A fenntarthatóság legyen küldetés a vendéglátásban is

Ha egy vendéglátóhely citrom helyett finom helyi verjus-vel készíti a „limonádéját”, már lépett egyet a fenntarthatóság irányába. A pécsi Nappali és Reggeli évek óta mindent megtesz a fenntartható működés érdekében, a vállalkozás vezetői ezt a szemléletet szeretnék átadni a többi pécsi vendéglátósnak is. Elsőként a jó gyakorlataikról kérdeztük Szép Tamást, a Király-Nappali Kft. ügyvezető tulajdonosát, egyben a kamara által menedzselt Baranyai Gasztronómiai Klaszter alelnökét.

Bővebben…

Helyi termékek és fenntarthatóság a középpontban a tanulmányúton

A sikeres májusi kiutazást követően, az Eramus+ projekt keretében október utolsó hetében újabb tizenöt Baranya megyei vendéglátós szakembernek és vállalkozónak volt lehetősége tanulmányi látogatást tenni Olaszországban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A tanulmányúton a résztvevők az olaszországi Friuli-Venezia-Giulia tartományára jellemző kitűnő alapanyagokat és azok feldolgozását ismerhették meg.

 

A projekt az Erasmus+ pályázatán keresztül került megvalósításra a Marco Polo Európai Csoport együttműködésével. Az 5 napos szakmai képzés folyamán betekintést nyertünk a helyi alapanyagokat termelő és feldolgozó, falusi turizmussal foglalkozó családi vállalkozások működésébe és kihívásaiba. Ezen felül megtapasztaltuk azt is, hogy mennyire jól és hatékonyan tud működni a „nulla” kilométeres árubeszerzés, melynek komoly közösségmegerősítő, helyi kis- és középvállalkozások összefogását elősegítő szerepe is van. A tematikus gasztronómiai programokat végigkísérte a fenntarthatóság szemlélete, mely tudatos gondolkodással teljes mértékben beépíthető egy-egy gasztronómiai, turisztikai vállalkozás tevékenységébe.

A magas szintű programokat Barbara Bandiziol, a Marco Polo európai projektek programfelelőse készítette elő számunkra, aki külön figyelt arra is, hogy az elméleti részek mindig gyakorlati képzéssel is kiegészüljenek, melynek köszönhetően a baranyai szakemberek új, innovatív technikákkal ismerkedtek meg, melyeket hazai működésükbe is be tudják majd építeni.

A csapat vasárnap késő délután érkezett meg a szállásnak helyet adó Grado városába. Helyi vendéglátóink a megérkezést követően körbevezettek minket a város gyönyörű tengerpartján, lagúnába nyíló kikötőjén és a híres velencei építészeti stílusjegyeket magán hordozó történelmi belvárosán.

Tanulmányutunk első hivatalos szakmai programja során, hétfőn délelőtt ellátogattunk a San Daniele del Friuliban található La GLACERE kézműves sonkaműhelybe. A név onnan ered, hogy ezen a helyen egykor a város jégháza volt található, az úgynevezett “glacere” (gleccser), ahol a közeli tó jegét tárolták. Mára azonban ebben a műhelyben védjeggyel ellátott, erre a területre jellemző, hagyományos gitár alakú sonkákat készítenek hosszú évtizedek óta. A San Daniele-hegy ezen oldalán uralkodó klíma teszi egyedivé a combok érlelésének eljárását.

A látogatás végén vendégül láttak minket ebédre, ahol az itt készült, a hagyományoknak megfelelően, nagyon vékonyra vágott sonkát, mellette rövid ellátási láncban előállított helyi sajtokat, és lekvárt kóstolhattunk.

Délután Nimisbe, a CESCHIA Lepárlóüzembe látogattunk. Ez a lepárlóüzem már több mint száz éves, Friuli tartomány egyik legrégebbije. Története 1886-ban kezdődött, amikor Giacomo Ceschia városról városra járt kocsijával, hogy összeszedje a gazdáktól a törkölyt és a gyümölcsöt, majd lepárolja azt az általa épített vándor lepárlóban, mely akkor a korszak egyik újítása volt. A vándor lepárló ma már csak emlék, de a CESCHIA grappákat továbbra is az eredeti, 1886-os receptúra szerint desztillálják, mindig a legjobb minőségű alapanyagokból. Ebbe a 2017-ben minden helyiségében teljesen felújított lepárlóüzembe nyerhettünk mi is betekintést, ráadásul látogatásunkat az itt készült grappák kóstolójával zártuk, melynek során még a legrégebbi megmaradt 1977-es évjáratú grappát is lehetőségünk volt kipróbálni.

Csapatunk kedd délelőtt Palmanovába, a tökéletesen szimmetrikus, kilencágú csillag alakú erődvárosba látogatott el először, mely az UNESCO Világörökség része.

Ezután folytattuk utunkat Cormonsba, a Zoff Formaggi családi farmra, ahol a nyerstej feldolgozását és sajt előállítását ismertük meg. Négy generáció óta nevelik itt a Pezzata Rossa fajtához tartozó teheneket. Valamennyi állat a farmon született és nőtt fel, az állatjólét tiszteletben tartása mellett. A vállalkozás teljes mértékben bio minősítéssel rendelkezik, a szántóföldektől az állattenyésztésen át a sajtkészítésig. Ebédünket is itt, a Zoff család A Borg Da Ocjs panziójában költöttük el, a farmon készült ízletes sajtok, szalámik, joghurt és fagylalt kóstolásával.

Délután az udinei Campagna Amica termelői piac és Udine belvárosának felfedezése volt a program. A piac a városközponttól néhány percnyi sétára található, egy közel 600 négyzetméteres térben, amely 25 helyi termelőnek biztosít lehetőséget arra, hogy kiállítsák termékeiket és a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatot kialakítva értékesíthessék azokat.

 

A szerdai napon Velencében jártunk, ahol elsőként a Rialto piacot látogattuk meg, mely tele volt finom, friss, helyi zöldségekkel, gyümölcsökkel, fűszerekkel és a tengerparton vagy a lagúnában fogott halakkal, kagylókkal, polipokkal és egyéb tengeri herkentyűkkel.

Veneto térségében és különösen Velencében szokás cicchettit (kis kenyérszeletek felvágottal vagy tőkehallal, helyi termékeket felhasználva) fogyasztani aperitif közben vagy a főétkezések alkalmával. Ezzel a hagyománnyal elsőkézből is megismerkedhettünk az ebéd során a TAVERNA San TROVASO étteremben. A „le cicchetterie” (éttermek és kocsmák, ahol cicchettit készítenek és fogyasztanak) kifejezés ötvözi a történelmet, a kultúrát és a kulináris hagyományokat.

Ebéd után szerencsére egy kis városnézésre is jutott idő, ebben a gyönyörű városban.

 

Csütörtökön Aquileia volt a következő állomásunk, ahol megtekintettük a római régészeti leleteket és a mozaikpadlós bazilikát, majd megkóstolhattuk a méltán híres, helyi mozaik süteményt a Le MOSAICO cukrászdában.

Ebédünket a pár utcára található AL ROSARI farmon költöttük el, mely az étterem étlapjának középpontjában álló, a farmon nevelt libákból, és kacsákból készült ételkülönlegességekből állt. Az Agriturismo Al Rosari di Aquileia farm célja, hogy az ideérkezők felfedezzék a helyi hagyományos, jellegzetes ízeket. Az alapanyagok mindegyike 0 km-es, azaz ott helyben, a tanyán állítják elő.

A laktató ebéd után délutánunkat a COCAMBO-ban töltöttük. Az út résztvevői itt megtanulhatták mik a kávékóstolás lépései, miként készítik fagylaltjaikat és hogyan lesz náluk a kakaóbabból csokoládé. Ez a műhely jó előre felismerte a piac igényeit, így nyitottak a csokoládé és kávé világa felé, és a csokoládé- és kávébab közvetlen importőrei lettek. Kézműves szinten pörkölik és alakítják át a csokoládé- és kávébabot, hogy a fogyasztók számára a legjobb minőségű termékeket kínálhassák. Ráadásul a vásárlók új igényeit elégítették ki azzal, hogy gluténmentes, tejmentes és vegán desszertek készítésére is specializálódtak.

A látogatás utolsó pontjaként, a tulajdonos, Piero lelkesen mutatta be nekünk azt az elkötelezett munkát, és azokat az intézkedéseket, melynek köszönhetően próbálnak egyre jobbak és jobbak lenni, és nem utolsó sorban példát mutatni a többi vállalkozás számára  a fenntarthatóság terén.

Utolsó szakmai programmal töltött napunk reggelén, minden résztvevőnek lehetősége volt megosztani élményeit és véleményét a hét programjáról, és az itt tapasztaltakról. Ezek után mindenki kapott egy-egy oklevelet annak emlékéül, hogy részt vettünk ezen a színes és izgalmas szakmai programokkal tűzdelt tanulmányúton.

Ezután ismét Cormons felé vettük az irányt, az Alimentari Tomadin üzletbe, ahol Leila asszony, a tulajdonos várt minket és mesélt nekünk a hely történetéről. Az üzlet több mint harminc éve, szenvedéllyel és lelkesedéssel népszerűsíti a Friuli terület jellegzetes termékeit és gasztronómiai kiválóságait. Az Alimentari Tomadin sajtok, felvágottak, sonkák, fűszerek, kekszek és tipikus Friuli édességek széles választékát kínálja. Nem hiányoznak a polcokról a lekvárok, a helyi méz, a legfinomabb borok, szeszes italok, kézműves csokoládé, extra szűz olívaolaj és balzsamecet sem.

Ebédünket is itt az üzlet szomszédságában található kis vendéglátóhelyen szervírozták, mely a boltban is megtalálható helyi termékekből álló válogatásból állt.

 

A hét során vacsoráinkat is kis helyi, hangulatos, családi éttermekben költöttük el.

Gradoban, a szállásunktól nem messze található Ristorante al Doge étteremben négy este is finom olasz különlegességekkel: lasagna, tejszínes gombás tészta, parmezános rakott padlizsán, krémes paradicsomleves, citromos csirkemell vártak minket, és persze a különféle feltétekkel megrakott hatalmas pizzák sem maradtak el.

A La Colombara nevű 40 éve családi kézben lévő étteremben pedig hagyományos olasz és tipikus helyi hús-, illetve halkülönlegességekkel vendégeltek meg minket.

Csapatunk szombat reggel élményekkel és tapasztalatokkal feltöltődve indult haza, és a hosszú úton azon is volt idő gondolkodni, hogy miként tudjuk az itt szerzett ismereteket beépíteni saját munkánkba és vállalkozásaink mindennapjaiba.

A jövőben is tervezünk még hasonló tematikus utakat több szektorban, melyekre várjuk a kamara önkéntes tagi körébe tartozó, érdeklődő vállalkozásokat és az adott terület szakembereit. Minden hasonló projekt fő motívuma a tudás megszerzése és annak hazai hasznosítása, ezáltal a vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása.

A tanulmányút és a projekt az Erasmus+ pályázat keretében, az Európai Unió finanszírozásában, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Tempus Közalapítvány között megkötött 2021-1-HU01-KA122-VET-000017413 számú szerződés alapján valósul meg.

Trendek és lehetőségek a hazai éttermi életben – Oldjuk meg együtt!

Annyi mindenen vagyunk túl: Covid, bezárás, házhozszállítás, újranyitás, fertőtlenítés, munkaerő pótlása… és még mennyi mindennel kell napi szinten megküzdenünk a vendéglátásban. Ez persze csak a vállalkozói oldal. A fogyasztói szokások is gyökeresen változnak, ami a „másik oldalról” hat az éttermi vendéglátásra, napi működésre.

Bővebben…

Találkozzon a Baranyai Gasztronómiai Klaszter tagjaival az idei Pécsi Szeleten

Kóstolja végig Baranya legfinomabb ízeit a street food-tól a fine dining-ig 2022. augusztus 20-án és 21-én a pécsi belváros legrégebbi és talán legszebb részén, a Káptalan utcában és az onnan nyíló udvarokban, kertekben: Káptalan Kert, Északi várfalsétány, Kőkert, Schaár Erzsébet utca.

A Pécsi Szelet – Baranyai Gourmet Piknik a baranyai éttermi kultúra kiemelkedő eseménye, ami azzal a céllal jött létre, hogy a megye legjobb éttermeit, borászatait és termelőit évente egyszer összehozza és egy oldott hangulatú, de minőségi kivitelezésű fesztivál keretében közelebb hozza a gasztronómia iránt érdeklődőkhöz.

A Pécsi Szeleten a Baranyai Gasztronómiai Klaszter tagjaival is találkozhatnak:

 
További információk:

Pécsi Szelet Facebook oldala

Baranyai Gasztronómiai Klaszter tagjai

A felelős gasztrohős

80-90 % helyi alapanyag felhasználás a vendéglátásban – egy működő modell

A Baranyai Gasztronómiai Klaszter elnöksége rotációban, minden évben választás útján tölti be a tisztséget. Ez egyrészt csökkenti az elnök és alelnökök munkaterhelését, másrészt a tagság közös munkájához egyre több és új szempont kerül a fókuszba. Idei leköszönő, a fenntartható vendéglátásért felelős alelnök Felcser Dávid, a Nosalty.hu-nak adott interjújában foglalta össze hitvallását a környezettudatosság „aktív műveléséből” adódó igen komplex feladathalmazról és az ezekre formálódó megoldásaikról a vendéglátás területén.

 

A felelős gasztrohős

A pécsi Király utcai Reggeliben sok minden kicsit más, mint ahogy általában megszokhattuk a vendéglátóhelyeken. Felcser Dávid és üzlettársa 11 évvel ezelőtt nyitották meg a szomszédos Nappalit, majd mivel Dávid az éjszakai életet nappalira szerette volna cserélni, plusz beleszeretett az újhullámos kávéba, megvalósította az álmát és megnyitotta a Reggelit. Ez egy gasztrokulturális közösségi tér, küldetésük pedig a fenntartható szemléletű vendéglátás, a társadalmi érzékenyítés, és a természettel való harmóniában élés népszerűsítése. A Reggeli a közelmúltban megkapta a PBKIK Környezetvédelmi Díját és  elnyerte a Felelős Gasztrohős Alapítvány Gasztrohős Szakmai díját.

– A vállalkozás alapértékeinek fókuszában a fenntarthatóság áll, ami gyakran a profitorientációt is felülírja. Ezt valószínűleg máshogy nem is lehet. Nem szívesen teszünk semmi olyat, ami nincs harmóniában azzal, amit elképzelünk a világról vagy ami szembe megy a világgal. Ez lehet, hogy elsőre közhelynek hangzik, de lassan 8 milliárdan evezünk egy hajóban itt a bolygón, és rá kell jönnünk, hogy csak globálisan érdemes nézni az összefüggéseket: ha valami sok mindenkinek nem jó, akkor az személy szerint nekünk sem lehet jó – foglalja össze röviden Dávid azt a szemléletet, ami alapján működtetik a vállalkozást.

– A hétköznapokban milyen intézkedésekre, anyag- és eszközhasználatra, energiára gondoljunk, ami a környezetvédelmet a fenntarthatóságot támogatja?

– Sokan el sem tudják képzelni, hogy a vendéglátásban milyen környezetterhelő tevékenységek lehetnek. Például csomagolóanyagot a hozzánk beszállított és a tőlünk megvásárolt termékek esetén is használunk, de nem mindegy, hogy mennyit és milyet. Az is fontos, hogy egy étterem étlapján mennyi húsétel szerepel, mint ahogy az is, hogy honnan szerzi be az alapanyagokat, mert ezek is hozzájárulnak egy gasztrovállalkozás ökológiai lábnyomához. Ha csak azt nézem, hogy milyen kávét használunk: Dél-Amerikából vagy Afrikából származót-e, mert az ötezer kilométer szállításból adódó környezetterhelés már jelentős. És itt már bejön a társadalmi felelősségvállalás kérdése is, hogy olyan helyről vásároljuk-e, ahol tisztességesen megfizetik a munkásokat. Mint ahogy olyan ruhát sem viselek szívesen, amelyet azokban a gyárakban gyártanak, ahol az alapvető munkakörülmények sem biztosítottak az ott dolgozók számára. Mi az összes beszerzett alapanyagunknál ilyen alapossággal járunk el.

– Mit érzékelnek ebből a vendégeik?

– Általában fejben mindig egy kicsit előrébb járok, mint ami ténylegesen megjelenik a vendégtérben. Rengeteget olvasok a témában, tájékozódom, de gyakran az üzletvezető lehoz a földre, hogy ugyan jól hangzik, amit mondok, de nem feltétlenül jó az üzletre nézve, ha drasztikusan változtatunk, hagyjunk egy kis időt, amíg fel tud készülni a konyhai csapat. Például a közelmúltban mindenféle citrusfélét kivezettünk a kínálatunkból, kellett hozzá fél év, amíg tesztelték a megfelelő minőségű helyettesítő termékeket. A vendégeinket folyamatosan tájékoztatjuk az újdonságokról, hogy mit miért csinálunk. Ez megjelenik a vendégtérben is, van egy nagy táblánk, amelyen bemutatjuk, hogy melyik helyi termelőtől mit vásárolunk. A 2000-es évek óta születetteknél ezek a szempontok már nagyon fontosak. Igyekszünk edukálni a vendégeinket, bár nem kívánjuk senkire sem rátukmálni a nézőpontunkat. A fenntartható vendéglátóhely minősítés matricája kint van a bejáratunkon, aki ismeri, az tudja, hogy milyen helyre lép be.

– Miként lehet olyan kollégákat találni, akik magukévá teszik ezt a fajta szellemiséget?

– Már a felvételi beszélgetésen előjön, hogy mi egy ilyen szemléletű hely vagyunk, és aki vállalja a munkát, hamar belerázódik. Eleinte sokan nem értik, hogy miért kell a konyhában és a pult mögött is szelektíven válogatni a szemetet, mert ez más helyeken nem része a napi rutinnak. Lehet, hogy néha kicsit megszállott vagyok ezzel kapcsolatban, mert látják, hogy kiszedek valamit az egyik kukából és a „helyére” rakom, talán úgy tűnhet, hogy elveszek a részletekben, de aztán ez ragadóssá válik.

– Milyen a megítélésük a szakmában? Esetleg érdeklődnek-e más helyek, hogy miként csökkenthetnék a környezeti terhelést?

– A Felelős Gasztrohős Alapítványon keresztül sokszor megtalálnak szakdolgozatírással kapcsolatban, de rendszeresen látogatnak bennünket kollégák más városokból is. Egy felelős vállalatvezető ma már tisztában van vele, hogy bármekkora is a cége, a tevékenységének elkerülhetetlen környezeti hatásai vannak, és ezeket a negatív hatásokat kell a lehetséges minimumra csökkenteni. Itt valójában nincs szó versenyről, felelős vezetőként túl kell lépni azon, hogy ki adja el a több málnaszörpöt, inkább azt kell szem előtt tartani, hogy merrefelé tart a világ. És ha ezen belül boldogan megfér egymás mellett 200 étterem Pécsett, akkor az ideális.

K.T.

Mindenki ott és úgy segít, ahogy tud

Idei első taggyűlését tartotta a Baranyai Gasztronómiai Klaszter április 28-án, mely alkalmat adott a tagi kör bővítésére és az új elnökség megválasztására is. A klaszter tagsága új szereplőkkel gazdagodott a Belward Pincészet, a Bőközi Prémium, a Halker Mirelit Depó Kft, az Íztár Fűszermanufaktúra és az Orfűi Malmok csatlakozásával. A meglévő tagi kör is folyamatosan fejlődik, új egységek is nyíltak, mind a vendéglátó mind a rendezvényhelyszínek és kapcsolt programok száma nőtt ebben a korántsem problémamentes időszakban. Az új tagok bemutatkozó anyagai már kikerültek a klaszter honlapjára: www.baranyazamata.hu, ahol a tagokról máshol megjelent cikkek, riportok is olvashatók.

Bővebben…

Arany fokozatot ért el a Blöff Bisztró a Magyarország étele versenyen

Második alkalommal indult az idén ötödik alkalommal megrendezett Magyarország étele versenyen a pécsi Blöff Bisztró csapata, és a legjobbak között végzett: arany fokozatot kapott szürkemarhából készült Tradíciók generációkra hangolva fantázianevű ételkreációjukkal. Az idei verseny tematikájaként egy Petőfi Sándor életéhez és költészetéhez köthető ételt határoztak meg a kiírók a „Talpra, magyar!” elv figyelembevételével. Három kötelezően felhasználható alapanyagnak kellett szerepelnie a tányéron, így szürkemarhát, egy adott márkájú vajat, valamint egy bármilyen eredetvédettséget élvező tájjellegű, hungarikumnak számító összetevőt használhattak a csapatok.

Bővebben…

A vendéglátós házépítő: „nem szeretem feladni a dolgokat”

Az építőiparból érkezett a vendéglátásba Holczer Miklós, aki öt éve nyitotta meg a pécsiek és a külföldi (egyetemista) vendégek kedvelt éttermét és kulturális terét, a Király utcai Nana Bistrot. Bár eleinte hárman lettek volna tulajdonosok, köztük Miklós az úgynevezett csendestárs, végül egyedül maradt a megvalósítással. Akkor még távol állt tőle a vendéglátás, de „belerázódott”, bár az építőipari vállalkozását nem adta fel. Döntése helyessége a Covid alatt sokszorosan beigazolódott.

Bővebben…

Kell egy csapat! – Munkaerő megtartás, motiválás, vonzó munkáltatói márka a vendéglátásban

A vendéglátás szektorban az elmúlt időszakban felmerült problémákra keres közös választ a Baranyai Gasztronómiai Klaszter rendezvénysorozatának következő eseménye „Kell egy csapat!” címmel.

A rendezvény aktualitását adja, hogy az elmúlt időszak soha nem látott munkaerőpiaci változásokat okozott a vendéglátó szektorban: pályaelhagyás, kényszerű leépítések, alkalmi munkavégzés, más szakmákból érkezők betanítása, szakképzett utánpótlás hiánya…

A kamara Humán Klubjának és szakértőinek segítségével keressük a megoldási lehetőségeket a fenti problémákra.

Helyszín: Kis-Zsolnay terem, Kamara székház (Pécs, Majorossy I. utca 36.)

Időpont: 2022.04.12. kedd 13.00-15.00

Előadók és témák:

A fórumot megnyitja: Teleky Zoltán, a Baranyai Gasztronómiai Klaszter elnöke

A workshopot tartja: Pernyéz Zsuzsanna és Rajnai Edina, a Lift Consulting Szervezet- és vezetőfejlesztő Kft. szakemberei (Zsuzsa, a PBKIK Humán Klubjának elnöke)

  • Nem szakképzettek foglalkoztatása – hogyan lesz ebből egy csapat
  • Pályaelhagyók visszacsábítása – meggyőzhetőek
  • Toborzás – hogyan lehet még megszólítani munkavállalókat? Vonzó munkáltatói márka
  • Kérdések és válaszok
  • 15-15.45: Közös tapasztalat megosztás, jó gyakorlat gyűjtés: PBKIK Humán Klubjának tagjaival (Munkaerő közvetitők, céges HR-esek, HR szolgáltatók).

A rendezvényen való részvétel díjmentes, előzetes online regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket 50 főig, érkezési sorrendben tudjuk fogadni.

Kérjük, hogy részvételi szándékát szíveskedjen az alábbi űrlap kitöltésével jelezni.

A jelentkezés lezárult.

Arany fokozatot ért el a Blöff Bisztró a Magyarország étele versenyen

Második alkalommal indult az idén ötödik alkalommal megrendezett Magyarország étele versenyen a pécsi Blöff Bisztró csapata, és a legjobbak között végzett: arany fokozatot kapott szürkemarhából készült Tradíciók generációkra hangolva fantázianevű ételkreációjukkal. Az idei verseny tematikájaként egy Petőfi Sándor életéhez és költészetéhez köthető ételt határoztak meg a kiírók a „Talpra, magyar!” elv figyelembevételével. Három kötelezően felhasználható alapanyagnak kellett szerepelnie a tányéron, így szürkemarhát, egy adott márkájú vajat, valamint egy bármilyen eredetvédettséget élvező tájjellegű, hungarikumnak számító összetevőt használhattak a csapatok.

Bővebben…