főoldal / Hírek

Fontos változások a munka törvénykönyvében és a munkavédelmi szabályokban 2024-ben

Szeptember 1-jétől hatályba lép a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) néhány rendelkezésének módosítása. A legnagyobb horderejű változás a munkavédelmi képviselő megválasztása, valamint a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálata vonatkozásában történt. A tűz- és munkavédelmet alapvetően két új jogszabály befolyásolja, ezek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény és a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény.

Változások:

  • Munkavédelmi oktatás (2024. 02. 01-től hatályos):Miniszteri rendeletben meghatározott munkakörök esetében a munkavédelmi oktatás úgy is teljesíthető lesz, hogy a rendeletben közzétett tematikát a munkáltató átadja a dolgozónak. Így bizonyos munkakörök esetében nem kell munkavédelmi oktatást tartani és azt a dolgozónak végighallgatni.
  • Tűzvédelmi oktatás (2024. 01. 01-től hatályos): Az évente megtartandó tűzvédelmi oktatást nem lesz általánosan minden gazdálkodó szervezetre kötelező, azt csak bizonyos esetekben szükséges évente megtartani.
  • Tűzvédelmi szabályzat (2024. 01. 01-től hatályos): Tűzvédelmi szabályzatot csak azokban az esetekben szükséges készíteni, ahol a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak; az üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt; illetve 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshely üzemeltetése esetén.
  • Tűzriadó terv (2024. 01. 01-től hatályos): A tűzriadó terv készítésére kötelezettek köre kiegészül a menekülésben korlátozott személyek foglalkoztatására szolgáló rendeltetésekkel. A tűzriadó terv tartalmi követelményeiben plusz követelményként jelenik meg, hogy a végrehajtásért felelős beosztásokat is meg kell határozni.
  • Tűzvédelmi házirend (2024. 01. 01-től hatályos): A 3 szintesnél több és tíznél több lakó- és üdülőegységet tartalmazó épületekben, jellemzően társasházakban továbbra is szükséges tűzvédelmi házirendet készíteni. A tartalmi követelmények is módosulnak, a tűzvédelmi házirendekben a közművek főelzáró szerelvényeinek helyét is fel kell tüntetni.
  • Orvosi alkalmassági vizsgálatok (2024. 09. 01-től hatályos): Az általánosan kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálat megszűnik. Ez azt jelenti, hogy csak a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott munkakörök esetén lesz kötelező az előzetes üzemorvosi vizsgálat.

Forrás és további információ

főoldal / Hírek

Január 1-től változik az agrárkamarai tagság

2024. január 1-jén lép hatályba az a módosítás, mely a cégek agrárkamarai tagsága keletkezését módosítja, kiterjesztve ezzel a tagságra kötelezettek körét.

 

2023. december 31-ig két módon keletkezett agrárkamarai tagsága a cégeknek: ha a cég főtevékenysége agrártevékenység volt vagy melléktevékenységei között volt agrártevékenység és a cég szerepelt az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR lista).

 

A január 1-től hatályba lépő módosítás meghatároz olyan agrártevékenységeket, melyek önmagunkban, a FELIR lista nélkül keletkeztetnek agrárkamarai tagságot, ha melléktevékenységként szerepelnek a cég tevékenységi körében. A fentieknek megfelelően a cégekre vonatkozóan az agrárkamarai törvény két mellékletben határozza meg az agrártevékenységek listáját: az egyik lista azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyek akár fő- akár melléktevékenységként hozzák létre az agrárkamarai tagságot, a másik lista azokat, amelyek akkor eredményeznek agrárkamarai tagságot, ha a cég egyben szerepel a FELIR listán is.

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint amennyiben a cég a tevékenységi körébe bejegyzett agrárgazdasági tevékenységeket a gyakorlatban nem végzi, és azokat legkésőbb 2024. január 15-ig törli, a cégnek 2024. évtől nem keletkezik tagdíjfizetéssel és egyéb kötelezettségekkel járó NAK tagsága.

 

Az agrártevékenységek, melyek 2024. január 1-től fő- vagy melléktevékenységként agrárkamarai tagságot keletkeztetnek:

 

 TEÁOR’08 Megnevezése
01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02 Erdőgazdálkodás
03 Halászat, halgazdálkodás
10 Élelmiszergyártás
11 Italgyártás
12 Dohánytermék gyártása
20.15 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
20.20 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
46.11 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
46.2 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
46.3 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
46.61 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
77.31 Mezőgazdasági gép kölcsönzése

A fenti tevékenységeket kell törölni a tevékenységi körből január 15-ig amennyiben a cég nem folytatja azokat.

 

 

Az agrártevékenységek, melyek 2024. január 1-től melléktevékenységként agrárkamarai tagságot keletkeztetnek, ha a cég szerepel a FELIR listán:

TEÁOR’08 Megnevezése
38. 21 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás
46.75 Vegyi áru nagykereskedelme szakágazatból: műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme

 

Hírek

Új kommunikációs csatorna indul a régió gazdasági szereplői és a PTE között

A Pécsi Tudományegyetem a cégcsoporti igények alapján kialakított vállalati hírlevél szolgáltatásának bevezetésével – az oktatási, kutatási, innovációs és szolgáltatási tevékenységein keresztül – kíván hozzájárulni a régió gazdasági fejlődéséhez, a gazdasági szereplők innovációs potenciáljának javításához. A hírlevél célja, hogy tovább erősödjön a PTE hídképző szerepe a felsőoktatás és a gazdasági szereplők közt.

Bővebben…

főoldal / Hírek

Újabb szakaszában az új digitális piacszabályozás: az Európai Bizottság megnevezte a kapuőröket

Az Európai Bizottság kijelölte a digitális világ „kapuőreit”, vagyis azokat az óriáscégeket, amelyeknek méretüknél és piaci erejüknél fogva teljesíteniük kell az új uniós piacszabályozás szigorú előírásait. A szabályok betartásának ellenőrzésében szerepet kap a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is, amely kiemelt figyelmet fordít itthon a digitális tér fogyasztóinak védelmére.

Újabb nagy lépést tett az Európai Unió a tavaly novemberben hatályba lépett digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) előírásainak érvényesülése felé. Az Európai Bizottság ugyanis az érintett platformtulajdonosok bejelentéseinek figyelembevételével megnevezte az ún. „kapuőröket”, vagyis azokat az óriásvállalatokat, amelyek megkerülhetetlen kaput jelentenek az online térben a vállalkozások és a fogyasztók között. A kijelölt vállalkozások – mint az Amazon, az Apple, a Microsoft, a Facebookot üzemeltető Meta, vagy épp a Google anyavállalata, az Alphabet – számára a jogszabály mostantól hat hónapot biztosít arra, hogy összhangba hozzák platformjaik működését az új uniós követelményekkel. A Bizottság minősítése összesen 22 alapvető platformszolgáltatást érint.

A kijelölt óriáscégek többé nem zárhatják be az ügyfeleket/előfizetőket a saját ökoszisztémájukba, nem dönthetnek önkényesen az eszközökre kötelezően, gyárilag telepített és eltávolíthatatlan appokról, továbbá nem írhatják elő, hogy az applikációkat milyen forrásból kötelesek beszerezni a felhasználók. Az érintett cégek nem hozhatják saját platformjaikat és termékeiket helyzetbe a riválisok kárára, illetve biztosítaniuk kell az általuk kezelt üzenetküldő platformok átjárhatóságát.

A határidő lejártával ugyanis a szabályozás betartásáért felelős Európai Bizottság komoly (ismételt jogsértés esetén akár a cég éves, világpiaci forgalmának 20%-áig terjedő) bírságokat szabhat ki, vagy korrekciós intézkedésekre kötelezheti a kijelölt szereplőket. Ezzel párhuzamosan a tagállami nemzeti versenyhatóságok – így a Gazdasági Versenyhivatal is – eljárást indíthatnak annak megállapítása érdekében, hogy a jelentős piaci hatású digitális kapuőrök megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. Vizsgálata eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak. A GVH egyúttal közreműködik a Bizottság munkáját segítő, ún. magas szintű munkacsoportban is, melynek
elsődleges feladata, hogy tanácsot és szakértelmet nyújtson az új rendelet végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban.

A kapuőrök kijelölése egyértelmű ágazati szabályokat hoz az online tér legnagyobb szereplői számára, kedvezőbb helyzetet teremtve ezzel üzleti partnereiknek és a fogyasztóknak is. Az új uniós piacszabályok erősítik a versenyjogi és fogyasztóvédelmi előírásokat, amelyek érvényesítése a digitális térben évek óta a GVH prioritásai közé tartozik. A magyar nemzeti versenyhatóság a most kijelölt kapuőrök túlnyomó részével szemben fellépett már az utóbbi években: az Apple jelentős versenyfelügyeleti bírságot fizetett Magyarországon, a Google pedig versenykorrekciós kötelezettségeket vállalt digitális platformjaival kapcsolatban. Utóbbival, a Google-vel szemben jelenleg is eljárás folyik erőfölénnyel visszaélés gyanújával. A nemzeti versenyhatóság emellett vizsgálja a ByteDance által üzemeltetett TikTok egyes piaci gyakorlatait is, legutóbb pedig a Microsoft mesterséges intelligenciával kiegészített új keresőjének ügyében indított eljárást idén júliusban.

A magyar hatóság a kapuőrök – vagyis a globális óriások – piaci gyakorlatai mellett figyelmet fordít a magyar fogyasztók által használt kisebb, országos vagy regionális szintű digitális platformok (pl. az eMag és az Alza) piaci gyakorlataira is.

Az uniós digitális piacszabályozással és a Bizottság kapuőr kijelölési döntésével kapcsolatban az érvényesítéséért felelős Európai Bizottság honlapján érhetőek el további részletek. A Bizottság magyar nyelvű sajtóközleményt is megjelentett a kijelöléssel kapcsolatban, amely az alábbi linken érhető el: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_23_4328

Forrás: GVH Közszolgálati kommunikációs és Külkapcsolati Iroda

Hírek / Innováció

Knowledge to Money klubnap

A HEPA Enterprise Europe Network társ-szervezésében Knowledge to Money Club napra kerül sor 2023. szeptember 12-én.

A hazai üzleti coach-okkal közösen szervezett rendezvény segítséget nyújt a KKV-k innovatív fejlesztéseit finanszírozó Horizont Európa program keretében meghirdetett EIC Accelerator felhívásra szóló pályázat elkészítéséhez. Szó lesz az egyéb közvetlen brüsszeli pályázati forrásokról, valamint az EIT pályázatokról is.

Helyszín: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, 1027 Budapest, Kacsa utca 15-23, földszint

Időpont: 2023. szeptember 12. 14.00

REGISZTRÁCIÓ 

14.00 – 14:05 Megnyitó – Pesti István, Dervalics Ákos – K2M Club alapítók

14:05 – 14:15 HEPA Enterprise Europe Network szolgáltatásai kiemelten az EIC Accelerator program kapcsán – Holly Sára, HEPA Enterprise Europe Network

14:15 – 14:35 Az European Innovation Council (EIC Accelerator) program aktualitásai – Mészáros Gergely, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal,

14:35 – 14:55 NbyN – The New Generation Needle by Needle Knitting Machine – Nyertes EIC Accelerator projekt tapasztalatai 2023-ban a szakértő szemével – Hetyei Gábor, CERC

14.55 – 15.10 Szünet, networking

15:10 – 15:30 A gondolkodásmód, ami sikerre vezet EIT pályázatokban – Dr. Lőrincz András, Green Brother

15.30 – 15.40 Hazai kkv-k lehetőségei a közvetlen brüsszeli EU alapokból elnyerhető forrásoknál – Dászkál János, Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft.

15:40 – 16:00 A Nemzeti Innovációs Ügynökség szerepe EU pályázatokban – Dr. Rodek Nóra, Nemzeti Innovációs Ügynökség

A klubnap társszervezői: a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt, Enterprise Europe Network, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodájának működtetője.

főoldal / Hírek

Változás az EKD rendszerben

Az eddigieknél alacsonyabb, 5 helyett már 3 millió eurós fejlesztés esetén is igényelhető az egyedi kormánydöntéssel (EKD) nyújtható, vissza nem térítendő készpénztámogatás. Az erről szóló rendeletmódosítás augusztus 3-án jelent meg a Közlönyben. 

  • Mindenekelőtt 60%-ra nőtt a támogatási intenzitás Baranya megyében – ez mind az EKD-ra, mind a fejlesztési adókedvezményre alkalmazandó. Természetesen ez is növelhető tovább 10/20 százalékponttal közép-, illetve kisvállalkozások esetén
  • A minimum beruházási érték mint EKD belépési küszöb szabályai átalakításra kerültek, az alábbiak szerint:
    • Pécsett 5 millió eurós projektérték szükséges,
    • a járásközpontok területén szintén 5 millió eurós projektérték szükséges,
    • minden egyéb településen elegendő ugyanakkor 3 millió eurós beruházás megvalósítása.
  • A létszámtartási kötelezettség is lazult: a támogatás teljes visszafizetésére csak akkor kerül sor, ha a megtartott létszám nem éri el a bázislétszám 75%-át.
    • 75-100% létszámtartás esetén részleges visszafizetésre kerül sor.

További információ és forrás

 

főoldal / Hírek

Rendelet a kritikus nyersanyagokról

Az EU Tanács 2023. június 30-án elfogadta álláspontját a kritikus nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátásának biztosítására szolgáló keret létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról, vagyis a kritikus nyersanyagokról szóló törvényről.

A javasolt rendelet hivatott biztosítani a gazdaságunk, különösen a zöld és digitális átállás szempontjából kritikus nyersanyagokkal való ellátását. A Bizottság 2023. márciusában négy célkitűzést határozott meg az európai nyersanyagok hozzájárulásának növelése érdekében:

  • az EU éves fogyasztásának legalább 10%-a uniós kitermelésből származzon
  • az EU éves fogyasztásának legalább 40%-a uniós feldolgozásból származzon
  • az EU éves fogyasztásának legalább 15%-a hazai újrahasznosításból származzon
  • a feldolgozás bármely releváns szakaszában az egyes stratégiai nyersanyagok uniós éves fogyasztásának legfeljebb 65%-a egyetlen harmadik országból származik

A Tanács tárgyalási álláspontjában számos javítást javasolt a tagállamok eltérő helyzeteinek figyelembevétele érdekében:

  • növelné a feldolgozási és újrahasznosítási kapacitás ambícióit: 40-ről 50%-ra a feldolgozás és 15%-ról 20%-ra az újrahasznosítás esetében
  • kéri a kritikus és stratégiai nyersanyagok listájának gyakoribb frissítését (négyévenként legalább háromévente)
  • megerősíti a fenntarthatóságra és a körforgásra vonatkozó nemzeti intézkedéseket

E célok elérése érdekében a rendelet 34 kritikus nyersanyagot tartalmaz, amelyek közül 17 stratégiai jelentőségűnek számít, és számos intézkedést tesz a jelenlegi függőségeink kockázatainak csökkentésére. Ezek az intézkedések magukban foglalják a stratégiainak tekintett projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítését, nemzeti kijelölt kapcsolattartó pontokkal, kockázatelemzéssel, tagállami feltárási tervekkel, kutatásba, innovációba és készségekbe történő befektetésekkel, valamint a környezetvédelem a nyersanyagok körforgása és fenntarthatóságának előmozdítása révén.