A kisvállalkozások a gazdaság szövetének alapjai
A rövid írásunkban közérthető módon mutatjuk meg a külföldi közvetlentőke hazai eloszlását és a hazai munkaerőre alapozott hatékonyság kérdését. Egyikben kevésbé, míg a munkaerő kérdésében jól állunk. A két tényező, ha találkozik (tőkebefektetések nőnek, munkaerő minősége nem romlik), akkor lehet a vármegyénk fejlődését kézzelfogható eredményekben és mutatókban mérni.
Külföldi Közvetlentőke befektetések (FDI)
A KSH adatai alapján 2017-2021-es időszakot vizsgálva az alábbi ábra mutatja a vármegyei közvetlentőke–befektetések mértékét.
Budapest és Pest vármegye adatai olyan mértékben eltorzítják a táblázatot, hogy csak itt mutatjuk meg:
Terület/Év | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Budapest | 10 948,4 | 12 317,1 | 12 906,1 | 13 626,8 | 14 835,2 |
Pest | 2 150,9 | 2 294,2 | 2 279,4 | 2 813,4 | 3 322,2 |
Baranya | 143,2 | 151,1 | 148,4 | 166,3 | 185,9 |
Baranya/Budapest | 1,3082% | 1,2264% | 1,1497% | 1,2205% | 1,2534% |
(MRD FT)
Nagyítóval vagy a képet felnagyítva megtalálja vármegyénket is. Talán valóban eljött a mi időnk?
A sok felmerülő kérdés megválaszolását az olvasóra bízzuk….
Hatékonyság/versenyképesség
A hazai szakképzett munkaerő védelmében! Sok közgazdasági vita és elemzés tárgya a magyar KKV-k versenyképessége és hatékonysága. A legtöbb esetben nem számolunk azzal az egyszerű módszerrel, hogy ugyanazt a terméket/szolgáltatást adott ország hasonló szakmai végzettséggel rendelkező szakembere mennyi idő alatt készíti el. A legtöbb esetben a nyugat-európai országok óriási hatékonyságát mutatják be, amely 6-8 szorosa a hazainak. Aztán kikerül egy hazai szakember külföldre és meglepve látja, hogy jobban és gyorsabban dolgozik, mint külföldi kollégái. Mert a KKV hatékonyság vizsgálatából nem hiányozhat a pénzügyi rendszer bemutatása, a transzferárazás módszertana, az előző tényezők eredőjeként megjelenő munkabérkülönbség és még sorolhatnánk.
A magyar szakképzett munkaerő világszínvonalú, bizonyítja ezt az irántuk megmutatkozó óriási nemzetközi igény is.
forrás: MBH Bank
Kamarai delegáció a HIPA vezérigazgatójánál. Ipartelepítés, ipari terület kialakítása a térségben!
Pécs és Baranya gazdaságának fejlesztési lehetőségei, kihívások és tennivalóink címmel szervezett rendezvényt a Prohuman, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a kamara május végén a térség és Pécs mérvadó vállalatai részvételével. A rendezvényen Joó István, a HIPA vezérigazgatója a beruházás ösztönző tevékenységeket mutatta be a helyi, meghatározó gazdasági szereplőknek.
A térségben és Baranya vármegyében kiemelt súllyal jelenik meg az agráripar, élelmiszeripar. Kiemelten fontos, hogy a szinergiákat a feldolgozóiparral, innovációs szereplőkkel folyamatosan feldolgozzuk és elemezzük.
Az Agrárkamara elnökének, Rittlinger Józsefnek a meghívására tavaly csatlakoztunk a vármegyében működő Agrár Kerekasztalhoz. Az egyeztetések és kamaránk agrárszektorban is érintett vállalkozásai alapján általunk megállapított legfontosabb versenyképességnövelő tényezők a következőek:
Az EU források kapcsán az a furcsa helyzet állt elő, hogy az agrár fejlesztésekre szánt források rendelkezésre állnak, azokat vidékfejlesztési programon keresztül a szakminisztérium már készíti elő. Ezek a források a kapcsolódó ágazati szereplők, vállalkozások számára is lehetőséget jelentenek. Szükséges az agrárfejlesztések és a rendelkezésre álló források optimális „költése”, minél több térségi vállalkozás technológiai erősítése. Csak emlékezzünk a 19. sz. közepére! A térség agrárvállalkozásai indították el a jelentős építőipari – gépipari és más feldolgozóipari fejlesztéseit. Dinamizálják egymást a szektorok.
Részben fenti célok megvalósítására kerül megrendezésre augusztus 25-én az első Baranyai Agrár Nap, amelyben kamaránk az agrárinnovációt fogja képviselni, szakmai kerekasztalt vezetünk majd a témában. Az esemény zárt, célja, hogy nívós szakmai eseményen keresztül kapjon újra képviseletet a térség agráripara.
Elképesztő mennyiségű forrást tervez az EU, USA és Kína ipartámogatás címén a gazdaságba „önteni”.
Az elemzők által felmért három legfontosabb terület a kutatás-fejlesztés, félvezető- és chipgyártás és a zöldátállást segítő iparágak.
A makronóm intézet elemzése az alábbi táblázatban összefoglalva mutatja az állami eszközök mértékét és módszerét az ipartámogatások kapcsán:
A hazai gazdaságpolitika is igyekszik egyre erősebb, volumenében bővebb állami eszközrendszert menedzselni és akár a hazai, de főleg a külföldi működőtőkét vonzani és támogatni.
A Portfolio a hazai városok versenyét elemezve mutatott be két ábrát, amelyen hiába keressük városunkat vagy akár a térség településeit. Ma már nem Kelet-Magyarország leszakadását látjuk, hanem a Dél-Dunántúl egyre gyorsuló távolodását a hazai fejlesztési erővonalaktól.
Ha elfogadjuk a Keynes-i alapvetést – amely a beruházási multiplikátor alapján az egységnyi beruházásra vetíti az egységnyi jövedelemnövekedést – akkor nem mondhatunk le a beruházások számának, minőségének és volumenének növekedéséről.
Partnereink támogatásával a HIPA vezetését, majd a Területfejlesztési Minisztert is hamarosan vendégül látjuk, bemutatjuk adottságainkat, a gazdasági szereplők és az üzleti közösség terveit. Nem érünk rá veszíteni!
Folyamatos az egyeztetés a területfejlesztési minisztérium és a helyi döntéshozók között a térségfejlesztési stratégia és a konkrét komplex fejlesztési irányokról. A 3 éves munka során a kamara a gazdaság érdekeinek figyelembevételével fogalmazta és fogalmazza meg a szükséges és gyorsan elindítható és elindítandó fejlesztési ügyeket.
A pontszerű intézkedések helyett valódi nagy, stratégiai ügyekben kell megegyezni, amelyek addicionális és multiplikátor hatással bírnak a teljes régiót, térséget tekintve.
Fókuszok:
Általános értelemben a helyi gazdaságfejlesztésnek két útja van, illetve a két út metszete is releváns teória.
Az egyik út, amikor külső szereplőkre vár a helyi érdekközösség, egy külső szereplőtől várja a gazdaság dinamizálását. Ezzel az úttal a helyi szereplők vállalják, hogy például a nagy külföldi befektető által alkotott és hozott játékszabályokhoz is alkalmazkodnak. Elvitathatatlan szerepe van a mindenkori kormányzatnak is, azt bevonva és a részben önfeladással járó gyeplőt átadva. Ha mi nem tudjuk – merjük – tesszük, akkor várjuk a javaslatokat, erőforrásokat és kompetenciákat akár az államtól, akár más külső szereplőtől.
A másik út a helyi erőforrásokra való erősebb támaszkodás, amikor a helyi társadalmi és gazdasági tőkére fókuszálva és támaszkodva szervezzük és építjük a gazdaságfejlesztést. Ehhez szükséges a helyi üzleti (etikai) normák betartásának erősítése, a helyi értékláncok azonosítása és azok széleskörű bevonása, a termelési kapacitások megosztása a közös siker érdekében.
Pécs és vonzáskörzete, a baranyai vállalkozások mindkét utat megtapasztalták már. A helyi külföldi tőke példamutató gazdasági kultúrával és attitűddel sokszor támogatja a második – a helyi erőforrások lehetőségeit kiaknázó – út fejlesztését.
Mi kell a helyi erőforrások, a tőke együttműködéséhez? A térségben megtapasztalható magas szintű üzleti etika, a versenyhelyzetek mellett a közös stratégiai érdekek mentén történő víziók és együttműködések szervezése, a lokális szerepvállalásokban a felelősségtudat kiteljesedése.
Példamutató a helyi vállalkozások fentiekre adott válasza. Az üzleti közösség klaszterekbe tömörülve segíti egymást, szervezi erőforrásait a közös célok érdekében. Ha a helyi politikai és intézményi „kör” a helyi út megvalósítását támogatja, úgy megtapasztalja az üzleti közösség lojalitását, a társadalmi ügyekben megmutatkozó támogató attitűdöt és azt a szabadságot is, amely a helyi érdekek mentén képes szervezni és részben koordinálni.
A várt EU források jönnek vagy nem jönnek. Késnek vagy gyorsan érkeznek. Megannyi kérdés, nem látunk világosan, bár vannak már EU-s tapasztalataink (Lengyelország). Készüljünk fel közösen arra, hogy a helyi tőkére támaszkodva szervezzük, optimalizáljuk a versenyképességi tényezőink fejlődését! Saját magunk, a hajunkba kapaszkodva húzzuk ki fejünket a víz fölé! Levegőhöz kell jutnunk!
Kehidai László írta a kamarai kiadású Angstertől Zsolnayig című kötetben:
„Pécs városa fejlődésének, hírnevének meghatározó alakjai azok a polgárok voltak, akik tehetségükkel, tudásukkal és kitartásukkal önzetlenül nem csupán saját felemelkedésüket, hanem környezetük jobbítását is céljuknak tekintették. Munkájuk gyümölcse az a kétezer éve fennálló város, melyet töretlen hittel és elszántsággal építettek, melyhez hűek maradtak, legyenek kézművesek, professzorok, iparosok, politikusok vagy egyszerű városlakó polgárok.”
Mi lehet ma a célunk?
Párhuzamosan a globális gazdaság exponenciálisan gyorsuló kiterjedésével, a tudatos települések ráébredtek, hogy egymással is egyre erősödő versenyt folytatnak.
Versenyt folytatnak, hogy attraktív, a nemzetközi piacon is látható turisztikai központok, gazdasági centrumok legyenek, munkaerőt és fiatalokat vonzó városként értékelje őket a „piac”.
Mindannyiunknak van felelőssége, ha és amennyiben úgy gondolunk a városra és a térségre, mint egy számunkra valamiért jelentős identitás alapra. Mindannyian hatással bírunk. Bár egyre kevesebben akarnak és tudnak figyelni, érezni még éreznek. Ha a polgárok megérzik, hogy valóban akarnak az intézmények és a mérvadó cégek vezetői, akkor előbb mögénk, majd mellénk, kis idő múlva elénk állnak. Támogatnak céljainkban, majd az első sorban viszik a kardot.
Minderről, a város és a térség arculatáról, a hívószóról, az identitásról és a tudatos és tervezett Pécs brandingről beszélgetünk ma a HR Festen, a Kodály központban. A kerekasztal tagjai, fiatal és motivált cégvezetők, a pécsi egyetem és a város képviselője – megegyezésünk alapján a ma megkezdett munkát (ahogy írom a sorokat még 1 óránk van a kezdésig) nem zárjuk le, hanem együtt folytatjuk.
Igyekezetünk motivációját a felelősségérzetünk, az elhivatottságunk és a város iránti hűségünk adja.
Ha végre eljutunk oda, hogy a célok megértését követi az együttműködés is, akkor eredményesek leszünk. Kialakul a gazdaság központú attitűd. Megérdemli a város, hogy az elmúlt 3 évtized kultúra alapú fókuszából kapjon csak 3-5 évet, és bizonyítani fog a helyi üzleti közösség és a gazdasági szféra. Lesz tudatos és épített város brand, az együttműködés hatásai felerősödve egy irányba vezetnek majd.
Győz a nemzeti csapat, világraszóló sikert ér el a helyi cég, hősies munkát végez a szomszédunkban élő tűzoltó, nemzetközi médiában megjelenik városunk képzőművésze, a helyi kosárcsapat a világ legjobbjait fogadja a sportcsarnokban, vállalkozások együttműködésében új termék születik, világsztárok hordják a pécsi kesztyűt.
A sikerek hatása mindennapjainkban is érezhető, kivetül mindannyiunkra más sikere is. Csak oly keveset beszélünk róla, gyávák vagyunk tán a más sikerének örülni, más sikerében osztozni? Sikert és jó hírt 10 barátunkból 1-gyel osztunk meg, a kudarcokat és negatív pletykákat meg kilenc emberrel. Közösen kell, hogy formáljuk egymást, a sikerek gazdasági és társadalmi hatása (még ha az közvetett is) óriási.
2007-ben a kamara kezdeményezésére és szervező munkája mentén, városi összefogással sikerült a Zsolnay szobrot restaurálni, felújítani. Dr. Síkfői Tamás akkor a kamara titkáraként vezette a munkát, a szobor újra avatásán beszédet mondott:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Pécsiek!
Pécset kulturált, kreatív – de sikertelen városnak tartják hazánkban. Bizonyára sokan elgondolkodtak már azon, miért alakulhatott ki ez a kép másokban?
Őszintén szólva, a graffity-s falakat, a szemetelő embereket, az igénytelenséget, a málladozó, elhanyagolt épületeket szemlélve igen erősen kell koncentrálnunk városunk művészeti kínálatára, hogy megfeleljünk a kulturált jelzőnek.
Kétségkívül kreatívak vagyunk, hiszen ennyi ötletet, kezdeményezést, projektet más várostól talán még nem oroztak el, mint Pécstől.
Mégis mitől vagyunk ma sikertelenek? Könnyű volna – az egyébként vérlázítóan igaz – hazai közviszonyokra fogni sikertelenségünket. A döntések és fejlesztési közforrások hihetetlen mértékű fővárosi centralizálására, a vidék erőforrásainak jól szervezett elszívására.
Az igazság azonban ennél keményebb, jórészt magunknak köszönhetjük lemaradásunkat.
Az elmúlt évtizedekben túl sok volt a virtuális siker. A pécsi szellemi elit, a közélet egymással hadakozik kicsinyes tétekért, és nem látja a fától az erdőt. Kozmopoliták vagyunk a magunk provinciális módján, míg a sikeres városok vezérelve a lokálpatriotizmus. Figyelni kellene a világban zajló folyamatokra. A mindent elsöprő globalizáció mellett, elindult a lokalizáció, helyi közösségek összefogása, közös cselekvése. Ez érdemben fékezi a globalizációt, emellett sikeressé teszi az adott közösséget atomizált környezetében.
Zsolnay korában pedig a városi összefogásra számos példa akadt, csakúgy, mint a felelős gondolkodásra is. A Pécsi Közlöny 1907 október 13-i számának visszaemlékezéseiben idézik Zsolnayt: „Mikor szó volt köztünk arról, hogy tulajdonképpen ki az igazán úr, így felelt: Aki minél több embernek tud kenyeret adni, azért erre az uraságomra büszke vagyok.”
Talán éppen Zsolnayhoz kötődő értékek miatt mozdult meg a város szobra érdekében. Amikor megismertem a bedeszkázott szobor történetét, és jeleztem a kamara, majd a város vezetésének, próbáljuk meg a haszontalan politikai viták helyett megismételni múlt század eleji összefogást, magam sem gondoltam, hogy ilyen sikerrel járunk.
A számtalan adomány mellett, nem volt olyan kérésünk a szobor érdekében, amelyet ne teljesítettek volna soron kívül a megkért vállalkozók, hivatalnokok. Csak egy rossz emlék marad az adakozókban és bennünk, az a bizonyos 1 %, amely még hiányzik az igazi 100 százalékos pécsi sikerhez. Reméljük még ez évben ez is meglesz.
Ezt az egy ügyet leszámítva, a szobor körüli összefogás, az adományok, a városi testület gyors reagálása, a közreműködő tervezők, városi tulajdonú cégek, hivatalok és művészek példája mégis csak azt mutatja, a város képes a jó célokért közösen cselekedni, – tud sikeres lenni. Innen, ettől a ponttól kezdve óriási a pécsi kulturális, civil, politikai és gazdasági közélet vezetőinek felelőssége: mert lehet közös célokat meghatározni, lehet e célok elérésére mozgósítani, lehet mindenki számára kedvező megoldásokat találni, – csak mernünk kell végre sikeresnek lenni.
Nekem ezt üzeni Zsolnay Vilmos öröksége.
Köszönöm figyelmüket.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2005. november hónapban kezdeményezte a Zsolnay szobor restaurálását és közadakozást indított. A város polgárai nevében köszönjük az alábbi támogatók kiemelt adományait.
Arany fokozatú támogató
Ezüst fokozatú támogató
Bronz fokozatú támogató