Rabb Szabolcs

Baranya vármegye vállalkozásainak 95%-a kisvállalkozás. A helyben működő hazai és külföldi tulajdonú nagyvállalkozásokkal semmi baj, példamutatóan működnek. Szerencsések vagyunk ebből a szempontból. Igyekeznek helyben elkölteni fejlesztései forrásaikat, a munkaerőpiaci versenyben vállalati kultúrájuk magas színvonalával építik versenyelőnyüket, hatásuk pozitívan kisugárzik a kisvállalkozásokra is. A hazai tulajdonú KKV-k alapítóit és vezetőit folyamatosan dicsérjük. Ez nem pusztán leegyszerűsített szimbolika. A hazai vállalkozói környezet elmúlt 40 évének tapasztalatai alapján tesszük ezt. Aki a 80-as, 90-es években vállalkozást alapított és azt sikerrel menedzseli, aki ma vállalkozást épít, mind olyan jellemformáló erővel bír, amely példát mutat. Magabiztosak. Hisznek és építenek az önszerveződésre. Kockázattűrők és sokszor kockázatot vállalók. Felelősséget vállalnak. Értékes kompetenciákkal bírnak. Az oly népszerű „compliance” (megfelelés) elveket sokszor nem is tudatosan de építik, hiszen ezt megköveteli tőlük a helyi környezet, a vállalkozás közelében élő polgárok, a munkatársaik és családjaik. A személyes megfelelés kötelezettsége és vágya is hajtja őket.   Ezekre az értékekre és attitűdre lehet

A rövid írásunkban közérthető módon mutatjuk meg a külföldi közvetlentőke hazai eloszlását és a hazai munkaerőre alapozott hatékonyság kérdését. Egyikben kevésbé, míg a munkaerő kérdésében jól állunk. A két tényező, ha találkozik (tőkebefektetések nőnek, munkaerő minősége nem romlik), akkor lehet a vármegyénk fejlődését kézzelfogható eredményekben és mutatókban mérni. Külföldi Közvetlentőke befektetések (FDI) A KSH adatai alapján 2017-2021-es időszakot vizsgálva az alábbi ábra mutatja a vármegyei közvetlentőke–befektetések mértékét. Budapest és Pest vármegye adatai olyan mértékben eltorzítják a táblázatot, hogy csak itt mutatjuk meg: Terület/Év 2017 2018 2019 2020 2021 Budapest 10 948,4 12 317,1 12 906,1 13 626,8 14 835,2 Pest 2 150,9 2 294,2 2 279,4 2 813,4 3 322,2 Baranya 143,2 151,1 148,4 166,3 185,9 Baranya/Budapest 1,3082% 1,2264% 1,1497% 1,2205% 1,2534% (MRD FT) Baranya közvetlentőke befektetései meghaladják a budapesti volumen 1%-át. Nagyítóval vagy a képet felnagyítva megtalálja vármegyénket is. Talán valóban eljött a mi időnk? A sok felmerülő kérdés

A térségben és Baranya vármegyében kiemelt súllyal jelenik meg az agráripar, élelmiszeripar. Kiemelten fontos, hogy a szinergiákat a feldolgozóiparral, innovációs szereplőkkel folyamatosan feldolgozzuk és elemezzük. Az Agrárkamara elnökének, Rittlinger Józsefnek a meghívására tavaly csatlakoztunk a vármegyében működő Agrár Kerekasztalhoz. Az egyeztetések és kamaránk agrárszektorban is érintett vállalkozásai alapján általunk megállapított legfontosabb versenyképességnövelő tényezők a következőek: A 21.sz-i modern Ipar 4.0 technológiák bevezetése az agráriumba. Technológiafejlesztés, digitalizáció (drón, mezőgazdasági gépek, adatközpontú termelés, szenzortechnológia). Preciziós ökogazdálkodás fejlesztése, amely a szükséges kemikáliák volumenének csökkentésével költségcsökkenéssel és hatékonyság (termés) növekedéssel jár. A teljes agráripari értéklánc szervezése és koordinálása a piacra jutásig. Kitörési pont a helyben működő élelmiszerbiztonsággal foglalkozó világvezető cég (FOSS dán cég) K+F projektjeire történő rákapcsolódás és annak nemzeti szintű képviselete: mikotoxin kutatások és ezek bevezetése a piacra. Helyben helyi élelmiszer (farm to table) – ehhez kosárközösségek további fejlesztése, helyi piacok és termelői közösségek támogatása. Az EU források kapcsán az a furcsa helyzet

Elképesztő mennyiségű forrást tervez az EU, USA és Kína ipartámogatás címén a gazdaságba „önteni”. Az elemzők által felmért három legfontosabb terület a kutatás-fejlesztés, félvezető- és chipgyártás és a zöldátállást segítő iparágak. A makronóm intézet elemzése az alábbi táblázatban összefoglalva mutatja az állami eszközök mértékét és módszerét az ipartámogatások kapcsán: A hazai gazdaságpolitika is igyekszik egyre erősebb, volumenében bővebb állami eszközrendszert menedzselni és akár a hazai, de főleg a külföldi működőtőkét vonzani és támogatni. A Portfolio a hazai városok versenyét elemezve mutatott be két ábrát, amelyen hiába keressük városunkat vagy akár a térség településeit. Ma már nem Kelet-Magyarország leszakadását látjuk, hanem a Dél-Dunántúl egyre gyorsuló távolodását a hazai fejlesztési erővonalaktól. Ha elfogadjuk a Keynes-i alapvetést – amely a beruházási multiplikátor alapján az egységnyi beruházásra vetíti az egységnyi jövedelemnövekedést – akkor nem mondhatunk le a beruházások számának, minőségének és volumenének növekedéséről. Partnereink támogatásával a HIPA vezetését, majd a Területfejlesztési Minisztert is hamarosan

Folyamatos az egyeztetés a területfejlesztési minisztérium és a helyi döntéshozók között a térségfejlesztési stratégia és a konkrét komplex fejlesztési irányokról.  A 3 éves munka során a kamara a gazdaság érdekeinek figyelembevételével fogalmazta és fogalmazza meg a szükséges és gyorsan elindítható és elindítandó fejlesztési ügyeket. A pontszerű intézkedések helyett valódi nagy, stratégiai ügyekben kell megegyezni, amelyek addicionális és multiplikátor hatással bírnak a teljes régiót, térséget tekintve. Fókuszok: Pécs és térsége számára megfogalmazásra kerülő, a vezető szerepet indikáló stratégia és annak szisztematikus megvalósítása nemzeti érdek, amelyben a Dél-Dunántúl határozottan megfogalmazza és „kijárja” a nemzetközi központi centrum szerepet. Az innovációorientált gazdaságfejlesztés – mely Baranya megye jövőbeli gazdasági versenyképességének zálogát is jelenti – hatékonyabb támogatása, az ide kapcsolódó beruházások felszínre hozása és sikeres megvalósítása érdekében szükséges a térségi fejlesztések integrált menedzselése. A beruházások megtervezése és kivitelezése során fontos a területi kohézió szempontjait is figyelembe venni, mely teret nyit a hátrányosabb helyzetű térségek (Ormánság, Hegyhát)

Általános értelemben a helyi gazdaságfejlesztésnek két útja van, illetve a két út metszete is releváns teória. Az egyik út, amikor külső szereplőkre vár a helyi érdekközösség, egy külső szereplőtől várja a gazdaság dinamizálását. Ezzel az úttal a helyi szereplők vállalják, hogy például a nagy külföldi befektető által alkotott és hozott játékszabályokhoz is alkalmazkodnak. Elvitathatatlan szerepe van a mindenkori kormányzatnak is, azt bevonva és a részben önfeladással járó gyeplőt átadva. Ha mi nem tudjuk – merjük – tesszük, akkor várjuk a javaslatokat, erőforrásokat és kompetenciákat akár az államtól, akár más külső szereplőtől. A másik út a helyi erőforrásokra való erősebb támaszkodás, amikor a helyi társadalmi és gazdasági tőkére fókuszálva és támaszkodva szervezzük és építjük a gazdaságfejlesztést. Ehhez szükséges a helyi üzleti (etikai) normák betartásának erősítése, a helyi értékláncok azonosítása és azok széleskörű bevonása, a termelési kapacitások megosztása a közös siker érdekében. Pécs és vonzáskörzete, a baranyai vállalkozások mindkét utat megtapasztalták már.

Kehidai László írta a kamarai kiadású Angstertől Zsolnayig című kötetben: „Pécs városa fejlődésének, hírnevének meghatározó alakjai azok a polgárok voltak, akik tehetségükkel, tudásukkal és kitartásukkal önzetlenül nem csupán saját felemelkedésüket, hanem környezetük jobbítását is céljuknak tekintették. Munkájuk gyümölcse az a kétezer éve fennálló város, melyet töretlen hittel és elszántsággal építettek, melyhez hűek maradtak, legyenek kézművesek, professzorok, iparosok, politikusok vagy egyszerű városlakó polgárok.” Mi lehet ma a célunk? Párhuzamosan a globális gazdaság exponenciálisan gyorsuló kiterjedésével, a tudatos települések ráébredtek, hogy egymással is egyre erősödő versenyt folytatnak. Versenyt folytatnak, hogy attraktív, a nemzetközi piacon is látható turisztikai központok, gazdasági centrumok legyenek, munkaerőt és fiatalokat vonzó városként értékelje őket a „piac”. Mindannyiunknak van felelőssége, ha és amennyiben úgy gondolunk a városra és a térségre, mint egy számunkra valamiért jelentős identitás alapra.  Mindannyian hatással bírunk. Bár egyre kevesebben akarnak és tudnak figyelni, érezni még éreznek. Ha a polgárok megérzik, hogy valóban akarnak az intézmények

Győz a nemzeti csapat, világraszóló sikert ér el a helyi cég, hősies munkát végez a szomszédunkban élő tűzoltó, nemzetközi médiában megjelenik városunk képzőművésze, a helyi kosárcsapat a világ legjobbjait fogadja a sportcsarnokban, vállalkozások együttműködésében új termék születik, világsztárok hordják a pécsi kesztyűt. A sikerek hatása mindennapjainkban is érezhető, kivetül mindannyiunkra más sikere is. Csak oly keveset beszélünk róla, gyávák vagyunk tán a más sikerének örülni, más sikerében osztozni? Sikert és jó hírt 10 barátunkból 1-gyel osztunk meg, a kudarcokat és negatív pletykákat meg kilenc emberrel. Közösen kell, hogy formáljuk egymást, a sikerek gazdasági és társadalmi hatása (még ha az közvetett is) óriási. 2007-ben a kamara kezdeményezésére és szervező munkája mentén, városi összefogással sikerült a Zsolnay szobrot restaurálni, felújítani. Dr. Síkfői Tamás akkor a kamara titkáraként vezette a munkát, a szobor újra avatásán beszédet mondott: Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Pécsiek! Pécset kulturált, kreatív – de sikertelen városnak tartják hazánkban. Bizonyára

Tisztelt Vállalkozó! Évtizedes folyamat a térség munkaképes lakossága számának radikális csökkenése. Másfél évtized alatt elvesztettünk egy kaposvárnyi embert. A helyi családi és multinacionális vállalatok további eredményes munkáját nehezíti, sokszor akadályozza a munkaerőhiány. Paradoxon, hogy – egymástól 40-60 km-es térségeket elemezve- egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőfelesleg. Az üzleti szférával együttműködve alakítottuk ki #ajelenajövőd programot, amelynek kapcsán az elmúlt időszak akcióit, tevékenységeit olvashatja alább a linkre kattintva. Csatlakozzon Ön is! A városok és a vármegye műszaki arculatának fejlesztése csak rajtunk múlik. https://pbkik.hu/2023/01/26/egyeb/dolgozzunk-egyutt-varnak-a-pecsi-baranyai-cegek/