2019-ben így változik a rehabilitációs hozzájárulás
2019. 01. 15.
A rehabilitációs hozzájárulás összege a minimálbér emelkedésével 2019-től ismét változik.
A rehabilitációs hozzájárulás összege a minimálbér emelkedésével 2019-től ismét változik.
Betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út, kötelező orvosi vizsgálat – egy munkavállaló sokféle okból lehet távol, s ekkor felmerül a helyettesítés kérdése. Hogyan helyettesíthető szabályszerűen a munkavállaló, és milyen anyagi áldozattal jár ez a munkáltató oldalán?
A munkavállalót a munkabér alapvetően a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítéséért illeti meg. Bizonyos esetekben azonban akkor is díjazásra jogosult, ha e fő kötelezettségeit nem teljesítette, például a fizetett szabadság idejére. Mivel ezekre az időszakokra értelemszerűen nem a tényleges teljesítés alapján lehet ellenértéket megállapítani, a törvény maga meghatározza az irányadó díjazás mértékét.
A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az idei évben esedékes szabadságát.. Számos cég küzd jelentős elmaradásokkal ezen a téren, aminek megoldását jelentősen nehezítheti a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeret, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is. A főszabálytól a jogszabály megsértése nélkül csak kivételes esetekben lehet eltérni.
Munkaviszony létesítésekor a legtöbb munkáltató próbaidőt köt ki, hogy jobban megismerhesse a munkavállalót és annak szakmai kvalitásait, személyiségét. A próbaidő alatt mind a munkavállaló, mind a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt.
Lehet-e egy munkavállalót folyamatosan három hónapos szerződésekkel foglalkoztatni, és ha már nincs rá szükség, egyszerűen nem meghosszabbítani az utolsó szerződését? A határozott idejű szerződések láncolatára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a munkáltató súlyos szankciókra számíthat.
Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti.
Ha a munkavállaló kárt okoz a munkáltatójának, akkor egyrészt kötelezettsége keletkezik az okozott kár megtérítésére, másrészt megszegte a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit, amiért sor kerülhet a munkaviszony megszüntetésére. Vajon kell-e választani a két szankció között? Lehet-e kárigényt érvényesíteni, akár a munkaviszony felmondása után?
A szabadban végzendő munkáknál természetes, hogy a munka ütemezésénél tekintettel kell lenni az időjárásra. A téli fagyok vagy a nyári kánikula egyaránt lehetetlenné teheti egyes feladatok elvégzését. A munkáltató a szabadságok ügyes ütemezésével, vagy a munkaidő egyenlőtlen beosztásával alkalmazkodhat az időjárás diktálta körülményekhez.