Egy tavaly év végén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) honlapján megjelent cikk kapcsán kérdeztük Keresnyei János szellemi vagyon menedzsment szakértőt.
Az SZTNH cikke azt írja, hogy „2025 januárjától a szellemi alkotások hasznosítása érdekében előnyösebb feltételekkel jöhetnek létre új startup, spin-off vállalkozások a szellemi termék apportjának adómentessé tételével.” A kutatás-fejlesztésben és innovációban jártas szakértők erre felkapják a fejüket – de mennyire szorul magyarázatra ez mások számára, mennyire rétegtéma és mit is jelent ez?
Képzeljük el, hogy van egy zseniális ötletünk, amit szeretnénk piacra vinni, de az első akadály nem a technológia vagy a piac, hanem… az adóhivatal – kezdi beszélgetésünket kissé ironikusan Keresnyei János, a Kerko-Média Kft. szellemi vagyon menedzsment szakértője. – Ez a helyzet változott meg 2025 januárjától, amikor a szellemi alkotások apportja adómentessé válik az új vállalkozásokban.
De mit is jelent ez emberi nyelven? – teszi fel a kérdést mosolyogva. – Ha egy innovatív szakember – legyen az mérnök egy gyártócégnél, kutató egy laborban vagy akár egy kreatív kisvállalkozó – úgy dönt, hogy a saját szellemi alkotását be szeretné vinni egy új cégbe, akkor ezt mostantól megteheti anélkül, hogy az adóhatóság rögtön az ajtóban várná a részesedését. Ez olyan, mintha eddig minden feltalálónak még azért is fizetnie kellett volna, hogy egyáltalán elkezdhessen pénzt keresni a találmányával.
Hogyan változhatnak a feltalálók és a kutatók motivációi az új szabályozás fényében?
Eddig gyakran két választás volt: vagy megtartani az innovációt a meglévő cégnél, vagy vállalni a jelentős kezdeti adóterheket egy új vállalkozásban. Most végre megnyílik egy harmadik út is – mondja a gyakorlati példát.
Azért azt se felejtsük el, hogy bár a nagyvállalatok szeretik azt hangoztatni, hogy ‘a mi fejlesztésünk’, valójában mindig kreatív szakemberek állnak az innovációk mögött – legyen szó akár egy új gyártási eljárásról, egy szoftverről vagy egy környezetbarát megoldásról. A menedzsment feladata, hogy rendezze a viszonyt mind jogilag, mind anyagilag a feltalálóval, fejlesztővel, főleg, ha az a tulajdonos, aki meghatározhatja, hogy milyen körülmények között járul hozzá az átadott tudás hasznosításához.
…és másik oldalról mire számít, mennyire várható, hogy az új szabályozás ösztönözni fogja a kockázati tőkebefektetők aktivitását?
A kockázati tőkebefektetők számára a rendezett szellemi vagyon olyan, mint az autóvásárlásnál a dokumentált szervizkönyv – alapvető bizalmi kérdés. Ha egy startup már az indulásnál megfelelően igazolni tudja szellemi vagyonának eredetét és értékét, az megkönnyíti a későbbi tárgyalásokat.
Hogyan hathat ez az intézkedés a hazai, illetve a nemzetközi versenyképességre, különösen a magyar szellemi alkotások külföldi hasznosításának lehetőségeire?
Ez a változás végre egy szintre hoz minket azokkal az országokkal, ahol az innováció már természetes része a vállalkozási kultúrának. A magyar fejlesztések így könnyebben találhatnak utat a nemzetközi piacokra. De azért óvatosan a lelkesedéssel – a szellemi vagyon értékelésénél továbbra is a realitás talaján kell maradnunk. A túlértékelés olyan, mint amikor egy új termék fejlesztésénél csak az előnyöket vesszük számba – a piac előbb-utóbb korrigál – mondja már komolyabban a szakértő.
Önhöz fordulhatnak-e gyakorlati támogatásért az érintettek?
Ha valakinek kérdése van a témában, bátran keressen! – zárja a beszélgetést Keresnyei János. – A szellemi vagyon nem valami misztikus dolog, csak tudni kell bánni vele. Olyan ez, mint amikor először ültünk számítógép elé – először bonyolultnak tűnik, de megfelelő segítséggel és gyakorlattal rutinszerűvé válik a kezelése.
Keresnyei János a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének és Innovációs bizottságának a tagja. A Kerko-Média Kft. szakértője. Mentor, az EIC Accelerator-ban coach. Tapasztalatait az ELIITE, a Worth, EIT Health és a Horizon Results Booster programokból meríti. Egyedi szakterülete a szellemi eszköz menedzsment, technológia transzfer mellett a kreatív ipari vállalkozások fejlesztése, valamint a kreatívipari nemzetköziesedés, hálózatosodás. Brand ambassador-ként tevékenykedik az Enterprise Europe Network hálózatában.
Az ezen interjú alapjául szolgáló cikk elérhető az SZTNH oldalán: https://www.sztnh.gov.hu/hu/hirek/sztnh-hirek/hirek-esemenyek/kedvezo-adovaltozasok-a-feltalalok-szellemi-alkotasainak