Hazánk versenyképességének egyik záloga a magyar gazdasági szereplők sikeres bekapcsolódása a nemzetközi értékláncokba. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az egyes ágazatok olyan hálózatokat alkossanak, amelyek a kitörési pontként szolgáló iparágak szereplőit egységes képviseletbe tömörítik. A kormány ennek elősegítése érdekében fogadta el Magyarország 2030-ig szóló Klaszterfejlesztési Stratégiáját, amelynek célja, hogy az úgynevezett klaszteresedési (gazdasági hálózatalkotási) folyamat ösztönzésével és támogatásával hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez.
A most elfogadott dokumentum célja, hogy az adott iparág kulcsszereplőinek összefogásával Magyarország főbb húzóágazataiban legalább egy-egy kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés valósuljon meg, továbbá, hogy 2030-ra az összesített bruttó hozzáadott érték 10%-át az ezen együttműködésekben működő gazdasági szereplők adják. A stratégia megvalósítása hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez, melynek eredményeként hazánk 2030-ban a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi rangsorában előre lépve, a 15. helyen szerepelhet majd az Európai Unió tagállamai között. A kormány a stratégiában részletezett minősítési folyamat során három lépcsőfokon keresztül segíti a hazai klaszterek fejlődését, minőségbiztosítását. A minősítésre félévente lehet majd jelentkezni, és a már elnyert cím megújítására és szintlépésre is lehetőség ad. A magyar kormány a kelet-közép-európai térségben elsőként, az első Széchenyi Terv keretében hozott intézkedésével már 2001-ben megkezdte a regionális klaszterek létrehozását, fejlesztését. A stratégiával ezt a szándékát emeli új szintre, mivel kiemelt cél a hazai gazdasági szereplők széles körének bevonása a hálózati gazdaságba, és a hazai vállalatok hozzáadott értékének növelése az együttműködésben rejlő előnyök kihasználásával. Elsődleges törekvés, hogy legyenek Magyarországon olyan kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködések, amelyek összefogják az adott iparág kulcsszereplőit, valamint innovációs partnerségen és kutatás-fejlesztésen alapuló modellek kerüljenek kidolgozásra.
A hazai klaszterfejlődés mérföldköveit áttekintve látható, hogy az együttműködésen alapuló működési modellhez Magyarországon minden előfeltétel adott. Ahhoz azonban, hogy a meglevő klasztereink fejlődni tudjanak és nemzetközi viszonylatban is versenyképesek legyenek, a legmeghatározóbb feladat új szereplők bevonása az együttműködésekbe és ezek aktivitásának erősítése. A jelenleg működő 26 minősített klaszter összesen 1028 tagot tömörít, melyből 944 vállalati tag. A hazai klaszterek tagjainak fő jellemzője a magas innovációs aktivitás és a partnerségen alapuló kutatás-fejlesztési és innovációs célú, jellemzően akadémiai és az ipari szféra közötti együttműködések megvalósítása. A hazai klaszter tagvállalatok közel 69.000 főt foglalkoztatnak, összesített árbevételük meghaladja a 3400 milliárd forintot, melynek 61%-a export tevékenységből adódik. Annak ellenére, hogy a 944 klaszter tagvállalat 0,46%-át teszi ki a minimum egy főt foglalkoztató társas vállalkozásoknak, arányukat jóval meghaladóan járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten előállított hozzáadott értékhez: nemzetgazdaság összesített bruttó hozzáadott érték 2,29%-a.
A klaszter egy alulról szerveződő, szakmai alapokra épülő, a hasonló szakterületeken tevékenykedő, hasonló kihívásokkal szembesülő tagszervezetek együttműködésén alapuló, azok érdekképviseletét hatékonyan ellátni képes szerveződés, amelyben az egyes tagszervezetek különösen nagy befolyást gyakorolhatnak a közös stratégia építésére és a kulcsfontosságú akcióterületek megválasztására. A klaszter több, mint érdekvédelmi szövetség, a tudás- és az információ-megosztás, a szélesebb körű együttműködés szervezete. Szektoriális elkötelezettség jellemzi, feladata az együttműködés erősítése, az iparágon belüli szereplők összekovácsolása. A klaszter olyan profitorientált, üzleti és/vagy innovációs fókuszú, értéklánc alapon szerveződő közösség, amelynek lényege olyan, a bizalomra épített együttműködések megvalósítása, melyek a méretgazdaságossági előnyöket és a feladatok megosztásából adódó hatékonyságot kihasználva, iparági versenyelőnyt érhetnek el.
Forrás: Sajtóközlemény
MAGYAR KÖZLÖNY – Magyarország Klaszterfejlesztési Stratégiájáról (2023–2030), valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről
A 2021-ben indult hazai stratégiaalkotási folyamatban a PBKIK és az általa menedzselt klaszterek – Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK), Építőipari Technológiai Klaszter (ÉTK) –, valamint partnereink, a dél-dunántúli régió klaszterei is részt vettek. Úgymint: Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK), Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter (BIB), IFood Klaszter, Információmenedzsment Innovációs Klaszter (I2K), Kreatív Ipari Klaszter (KIKK).