Miért jó mesternek lenni – és mit ad a kézápoló és körömkozmetikus mesterképzés?
A „mester” szó évszázadok óta a szakmai kiválóság, tudás és tapasztalat jelképe. Mesternek lenni nem csupán végzettséget jelent, hanem egyfajta hitvallást is: azt, hogy valaki a hivatását nemcsak jól, hanem a lehető legmagasabb színvonalon szeretné gyakorolni. A mesteri cím egyszerre jelent elismerést, felelősséget, és egyben lehetőséget is arra, hogy tapasztalatunkkal másokat támogassunk.
Kézápolóként és műkörömépítőként Pogacsics Katalin kézápoló és körömkozmetikus mester is megtapasztalta, mennyit adhat a mesterképzés – nemcsak szakmailag, hanem emberileg és vállalkozóként is:
Szeretném megosztani, hogy miért látom úgy: a mesterré válás valódi mérföldkő lehet mindazok számára, akik hosszú távon gondolkodnak ebben a gyönyörű, kreatív szakmában.
A kézápoló és körömkozmetikus mesterlevél hivatalosan elismert igazolása annak, hogy magas szintű szakmai tudással, tapasztalattal és gyakorlati jártassággal rendelkezünk. A mesteri cím valódi megkülönböztető erő lehet – nemcsak a vendégek szemében, hanem a szakmabeliek körében is. Vendégként sokan keresnek tudatosan „mesterhez” időpontot, mert a cím számukra a minőség, a biztonság és a professzionalizmus garanciája.
Ugyanakkor a mesteri rang egyfajta belső megerősítés is: jelzi, hogy nem csupán dolgozunk a szakmánkban, hanem magas szintre emeltük, tudatosan építjük és képviseljük azt.

kézápoló és körömkozmetikus mester
A mestercím megszerzése elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulókat fogadjunk gyakorlati képzőhelyen. Aki mester, az taníthat – de a képzés során nemcsak jogot, hanem eszközöket is kapunk ehhez. A mesterképzés nagy hangsúlyt fektet a pedagógiai ismeretekre, az oktatási módszerekre és az átadási technikákra, hiszen nem elég jól csinálni valamit – azt is tudnunk kell, hogyan adjuk tovább. Ez különösen fontos, ha valóban hozzá szeretnénk járulni a szakma fejlődéséhez. Tanulókat képezni nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Mesterként esélyünk van alakítani a jövő körmös generációját – ezt a szerepet komolyan venni nemes feladat.
A mesterképzés nem csupán a gyakorlati tudás fejlesztésére koncentrál, hanem a szakmai háttértudás rendszerezésére is. Témák, mint: a bőrélettana, a kéz- és láb betegségeinek felismerése, higiéniai előírások, és az anyagismeret, olyan mélységben kerülnek elő, ahogyan a hétköznapokban ritkán van időnk velük foglalkozni. A képzés lehetőséget ad arra, hogy a korábban megszerzett tudásunkat kiegészítsük, pontosítsuk és rendszerezzük.
Ezzel együtt a saját munkánk is tudatosabbá válik: másképp tekintünk az anyagválasztásra, a kényelmes és egészségtudatos munkakörnyezet kialakítására, a fertőtlenítésre vagy éppen az ügyfél-tájékoztatásra. A mesterképzés fejleszti a szakmai szemléletet – ez az, ami a jót a kiválótól elválasztja.
A mesterré válás nemcsak külső elismerés, hanem belső fordulópont is lehet. Egy olyan szakmai önazonosság megszületése, amely túlmutat a technikai tudáson. Mesterként már nemcsak az a feladatunk, hogy vendégeket fogadjunk és szép munkát végezzünk, hanem az is, hogy példát mutassunk, képviseljük a szakmánk értékeit, és segítsük annak fejlődését.
Sokan, akik elvégezték a mesterképzést, később workshopokat tartanak, oktatóvá válnak, versenyeken zsűriznek vagy szakmai fórumokon osztják meg tapasztalataikat. A mesterré válás egy olyan út kezdete, amelyen sokféle irányba tovább lehet lépni – a határokat már csak a saját ambícióink szabják.
A kézápoló és körömkozmetikus mestercím sokkal több, mint egy újabb papír a falon. Ez egy minőségi ugrás: szakmai, emberi és szemléletbeli fejlődés. A mesterképzés során nemcsak tudást kapunk, hanem önbizalmat is – annak tudatát, hogy készen állunk vezetni, tanítani, példát mutatni. Ha valaki hosszú távon szeretne maradandót alkotni ebben a gyönyörű szakmában, akkor a mesterré válás az egyik legjobb döntés, amit meghozhat.”
Több, mint 600 általános iskolás vett részt a szakmaismereti versenyeken
15 éve hoztuk létre az első általános iskolásoknak szóló szakmaismereti versenyt (gépipar ágazatában), ami már akkor is nagy újdonságnak számított és ebben a formában azóta sincs hasonló verseny az országban. Láttuk, hogy az általános iskolások körében sikeres a program, szeretik a gyerekek, a pedagógusok és rövid időn belül a középiskolai beiskolázási számokon is megmutatkozott az eredménye. Felbátorodtunk a sikereken és más ágazatok felé is fordultunk. 10 évvel később, 2025-ben már 6 ágazatban: gépipar (Gép-ésszel), elektronika-elektrotechnika (villany-Ász), járműgyártás (AutóMánia), építőipar (Épít-ésszel), vendéglátás (Ide-süss!) és turizmus (Turizmusta) ágazatban hirdetjük meg a versenyeket. A résztvevők száma meghaladta évenként a 600 főt, több, mint 200 csapatot kell egyszerre támogatni, motiválni, irányítani, segíteni.
A versenyek célja az ágazatok, a szakterületek megismertetése a pályaválasztás előtt álló általános iskolás diákokkal. A versenyek egyedülálló különlegessége abban van, hogy játszva tapasztal a gyerek. Nem elméleti tudást kérünk és várunk, hanem arra vagyunk kíváncsiak mennyire képes a gyerek a gyakorlati feladatban boldogulni. Alapanyagokhoz jut, meg kell fognia, el kell hajlítania, fel kell darabolnia. Közben mérnie, átszámolnia kell, át kell látnia az ok-okozati összefüggéseket. Ezeknek a versenyeknek a középpontjában a személyes tapasztalás, a gyakorlati, interaktív feladatok, az alapanyagok megismerése és a saját kompetenciák feltérképezése áll. Sok tényezőnek kell egyszerre működnie, hogy egy ilyen nagyságrendű és komplex program hatékonyan és zökkenőmentesen meg tudjon valósulni.
2025-ben a 3 fordulós versenyek 3 hónapon keresztül zajlottak. Az első fordulóban az online térben egy ágazatra ráhangoló szakmai kérdőívet kellett kitölteni a csapatoknak. Ezzel a fordulóval nem az volt a célunk, hogy kiszórjuk a gyerekeket, hanem hogy bíztassuk a folytatásra Őket, mert az első igazi élmény a második fordulóban jött el, amikor megmutathatták a kreatív oldalukat. Otthon, vagy az iskolában a csapattagoknak a Szakképzési Centrum által biztosított alapanyagokból, pontos műszaki leírás alapján versenyenként változó pályamunkát kellett elkészíteniük. A gép-ésszel versenyzőinek egy pneumatikus targoncát, a Villany-Ász csapattagoknak egy napelemes körhintát, az Autómániában részt vevőknek egy markolót, az Épít-ésszelben indulóknak egy kis házikót, építményt kellett létrehozniuk. Fúrtak, fűrészeltek, mértek, ragasztottak, mázoltak. Meg kellett tervezniük a munkát, fel kellett osztaniuk egymás között a feladatokat, csapatban együttműködve kellett dolgozniuk és közben alkottak. A nyers alapanyagokból létrehoztak egy működő, forgó, billegő, világító tárgyat. Közben megtanulták az egyszerű áramkör bekötését (igen pont azt, ami a fizika tankönyvben színes képpel le van rajzolva) a pneumatika, a fogaskerék működésének alapjait, megismerték hogy mennyi apró részfeladattól (és szakember munkájától) épül fel egy ház.
Az utolsó fordulón, a döntőn pedig egész egyszerűen a valóságot tapasztalja meg. A tégla súlyát, a lábas forróságát, a csavarkulcs méretét és azt, hogy „neki” hol a helye, milyen érzés benne lenni ebben az egész helyzetben. Nem a versenyben, nem a megmérettetésben, kicsit a szakma valóságában.
A versenyek megvalósításakor szorosan együttműködünk a helyi vállalkozásokkal, iskolákkal. Íme azok a baranyai cégek, kisebb és nagyobb céget összefogó klaszterek és iskolák, akiknek szívügye a pályaorientáció. Tőlük példaértékű szakmai és anyagi támogatást kaptunk, melyek nélkül nem tudtuk volna ilyen magas színvonalon megrendezni a versenyeket.
AutoCity Zrt, B.G.W. Kft, Blöff Bistró, Charter Informatika, Dipolvill-96 Kft, E.ON Zrt, Faludi és Társa Kft, FX Autóház, Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft, Holcim Magyarország Kft, Honsa Kft, Ipsum-Tech Kft, Kontakt Elektro Kft, Kontron Electronics Kft, Kőház Zrt, Körber Hungária Kft, Matro Kft, MB-Bau Kft, Mischler Cukrászda &Bisztró – MM-Catering Kft, Nork Kft, Nyitrai Autóház, Seres Kft, Schneider Autóház, Spitzer Silo Pécs Kft, Suzi-Car Kft, Tettye Forrásház Zrt, Tóth Dánel tanműhelye – Pécs, T-Survey Kft, Vörös Bau Kft
Baranyai Gasztronómiai Klaszter, Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, Építőipari Technológiai Klaszter, Ágazati Képző Központ (építőipari), Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,
BvSZC Angster József Technikum és Szakképző Iskola, BvSZC Simonyi Károly Technikum, BvSZC Zipernowsky Technikum, BvSZC Zsolnay Vilmos Technikum, BvSZC Pollack Mihály Technikum, Déli ASzC Ujhelyi Imre Mezőgazdasági Technikum, Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatika Kar
AutóMánia verseny képgalériája
Épít-ésszel verseny képgalériája
Gép-ésszel verseny képgalériája
Ide-Süss! verseny képgalériája
Turizmustra verseny képgalériája
Villany-Ász verseny képgalériája
Szabályozási változások a szakképzésben – megjelent a módosító kormányrendelet
A Magyar Közlöny 2025. április 22-i, 47. számában megjelent az innovációt, a felsőoktatást és a szakképzést érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 84/2025. (IV. 22.) Korm. rendelet, amely a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendeletet (Szkr.) is számos ponton módosította.