Munkavédelmi képviselő választási kötelezettség duális képzőhelyen
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 70/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint „munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő”. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megkereste a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályát, hogy hogyan kell számolni ezt a húsz főt, és hogy amennyiben a duális képzőhely mint munkáltató a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulókkal, képzésben résztvevőkkel együtt éri el vagy haladja meg a 20 fős alkalmazotti létszámot, vonatkozik-e rá ez a kötelezettség.
Bővebben…
Mozgóképkészítés tábor – ahol a kreativitás életre kel!
Idén nyáron különleges lehetőség nyílik azok számára, akik mindig is érdeklődtek a mozgókép világa iránt és szeretnék közelebbről is megismerni a filmszakma sokszínű világát. A mozgóképkészítési tábor célja, hogy bevezesse a résztvevőket a filmkészítés elméleti és gyakorlati alapjaiba – az ötlettől a megvalósításig.
Bővebben…
Miért jó mesternek lenni – és mit ad a kézápoló és körömkozmetikus mesterképzés?
A „mester” szó évszázadok óta a szakmai kiválóság, tudás és tapasztalat jelképe. Mesternek lenni nem csupán végzettséget jelent, hanem egyfajta hitvallást is: azt, hogy valaki a hivatását nemcsak jól, hanem a lehető legmagasabb színvonalon szeretné gyakorolni. A mesteri cím egyszerre jelent elismerést, felelősséget, és egyben lehetőséget is arra, hogy tapasztalatunkkal másokat támogassunk.
Kézápolóként és műkörömépítőként Pogacsics Katalin kézápoló és körömkozmetikus mester is megtapasztalta, mennyit adhat a mesterképzés – nemcsak szakmailag, hanem emberileg és vállalkozóként is:
Szeretném megosztani, hogy miért látom úgy: a mesterré válás valódi mérföldkő lehet mindazok számára, akik hosszú távon gondolkodnak ebben a gyönyörű, kreatív szakmában.
A kézápoló és körömkozmetikus mesterlevél hivatalosan elismert igazolása annak, hogy magas szintű szakmai tudással, tapasztalattal és gyakorlati jártassággal rendelkezünk. A mesteri cím valódi megkülönböztető erő lehet – nemcsak a vendégek szemében, hanem a szakmabeliek körében is. Vendégként sokan keresnek tudatosan „mesterhez” időpontot, mert a cím számukra a minőség, a biztonság és a professzionalizmus garanciája.
Ugyanakkor a mesteri rang egyfajta belső megerősítés is: jelzi, hogy nem csupán dolgozunk a szakmánkban, hanem magas szintre emeltük, tudatosan építjük és képviseljük azt.
kézápoló és körömkozmetikus mester
A mestercím megszerzése elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulókat fogadjunk gyakorlati képzőhelyen. Aki mester, az taníthat – de a képzés során nemcsak jogot, hanem eszközöket is kapunk ehhez. A mesterképzés nagy hangsúlyt fektet a pedagógiai ismeretekre, az oktatási módszerekre és az átadási technikákra, hiszen nem elég jól csinálni valamit – azt is tudnunk kell, hogyan adjuk tovább. Ez különösen fontos, ha valóban hozzá szeretnénk járulni a szakma fejlődéséhez. Tanulókat képezni nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Mesterként esélyünk van alakítani a jövő körmös generációját – ezt a szerepet komolyan venni nemes feladat.
A mesterképzés nem csupán a gyakorlati tudás fejlesztésére koncentrál, hanem a szakmai háttértudás rendszerezésére is. Témák, mint: a bőrélettana, a kéz- és láb betegségeinek felismerése, higiéniai előírások, és az anyagismeret, olyan mélységben kerülnek elő, ahogyan a hétköznapokban ritkán van időnk velük foglalkozni. A képzés lehetőséget ad arra, hogy a korábban megszerzett tudásunkat kiegészítsük, pontosítsuk és rendszerezzük.
Ezzel együtt a saját munkánk is tudatosabbá válik: másképp tekintünk az anyagválasztásra, a kényelmes és egészségtudatos munkakörnyezet kialakítására, a fertőtlenítésre vagy éppen az ügyfél-tájékoztatásra. A mesterképzés fejleszti a szakmai szemléletet – ez az, ami a jót a kiválótól elválasztja.
A mesterré válás nemcsak külső elismerés, hanem belső fordulópont is lehet. Egy olyan szakmai önazonosság megszületése, amely túlmutat a technikai tudáson. Mesterként már nemcsak az a feladatunk, hogy vendégeket fogadjunk és szép munkát végezzünk, hanem az is, hogy példát mutassunk, képviseljük a szakmánk értékeit, és segítsük annak fejlődését.
Sokan, akik elvégezték a mesterképzést, később workshopokat tartanak, oktatóvá válnak, versenyeken zsűriznek vagy szakmai fórumokon osztják meg tapasztalataikat. A mesterré válás egy olyan út kezdete, amelyen sokféle irányba tovább lehet lépni – a határokat már csak a saját ambícióink szabják.
A kézápoló és körömkozmetikus mestercím sokkal több, mint egy újabb papír a falon. Ez egy minőségi ugrás: szakmai, emberi és szemléletbeli fejlődés. A mesterképzés során nemcsak tudást kapunk, hanem önbizalmat is – annak tudatát, hogy készen állunk vezetni, tanítani, példát mutatni. Ha valaki hosszú távon szeretne maradandót alkotni ebben a gyönyörű szakmában, akkor a mesterré válás az egyik legjobb döntés, amit meghozhat.”
Több, mint 600 általános iskolás vett részt a szakmaismereti versenyeken
15 éve hoztuk létre az első általános iskolásoknak szóló szakmaismereti versenyt (gépipar ágazatában), ami már akkor is nagy újdonságnak számított és ebben a formában azóta sincs hasonló verseny az országban. Láttuk, hogy az általános iskolások körében sikeres a program, szeretik a gyerekek, a pedagógusok és rövid időn belül a középiskolai beiskolázási számokon is megmutatkozott az eredménye. Felbátorodtunk a sikereken és más ágazatok felé is fordultunk. 10 évvel később, 2025-ben már 6 ágazatban: gépipar (Gép-ésszel), elektronika-elektrotechnika (villany-Ász), járműgyártás (AutóMánia), építőipar (Épít-ésszel), vendéglátás (Ide-süss!) és turizmus (Turizmusta) ágazatban hirdetjük meg a versenyeket. A résztvevők száma meghaladta évenként a 600 főt, több, mint 200 csapatot kell egyszerre támogatni, motiválni, irányítani, segíteni.
A versenyek célja az ágazatok, a szakterületek megismertetése a pályaválasztás előtt álló általános iskolás diákokkal. A versenyek egyedülálló különlegessége abban van, hogy játszva tapasztal a gyerek. Nem elméleti tudást kérünk és várunk, hanem arra vagyunk kíváncsiak mennyire képes a gyerek a gyakorlati feladatban boldogulni. Alapanyagokhoz jut, meg kell fognia, el kell hajlítania, fel kell darabolnia. Közben mérnie, átszámolnia kell, át kell látnia az ok-okozati összefüggéseket. Ezeknek a versenyeknek a középpontjában a személyes tapasztalás, a gyakorlati, interaktív feladatok, az alapanyagok megismerése és a saját kompetenciák feltérképezése áll. Sok tényezőnek kell egyszerre működnie, hogy egy ilyen nagyságrendű és komplex program hatékonyan és zökkenőmentesen meg tudjon valósulni.
2025-ben a 3 fordulós versenyek 3 hónapon keresztül zajlottak. Az első fordulóban az online térben egy ágazatra ráhangoló szakmai kérdőívet kellett kitölteni a csapatoknak. Ezzel a fordulóval nem az volt a célunk, hogy kiszórjuk a gyerekeket, hanem hogy bíztassuk a folytatásra Őket, mert az első igazi élmény a második fordulóban jött el, amikor megmutathatták a kreatív oldalukat. Otthon, vagy az iskolában a csapattagoknak a Szakképzési Centrum által biztosított alapanyagokból, pontos műszaki leírás alapján versenyenként változó pályamunkát kellett elkészíteniük. A gép-ésszel versenyzőinek egy pneumatikus targoncát, a Villany-Ász csapattagoknak egy napelemes körhintát, az Autómániában részt vevőknek egy markolót, az Épít-ésszelben indulóknak egy kis házikót, építményt kellett létrehozniuk. Fúrtak, fűrészeltek, mértek, ragasztottak, mázoltak. Meg kellett tervezniük a munkát, fel kellett osztaniuk egymás között a feladatokat, csapatban együttműködve kellett dolgozniuk és közben alkottak. A nyers alapanyagokból létrehoztak egy működő, forgó, billegő, világító tárgyat. Közben megtanulták az egyszerű áramkör bekötését (igen pont azt, ami a fizika tankönyvben színes képpel le van rajzolva) a pneumatika, a fogaskerék működésének alapjait, megismerték hogy mennyi apró részfeladattól (és szakember munkájától) épül fel egy ház.
Az utolsó fordulón, a döntőn pedig egész egyszerűen a valóságot tapasztalja meg. A tégla súlyát, a lábas forróságát, a csavarkulcs méretét és azt, hogy „neki” hol a helye, milyen érzés benne lenni ebben az egész helyzetben. Nem a versenyben, nem a megmérettetésben, kicsit a szakma valóságában.
A versenyek megvalósításakor szorosan együttműködünk a helyi vállalkozásokkal, iskolákkal. Íme azok a baranyai cégek, kisebb és nagyobb céget összefogó klaszterek és iskolák, akiknek szívügye a pályaorientáció. Tőlük példaértékű szakmai és anyagi támogatást kaptunk, melyek nélkül nem tudtuk volna ilyen magas színvonalon megrendezni a versenyeket.