Megjelent a GVI januári negyedéves konjunktúrafelvételének eredménye

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 350, legalább 20 főt foglalkoztató cég vezetőjének véleményét kérdezték cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.

A 2024. januári adatfelvétel eredményei szerint 2023 októberéhez képest a Negyedéves Konjunktúramutató +21-ről +13 pontra csökkent.

2023 folyamán javuló és romló időszakok felváltva követték egymást, ennek eredményeként a Konjunktúramutató jelenlegi értéke mindössze 3 ponttal áll magasabb szinten a 2022. októberi mélypontjához viszonyítva.

A teljes elemzés ITT olvasható.

Tájékoztató a kötelező visszaváltási (DRS) rendszerrel kapcsolatban

A Deposit Return System (DRS), vagyis a kötelező visszaváltási rendszer 2024. január 1-től teljes hatállyal életbe lépő szabályozás, amely a gazdaság számos tagját érintő kötelezettséget jelent.
Uniós irányelvet átültetve a szabályozás célja, hogy Magyarország 90%-os visszaváltási arányt érjen el a PET palackok, ALU dobozok és üveg italcsomagolások területén. A visszaváltási rendszer bevezetése mérföldkő a hulladékgazdálkodásban, azonban az érintetti körnek újabb kötelezettséget jelent.

A fenti feladat ellátásának segítése céljából a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös tájékoztató anyagot készített az érintetti kör legfontosabb feladatait kiemelve.

DRS (DEPOSIT RETURN SYSTEM) A KÖTELEZŐ VISSZAVÁLTÁSI RENDSZER – Tájékoztató

Új információ: Január elseje helyett július 1-től lesznek kötelesek feltüntetni a gyártók a visszaváltáshoz szükséges kódokat a PET-palackokon, az alumínium és üveg italospalackokon.

DDGK Benchmarking ülés újra, fókuszban a mesterséges intelligencia és a zöld energia tárolása

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) 86. Benchmarking ülésének fókuszában a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei és a napelemparkokhoz kapcsolódóan az energia tárolása volt.

Bővebben…

Újabb szakaszában az új digitális piacszabályozás: az Európai Bizottság megnevezte a kapuőröket

Az Európai Bizottság kijelölte a digitális világ „kapuőreit”, vagyis azokat az óriáscégeket, amelyeknek méretüknél és piaci erejüknél fogva teljesíteniük kell az új uniós piacszabályozás szigorú előírásait. A szabályok betartásának ellenőrzésében szerepet kap a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is, amely kiemelt figyelmet fordít itthon a digitális tér fogyasztóinak védelmére.

Újabb nagy lépést tett az Európai Unió a tavaly novemberben hatályba lépett digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) előírásainak érvényesülése felé. Az Európai Bizottság ugyanis az érintett platformtulajdonosok bejelentéseinek figyelembevételével megnevezte az ún. „kapuőröket”, vagyis azokat az óriásvállalatokat, amelyek megkerülhetetlen kaput jelentenek az online térben a vállalkozások és a fogyasztók között. A kijelölt vállalkozások – mint az Amazon, az Apple, a Microsoft, a Facebookot üzemeltető Meta, vagy épp a Google anyavállalata, az Alphabet – számára a jogszabály mostantól hat hónapot biztosít arra, hogy összhangba hozzák platformjaik működését az új uniós követelményekkel. A Bizottság minősítése összesen 22 alapvető platformszolgáltatást érint.

A kijelölt óriáscégek többé nem zárhatják be az ügyfeleket/előfizetőket a saját ökoszisztémájukba, nem dönthetnek önkényesen az eszközökre kötelezően, gyárilag telepített és eltávolíthatatlan appokról, továbbá nem írhatják elő, hogy az applikációkat milyen forrásból kötelesek beszerezni a felhasználók. Az érintett cégek nem hozhatják saját platformjaikat és termékeiket helyzetbe a riválisok kárára, illetve biztosítaniuk kell az általuk kezelt üzenetküldő platformok átjárhatóságát.

A határidő lejártával ugyanis a szabályozás betartásáért felelős Európai Bizottság komoly (ismételt jogsértés esetén akár a cég éves, világpiaci forgalmának 20%-áig terjedő) bírságokat szabhat ki, vagy korrekciós intézkedésekre kötelezheti a kijelölt szereplőket. Ezzel párhuzamosan a tagállami nemzeti versenyhatóságok – így a Gazdasági Versenyhivatal is – eljárást indíthatnak annak megállapítása érdekében, hogy a jelentős piaci hatású digitális kapuőrök megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. Vizsgálata eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak. A GVH egyúttal közreműködik a Bizottság munkáját segítő, ún. magas szintű munkacsoportban is, melynek
elsődleges feladata, hogy tanácsot és szakértelmet nyújtson az új rendelet végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban.

A kapuőrök kijelölése egyértelmű ágazati szabályokat hoz az online tér legnagyobb szereplői számára, kedvezőbb helyzetet teremtve ezzel üzleti partnereiknek és a fogyasztóknak is. Az új uniós piacszabályok erősítik a versenyjogi és fogyasztóvédelmi előírásokat, amelyek érvényesítése a digitális térben évek óta a GVH prioritásai közé tartozik. A magyar nemzeti versenyhatóság a most kijelölt kapuőrök túlnyomó részével szemben fellépett már az utóbbi években: az Apple jelentős versenyfelügyeleti bírságot fizetett Magyarországon, a Google pedig versenykorrekciós kötelezettségeket vállalt digitális platformjaival kapcsolatban. Utóbbival, a Google-vel szemben jelenleg is eljárás folyik erőfölénnyel visszaélés gyanújával. A nemzeti versenyhatóság emellett vizsgálja a ByteDance által üzemeltetett TikTok egyes piaci gyakorlatait is, legutóbb pedig a Microsoft mesterséges intelligenciával kiegészített új keresőjének ügyében indított eljárást idén júliusban.

A magyar hatóság a kapuőrök – vagyis a globális óriások – piaci gyakorlatai mellett figyelmet fordít a magyar fogyasztók által használt kisebb, országos vagy regionális szintű digitális platformok (pl. az eMag és az Alza) piaci gyakorlataira is.

Az uniós digitális piacszabályozással és a Bizottság kapuőr kijelölési döntésével kapcsolatban az érvényesítéséért felelős Európai Bizottság honlapján érhetőek el további részletek. A Bizottság magyar nyelvű sajtóközleményt is megjelentett a kijelöléssel kapcsolatban, amely az alábbi linken érhető el: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_23_4328

Forrás: GVH Közszolgálati kommunikációs és Külkapcsolati Iroda

Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretemelése

A GFM közleménye szerint a február 1-jén elindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forgóeszköz- és beruházási hitelei kimerültek, a vállalkozások rövid időn belül lekötötték a Kormány által biztosított, rendkívül kedvező kamatozású forrásokat. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság a háború és szankciók sújtotta helyzetben is vitalitást, erőt mutat, sokan akarnak beruházni, fejlődni. A vállalkozások hiteléhsége nagy, a magas kamatok ugyanakkor jelentősen visszafogják a növekedést.

A Hitelprogramban 16 kereskedelmi bank vesz részt közvetítőként az Exim mellett. Az alprogramok felfüggesztéséig forgóeszközhitelt 912 vállalkozás igényelt átlagosan 655 millió forint összegben, míg beruházási hitelt 163 vállalkozás igényelt átlagosan 1,24 milliárd forint összegben.

A Kormány a Hitelprogram keretének 1000 milliárd forintra növeléséről döntött, azaz a Kormány további 300 milliárd forintnyi igen kedvező forrást juttat a gazdaságba. Így több beruházás, több munkahely jöhet létre, tovább javulhat az ország versenyképessége.

A programról további részleteket ITT olvashat.