, üzletenként egymillió forint értékű támogatást korszerű konyhatechnológiai, és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök vagy készletek beszerzésére, energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, illetve nagyobb beruházásokhoz használhatják fel.

Elindult az első pályázati felhívás! – Interreg VI-A Magyarország-Horvátország

A horvát Területfejlesztési és EU Alapok Minisztériuma mint a program Irányító Hatósága és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint magyar nemzeti hatóság 2024. szeptember 2-án megjelentette az Interreg VI-A Magyarország-Horvátország Program első pályázati felhívását, melynek benyújtási határideje 2024. november 29.

Bővebben…

Makkóvoda: mecseki erdőjárás négy hektár reménységben

Kiszáradt és naptól megperzselt fák, elapadt patakok. A madarak és a csörgedező víz hangja helyett a száraz levelek zaja visszhangzik, több mint száz éves bükkök adják fel a harcot hazánk legszebb erdeiben. A klímaváltozás túl gyors ahhoz, hogy a természet rövid időn belül alkalmazkodjon. A természet egyre csak pusztuló jelenében azonban akad némi remény is: a jövőnk talán egyetlen esélye Kelet-Mecsek erdeiben cseperedik.

„Néhány éve ezekben a völgyekben még patak csörgedezett, az éltető víz hangja azonban mára eltűnt. A források elapadtak, szomjazik az erdő, és annak minden élőlénye” – mutat körbe Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. Az erdésszel a Kelet-Mecsek lábánál találkozom, alig múlt délelőtt tíz óra, de már csak a vízre tudok gondolni. Az erdőbe menet a lábunk alatt porzik a föld, a fákról szüntelenül hull a megperzselt levél. „Ez nem túl jó” – mondja, miközben az egyik bükkfa felé mutat.

„Sok fának a teteje, mintha meg lenne skalpolva, kopasz, letörött vagy teljesen elszáradt. Ez az úgynevezett fiziológiai szárazsági stressz, ami azt jelenti, hogy a fában nincs annyi víz, ami a fotoszintézishez, a párologtatáshoz és az anyagcseréhez szükséges lenne” – teszi hozzá. Miközben végigfut tekintetével a fán, elmagyarázza, víz híján a növényben megszakadnak a vízoszlopok, a fa koronájában egyre apróbb levelek alakulnak ki, hogy csökkentse párologtató felületét a növény. Majd szép lassan el is száradnak a levelek a lombkorona csúcsán.

A csaknem húszméteres fa látott már szebb napokat. A lombkorona inkább egy megtépett pamacsra emlékeztet, a felső négy métere teljesen elszáradt. „De vannak még ennél is rosszabb állapotban lévő fák. Ennek a bükkfának a sorsa is meg van pecsételve” – mutat egy másikra. Megtudom: több mint száz éve része az itteni élőflórának.

„Ez a bükk nemcsak árnyékot, de otthont is ad az állatvilágnak. Ennek a fának az első száz éve nyugalomban telt, de az elmúlt öt-tíz év, a klímaváltozás okozta aszály próbára tette és alulmaradt ebben a harcban” – mondja, majd közelebb lép a fához, szorosan a törzzsel szemben. „Látja ezt?” – fordul felém. Bólintok. A bükkre jellemző szürke, sima kéregnek már nyoma sincs, a törzs pikkelyessé vált, sok helyen fekete. Ez valamilyen betegség? – kérdem. „Megégett” – érkezik a válasz. Akaratlanul is körbenézek: talán egy időben megfékezett erdőtűzben sérült meg a fa?

Szó sincs róla. Mint kiderül, a napsugárzás tette. „Ideális esetben a fák nem egyedül álldogálnak az erdőben: ez a bükkfa a völgy tetején, az úgynevezett uralkodó szinten van, az alatta elhelyezkedő, második koronaszint fáinak kellene oltalmazni a magasabb fák törzseit a naptól. Itt azonban már nem maradt egyetlen fa sem körülötte, amelyik elviselte volna a megváltozott körülményeket. Védtelenné vált” – mondja az erdész, miközben gyengéden végigsimítja a durva felületet.

Indián helyett erdész 

Ripszám István húsz éve került a Mecsekerdőhöz, de már gyerekként is ezekben az erdőkben csatangolt. „Mindig is a természettel együtt éltem. Hatéves voltam, amikor eldöntöttem, ha indián nem, akkor majd erdész leszek” – mondja nevetve, majd elárulja, családjától tanulta meg tisztelni és szeretni az erdőt. Egyik nagyapja jó barátságban volt az erdésszel, a másik pedig vadász volt, így volt alkalma neki is meg- és kiismerni az élővilágot. „Nekem ez a természetes közegem, bevallom, fáj így látnom” – fűzi hozzá. „A természet olyan, mint a lakmuszpapír, a világban zajló változást mutatják nekünk. Ám hiába tart tükröt az emberiségnek, sokan még mindig szemellenzőt viselnek” – állítja az erdész, majd elmeséli, innen nem messze, több településen is nagy a baj.

A tavalyi aszálykor lajtoskocsival hozták az ivóvizet.

„A régi, hat méter mély kutakból is eltűnt a víz. Ezek a falvak hajdanán a természettel együtt éltek, a háztáji állatok a patakból ittak, a helyiek meg a kútból húzták fel a vizet. Mára viszont ezek a települések üdülőövezetekké alakultak át, vízzel megtöltött jacuzzival, medencével. Locsolják a füvet, hogy a vendégek elégedettek legyenek. Nem csoda hát, ha végül a vizespohár száraz marad. Tökéletes példa arra, ahogyan az ember túlhasznál még akkor is, amikor körülötte minden kiapad” – példázza az erdész. Szerinte a folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha, de az erdeink ilyen rövid idő alatt nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

„A jégkorszakot követően a felmelegedés lassú ütemben, öt-hatezer év alatt zajlott, amihez az őshonos fáink, a bükköseink és a tölgyeseink szépen lassan alkalmazkodni tudtak. Ám a részben emberi tevékenységnek is betudható éghajlatváltozással már nem tudják tartani a lépést” – fejti ki.

Hazai és bolgár csemeték  

Az erdei út mellett drótkerítéssel körbevett területhez érünk. Nem esik jól kilépni a fák árnyékából, a nap már magasan jár. A több mint négyhektárnyi terület elsőre egy vadregényes tisztásnak tűnik az erdő közepén, a burjánzó szederbokrok és vadvirágok között azonban szépen rendezett facsemetesorok rajzolódnak ki.

Ezekben a parcellákban a jövőnk reményei láthatók. Olyan ez, mint egy erdei óvoda, van itt bolgár kocsánytalan tölgy és cser, de ültettünk hazai csemetéket is, mecseki molyhos tölgyet és ezüsthársat is” – sorolja Ripszám, majd gyorsan hozzáteszi, a bolgár csemetéket nem a szél fújta ide.

„A klímaváltozás egyre markánsabb hatása miatt nem várhattunk tovább, ezért néhány erdészszakembert megbíztunk, hogy kerekedjenek fel és keressék meg olyan őshonos fafajok előfordulásait tőlünk délkeletre eső országokban, amelyek alkalmasak lehetnek Magyarországon is. Az expedíció sikeres volt, a kollégáknak Bulgáriában sikerült olyan, nálunk is őshonos fákat találni, amelyek az elmúlt évezredek során már alkalmazkodtak a melegebb éghajlathoz, és a rekkenő hőség, szárazság ellenére köszönik, jól vannak” – avat be a titkokba Ripszám.

Az expedíció során beszerzett kísérleti célú makkot 2019 tavaszán vetették el. „Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes makkból harmincméteres egyed lesz. Egy hektárra elvetett makkból akár százezer csemete is kikelhet, de ennek csak a töredéke, néhány száz fa marad meg végül idős korára. A szelekció mértéke tehát még akkor is hatalmas, ha mesterségesen segítjük a természetet” – fejti ki a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója.

Ripszám István ugyanakkor megjegyzi, egész Magyarországot nem fogják tudni ellátni külföldi maggal, és ez nem is cél. Szerinte a fennálló problémára az egyik legjobb megoldás a helyi szaporítóanyag genetikai változatosságának fenntartása.

„Ez azt jelenti, hogy a rosszabb termőhelyhez, rosszabb körülményekhez szokott erdőkből gyűjtött makkal egészítjük ki a ma még jobbnak tűnő termőhelyen álló, de már a változás jeleit mutató erdeinket. A bükk és a tölgyek mellett egyre nagyobb szerephez jutnak az elegyfafajok, ilyenek a juharok, a kőrisek, a vadgyümölcsök és a hársak is, de közülük is főként a déli elterjedésű fajok jöhetnek szóba – sorolja, majd leguggol egy térdig érő ezüsthárs mellé. Elégedetten bólogat, majd halkan néhány kedves szóval dicséri a növendéket, milyen szépen fejlődik. Pedig az alig néhány éves csemeték nincsenek elkényeztetve. Az erdésztől megtudom, szándékosan erre a területre ültettük el a magokat, ahol a növényeknek a legzordabb körülményeket kell kiállniuk. „Ez egy délnyugati kitettségű hely, vagyis napkeltétől napnyugtáig tűz a nap, ráadásul igencsak meredek, hiába esik egy kis eső, azonnal a völgy felé folyik” – mondja.

A térdig, néhol derékig érő fácskák nagyon igyekeznek, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. „Nem csak az a fontos, hogy ha elültetjük, életben marad-e, látnunk kell azt is, milyen ütemben tud fejlődni, hogyan reagál az őt körbevevő természetre az adott fafaj. Van olyan faj, amelyik a kezdeti stádiumban nagyon szépen fejlődik, de aztán valamiért megtorpan. És van olyan is, amelyik kivárja a számára megfelelő körülményt, majd megállíthatatlanul tör felfelé” – fejti ki Ripszám István, majd azzal összegez:

„Nem túlzás azt mondani, hogy amelyik fafaj képes megmaradni ebben a nehezített közegben, az a klímaváltozás miatt kialakult egyre borzalmasabb időjárásnak is jó eséllyel ellenáll majd, árnyékot adva a fejünk fölé, elősegítve erdeink fennmaradását.”

Forrás: Magyar Nemzet

Mennyire használják a hazai vállalkozások a mesterséges intelligenciát?

A hazai cégek 12 százaléka már alkalmazza, további 22 százaléka pedig tervezi bevezetni a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközöket a munkafolyamataiba. Éllovasnak a nagyvállalatok (65%) és a szolgáltató cégek (44%) tekinthetőek. A hazai cégek az MI technológiákat leggyakrabban marketing és folyamatautomatizálási céllal használják. Az alkalmazás legjelentősebb akadályait a képzett munkatársak és az új technológiák ismeretének hiánya, valamint azok vállalati működésbe integrálásának nehézségei jelentik.

Mesterséges intelligencia alapú technológiák alkalmazása

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves konjunktúravizsgálata részeként 2024 júliusában összesen 350 legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozás vezetője számolt be a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközök vállalati működésben történő alkalmazásáról, azok céljairól és akadályairól.

Míg a vállalatok körülbelül tizede (12%) már aktívan használja, további egyötöd részük (22%) pedig tervezi bevezetni, addig a többség (66%) még idegenkedik a mesterséges intelligenciától, nem használja és nem is tervezi az alkalmazást a működésében. A használati mintázatot jelentősen befolyásolja az, hogy a cégvezető él-e személyesen az intelligens technológiai megoldásokkal. Nekik azonban 88 százalékuk még nem veszi igénybe az MI-t és az általuk vezetett cégek jelentős többsége (72%) egyelőre nem is tervezi munkafolyamatait megújítani intelligens technológiákkal.

Leginkább a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok mutatnak nyitottságot a gépi intelligencián alapuló eszközök kipróbálása iránt: 21%-uk már használ ilyen technológiákat, 44%-uk pedig tervezi alkalmazni. A használatot nem tervezők aránya egyre növekszik az alkalmazottak számának csökkenésével, a 20–49 fő közötti munkatárssal rendelkező cégek esetén már 10-ből 7 egyáltalán nem használja és nem is tervezi igénybe venni az MI-t.

Ágazati besorolás szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazók közül kiemelkednek a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek: átlagon felüli részük (20%) már használja és további 24%-uk pedig tervezi alkalmazni ezeket a műszaki megoldásokat. Ennél azonban még nagyobb arányban (32%) szeretnék bevezetni az intelligens technológiákat a kereskedelmi ágazathoz tartozók. A feldolgozó- és építőipari vállalkozásoknak viszont közel 80 százaléka jelenleg és a jövőben sem tervezi az MI használatát.

Az alkalmazás főbb céljai és akadályai

Azon vállalatok, melyek már igénybe veszik a mesterséges intelligencia segítségét, főként marketinget szolgáló tevékenységek (49%) és folyamatok automatizálásának (45%) céljával teszik ezt. Körülbelül harmaduk ugyanakkor a tartalomgenerálást, adatelemzést és termékfejlesztést is használati indokként jelölte meg. A kiberbiztonság területén a felhasználó cégek körülbelül negyede alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg pénzügyi előrejelzésekhez a vállalkozások ötöde használja az új technológiákat. A legkevésbé elterjedt felhasználási területek a készletgazdálkodás és logisztika területén történő alkalmazás, illetve a mesterséges intelligencia alapú chatbotok működtetése (13%).

A cégek több mint felénél (53%) az MI mellőzése abból adódik, hogy úgy vélik, ezen technológiai megoldások nem illeszkednek a vállalat működéséhez (főként a KKV szektorban). A gazdasági társaságok közel fele ugyanakkor a tudáshiányt is megemlítette, mint akadályt: úgy a különféle technológiák ismeretének (46%, főként a kereskedelmi és feldolgozóipari cégek körében), mint a hozzáértő, használatban jártas szakembereknek a hiánya (48%, főként az MI-t már használók és a nagyvállalatok esetén) jelentős hátráltató tényező. A vállalkozások körülbelül harmada gondolja úgy, hogy vannak biztonsági kockázatai (35%, főként nagyvállalatok), illetve tartja túl költségesnek (33%) a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket.

 

A kutatás részletes eredményei elérhetőek az alábbi oldalon: https://gvi.hu/kutatas/742/mesterseges-intelligencia-hasznalata-es-akadalyai-a-hazai-vallalkozasok-koreben-2024-julius  

 

Elhunyt Máy Péter

Máy Péter Ferenc Mohácson született 1966. július 15-én. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1985-87 között a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskolában Dr. Szász János fotóművész osztályában tanult. Az iskola elvégzése után hívták a Magyar Televízióhoz operatőr tanulónak, de ő – saját szavaival élve – „falusi fényképész” szeretett volna lenni. Először a Fényképészeti Szövetkezet üzleteiben dolgozott, majd megnyitotta saját műtermét Bólyon a buszmegállónál.

Bővebben…