Mennyire használják a hazai vállalkozások a mesterséges intelligenciát?

A hazai cégek 12 százaléka már alkalmazza, további 22 százaléka pedig tervezi bevezetni a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközöket a munkafolyamataiba. Éllovasnak a nagyvállalatok (65%) és a szolgáltató cégek (44%) tekinthetőek. A hazai cégek az MI technológiákat leggyakrabban marketing és folyamatautomatizálási céllal használják. Az alkalmazás legjelentősebb akadályait a képzett munkatársak és az új technológiák ismeretének hiánya, valamint azok vállalati működésbe integrálásának nehézségei jelentik.

Mesterséges intelligencia alapú technológiák alkalmazása

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves konjunktúravizsgálata részeként 2024 júliusában összesen 350 legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozás vezetője számolt be a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközök vállalati működésben történő alkalmazásáról, azok céljairól és akadályairól.

Míg a vállalatok körülbelül tizede (12%) már aktívan használja, további egyötöd részük (22%) pedig tervezi bevezetni, addig a többség (66%) még idegenkedik a mesterséges intelligenciától, nem használja és nem is tervezi az alkalmazást a működésében. A használati mintázatot jelentősen befolyásolja az, hogy a cégvezető él-e személyesen az intelligens technológiai megoldásokkal. Nekik azonban 88 százalékuk még nem veszi igénybe az MI-t és az általuk vezetett cégek jelentős többsége (72%) egyelőre nem is tervezi munkafolyamatait megújítani intelligens technológiákkal.

Leginkább a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok mutatnak nyitottságot a gépi intelligencián alapuló eszközök kipróbálása iránt: 21%-uk már használ ilyen technológiákat, 44%-uk pedig tervezi alkalmazni. A használatot nem tervezők aránya egyre növekszik az alkalmazottak számának csökkenésével, a 20–49 fő közötti munkatárssal rendelkező cégek esetén már 10-ből 7 egyáltalán nem használja és nem is tervezi igénybe venni az MI-t.

Ágazati besorolás szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazók közül kiemelkednek a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek: átlagon felüli részük (20%) már használja és további 24%-uk pedig tervezi alkalmazni ezeket a műszaki megoldásokat. Ennél azonban még nagyobb arányban (32%) szeretnék bevezetni az intelligens technológiákat a kereskedelmi ágazathoz tartozók. A feldolgozó- és építőipari vállalkozásoknak viszont közel 80 százaléka jelenleg és a jövőben sem tervezi az MI használatát.

Az alkalmazás főbb céljai és akadályai

Azon vállalatok, melyek már igénybe veszik a mesterséges intelligencia segítségét, főként marketinget szolgáló tevékenységek (49%) és folyamatok automatizálásának (45%) céljával teszik ezt. Körülbelül harmaduk ugyanakkor a tartalomgenerálást, adatelemzést és termékfejlesztést is használati indokként jelölte meg. A kiberbiztonság területén a felhasználó cégek körülbelül negyede alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg pénzügyi előrejelzésekhez a vállalkozások ötöde használja az új technológiákat. A legkevésbé elterjedt felhasználási területek a készletgazdálkodás és logisztika területén történő alkalmazás, illetve a mesterséges intelligencia alapú chatbotok működtetése (13%).

A cégek több mint felénél (53%) az MI mellőzése abból adódik, hogy úgy vélik, ezen technológiai megoldások nem illeszkednek a vállalat működéséhez (főként a KKV szektorban). A gazdasági társaságok közel fele ugyanakkor a tudáshiányt is megemlítette, mint akadályt: úgy a különféle technológiák ismeretének (46%, főként a kereskedelmi és feldolgozóipari cégek körében), mint a hozzáértő, használatban jártas szakembereknek a hiánya (48%, főként az MI-t már használók és a nagyvállalatok esetén) jelentős hátráltató tényező. A vállalkozások körülbelül harmada gondolja úgy, hogy vannak biztonsági kockázatai (35%, főként nagyvállalatok), illetve tartja túl költségesnek (33%) a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket.

 

A kutatás részletes eredményei elérhetőek az alábbi oldalon: https://gvi.hu/kutatas/742/mesterseges-intelligencia-hasznalata-es-akadalyai-a-hazai-vallalkozasok-koreben-2024-julius  

 

Eszközbeszerzésre, fejlesztésre igényelhetnek támogatást a hazai zenés-táncos szórakozóhelyek és alkalmi vendéglátó üzletek

Folytatódik az összesen 13 milliárd forint értékű turisztikai pályázati konstrukció. Összesen közel 300 millió forint értékű támogatást hívhat le mintegy 200 vidéki alkalmi vendéglátó üzlet és további 100 vidéki zenés-táncos szórakozóhely. Az üzletenként igényelhető, egymillió forint vissza nem térítendő támogatás immár a harmadik eleme a Magyarország Kormánya által a vidéki vendéglátóhelyek számára indított, 13 milliárd forint értékű támogatási programnak. A támogatási program további őszi ütemeiben a kávézók, a büfék, az italüzletek és a bárok adhatják majd be igényeiket.

Bővebben…

800 millió forintos támogatásra pályázhatnak a vidéki cukrászdák

Országszerte közel nyolcszáz vidéki cukrászda igényelhet egymillió forint vissza nem térítendő támogatást eszközbeszerzésre és fejlesztésre július 2-től augusztus 1-ig. Az összesen 800 millió forint keretösszegű felhívás második eleme a Magyarország Kormánya által a vidéki vendéglátóhelyek támogatására indított 13 milliárd forint értékű programjának. Az első szakaszban 1600 egész évben nyitva tartó, vidéki étterem nyújtotta be a pályázatát, a cukrászdákat követő további ütemekben pedig a nyár folyamán a zenés-táncos szórakozóhelyek és az alkalmi vendéglátó üzletek, ősszel pedig a kávézók, a büfék, valamint az italüzletek és bárok adhatják majd be igényeiket.

Bővebben…

Bértámogatás munkáltatók számára – Nyári diákmunka 2024 munkaerőpiaci program

A teljes foglalkoztatottság elérése, valamint a fiatalkori inaktivitás csökkentése, a korai munkatapasztalat- és munkajövedelem-szerzés elősegítése érdekében a Kormány 2024. június 17-től ismételten meghirdeti a ,,Nyári diákmunka 2024.” munkaerőpiaci programot, amelynek keretében bértámogatást nyújt a hirdetményben megjelölt feltételeknek megfelelő munkáltatók részére a 16-25 éves, nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók nyári foglalkoztatásához.

Bővebben…

A Hallgatói Karrierút programban vesz részt a Prodiák Iskolaszövetkezet, a Prohuman cégcsoport tagja

A Prohuman Zrt. 2023. augusztusában stratégiai együttműködést írt alá a Pécsi Tudományegyetemmel. A cégcsoport diákmunka üzletága kifejezetten a tanulók és a hallgatók munkalehetőségeire koncentrál, ezért az együttműködés folytatásaként és megerősítéseként a Prodiák Iskolaszövetkezet olyan megállapodást kötött az egyetemmel, amelyben együtt dolgozzák ki a Hallgatói Karrierút programot. Ennek segítségével a diákok releváns munkatapasztalatot szerezhetnek már a tanulmányaik mellett, ezzel betekintést nyerve a munkaerőpiaci ismeretekbe.

Bővebben…