Az adóköteles biztosítási díj 2019. január 1-től hatályos Szja törvény szerinti fogalmát [Szja tv. 3. § 89. pont] a következőképpen kell alkalmazni, figyelemmel arra is, hogy a más személy által magánszemély javára kötött biztosítás vagy az egyéni biztosítás (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is), vagy a Ptk. fogalmi rendszerét kielégítő csoportos biztosítás.
Április 30-tól a veszélyhelyzet ideje alatt minden[1] foglalkoztató szervezhet a nála dolgozó munkavállalók gyermekeinek napközbeni felügyeletet.[2]
Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, az egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozását akkor szünetel a biztosítási jogviszony. Ha a munkavállaló, egyéni vállalkozó más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság vagy szünetelés első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez idén havonta 7 710 forint, naponta 257 forint.
Összegyűjtöttünk néhány fontos bevallási és befizetési határidőt.
A Munka törvénykönyve rendelkezése szerint az év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az éves szabadságát, a jogszabály megsértésnek számít ha ez elmarad, akkor is, ha a munkavállaló sem akar az adott időszakban szabadságra menni.
A munkavállaló a munkaidőben köteles munkát végezni. A munkáltatónak pedig biztosítania kell megfelelő időt arra, hogy a munkavállaló pihenni tudjon. Nemcsak azért, mert nagyobb az esetleges munkahelyi balesetek kockázata túlterhelt és fáradt munkavállalók esetén, hanem azért is, mert az ember természetéből fakadóan elfárad, ilyenkor pedig regenerálódásra van szüksége. A munkavállaló számára biztosított szünet a pihenőidő, amely fogalom alá több másik is tartozik; ilyen a munkaközi szünet, a napi pihenőidő és a heti pihenőidő.
Egy munkavállaló kimerítette az éves szabadságkeretét. Megállapodhatnak a munkáltatóval igazolt, fizetett távollétben? Írásba kell-e foglalni a megállapodást?
A kormány új kkv stratégiája az adminisztrációs terhek csökkentését és adópolitikai változtatásokat is tartalmaz.
A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Mi a helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.
A munka törvénykönyve kétféle lehetőséget nyújt a munkavállaló heti pihenésének biztosítására: heti pihenőnapokat vagy heti pihenőidőt kell adni a számára. Mi a különbség a kettő között? Mikor melyiket érdemes alkalmazni?
