Az Európai Tanács hivatalosan elfogadta a borokra, szeszes italokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők és egyéb minőségrendszerek oltalmának mind online, mind offline történő javításáról, valamint a földrajzi árujelzők bejegyzési eljárásának egyszerűsítéséről szóló rendeletet.
A legújabb előírások szerint a kereskedőknek figyelemfelhívó jelzéssel kell tájékoztatniuk a vásárlókat, hogy az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése a korábban megszokottakhoz képest kisebb lett. A hipermarketektől a kis üzletekig minden kereskedőnek kötelező ezeket a táblákat elhelyeznie, hogy a vásárlók megfelelő tájékoztatást kapjanak. A jelzést közvetlenül a termék mellett, vagy az árkiírás mellett kell elhelyezni, biztosítva a jól láthatóságot és az egyértelműséget.
Nagy könnyebbséget és remélhetően jelentős forgalomnövekedést fog jelenteni a minőségi borok gyártóinak a 2023. november 16-tól életbe lépő kormányrendelet.
A Turizmus törvény hatálya alá tartozó szálláshely-szolgáltatók esetében 2023. január 1. napjától kivezetésre kerül minden, a szálláshelykezelő szoftvertől eltérő nyilvántartási kötelezettség. Megszűnik a papíralapú vendégkönyv vezetésének, illetve a bejelentőlap és az adómentesség alátámasztására szolgáló nyilatkozat kitöltésének kötelezettsége.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal a biztonságosabb és elszámoltathatóbb online környezet megteremtését célzó, mérföldkőnek számító új uniós szabályrendszer lépett hatályba. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden olyan digitális szolgáltatásra vonatkozik, amely a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolja össze. Új, átfogó kötelezettségeket állapít meg az online platformok számára az online veszélyek csökkentése és az online kockázatokkal szembeni fellépés érdekében, hatékony intézkedéseket vezet be az online felhasználói jogok védelmére, és egyedi, új átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre az online platformok ellenőrzésére. A szabályok, amelyek egyetlen egységes uniós szabályrendszert alkotnak, a felhasználók számára új védelmi eszközöket, a vállalkozások számára jogbiztonságot nyújtanak az egységes piacon. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály globális szinten a maga nemében az első szabályozási eszköztár, amely nemzetközi referenciaként szolgál az online közvetítőkre vonatkozó szabályozás tekintetében.
A digitális szolgáltatások új kötelezettségei
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új, átfogó szabályokat vezet be az online közvetítő szolgáltatások tekintetében arra vonatkozóan, hogy miképpen kell szolgáltatásaikat és eljárásaikat kialakítaniuk. Az új szabályok új kötelezettségeket foglalnak magukban a jogellenes online tartalmak és termékek terjedésének korlátozása, a kiskorúak védelmének erősítése, valamint a felhasználók számára több választási lehetőség és alaposabb tájékoztatás biztosítása érdekében. A különböző online szereplők kötelezettségei a digitális ökoszisztémában betöltött szerepüknek, méretüknek és hatásuknak megfelelően került kialakításra; ezek összefoglalása itt érhető el.
Minden online közvetítőnek a szigorúbb elszámoltathatóság és felügyelet biztosítása érdekében számos új átláthatósági kötelezettségnek kell eleget tennie, például a jogellenes tartalmakra vonatkozó új bejelentési mechanizmus bevezetésével. A 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokra speciális szabályrendszer vonatkozik: az ilyen online óriásplatformoknak vagy nagyon népszerű online keresőprogramoknak további kötelezettségeket kell teljesíteniük; ezek közé tartozik az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel – például a jogellenes áruk vagy tartalmak, illetve a dezinformáció terjedésével – kapcsolatos kockázatok átfogó éves értékelése. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetni, és ezeket a szolgáltatásokat, illetve a kockázatcsökkentő intézkedéseket független ellenőrzésnek kell alávetni.
A kisebb platformok és induló vállalkozások számára segítséget jelent majd, hogy kevesebb kötelezettségnek kell eleget tenniük, különleges mentességet kapnak bizonyos szabályok alól, és ami a legfontosabb, egyértelműbb jogi helyzetben és nagyobb jogbiztonságban működhetnek majd az Unió egységes piacán.
Az alapvető jogok online védelmének megerősítése
Az új szabályok az online környezetben is védik a felhasználók alapvető jogait az Unió területén. A véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelme a platformok által hozott önkényes tartalommoderálási döntések korlátozása mellett új lehetőségeket biztosít a felhasználók számára ahhoz, hogy az általuk készített tartalmak moderálása esetén tájékozottan tudjanak fellépni a platformmal szemben: például, az online platformok felhasználóinak mostantól több eszköz is a rendelkezésére áll, hogy megtámadják a tartalommoderálási döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
Az új szabályok azt is előírják, hogy világos és egyértelmű módon fel kell tüntetni a platformok szerződési feltételeit, amelyben biztosítják a felhasználók alapvető jogait is.
Emellett az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőprogramoknak átfogó értékelést kell végezniük az alapvető jogokat, többek között a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok védelmét, az online tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a gyermekek jogait érintő kockázatokról.
A Bizottság új felügyeleti hatáskörei
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korábban nem látott mértékű nyilvános felügyeletet biztosít az online platformok felett az Unió egész területén, nemzeti és uniós szinten egyaránt. A Bizottság közvetlen felügyeleti hatáskörrel rendelkezik az EU népességének egyenként több mint 10%-át, közel 45 millió embert elérő online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető társaságok felett. Ezenkívül minden tagállamnak ki kell jelölnie egy digitális szolgáltatási koordinátort, aki felügyeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó egyéb szervezeteket, valamint a nem rendszerszintű kérdésekben az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat. A nemzeti koordinátorok és az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatások Európai Testületén keresztül fognak együttműködni. Uniós szintű együttműködési mechanizmust hoznak létre a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.
A Bizottság létrehozza az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT), amely belső és külső multidiszciplináris szakértői munkával támogatja a Bizottságot felügyeleti feladatainak ellátásában. A központ értékelések készítésével segíti a Bizottság munkáját, amelyben felmérik, hogy az algoritmikus rendszerek működése összhangban áll-e az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok számára a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása érdekében meghatározott kockázatkezelési kötelezettségekkel.
A következő lépések
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály mai hatálybalépését követően az online platformoknak 3 hónap (2023. február 17.) áll rendelkezésükre, hogy közöljék internetes oldalaik aktív végfelhasználóinak számát. A Bizottság emellett felkéri az összes online platformot, hogy a közzétett számokról értesítsék a Bizottságot. E felhasználói számok alapján fogja a Bizottság kiértékelni, hogy egy adott platformot online óriásplatformként vagy nagyon népszerű online keresőprogramként kell-e nyilvántartásba venni. A Bizottság nyilvántartásba vételről szóló határozatát követően a szóban forgó szervezetnek 4 hónap áll majd rendelkezésére a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségek teljesítésére, beleértve az első éves kockázatértékelés elvégzését és továbbítását a Bizottság felé. Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig, azaz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály általános alkalmazásának kezdőnapjáig kell felhatalmazniuk digitális szolgáltatási koordinátoraikat, amely naptól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes mértékben alkalmazandó a hatálya alá tartozó valamennyi szervezetre.
Háttérinformációk
A Bizottság 2020. december 15-én benyújtotta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatait, amelyek átfogó keretet biztosítanak a mindenki számára biztonságosabb és méltányosabb digitális tér létrehozásához. A digitális piacokról szóló jogszabály 2022. november 1-jén hatályba lépett.
A digitális szolgáltatások az online szolgáltatások széles skáláját foglalják magukban, az egyszerű weboldalaktól az internetes infrastrukturális szolgáltatásokon át az online platformokig. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok elsősorban az online közvetítőkre és platformokra vonatkoznak. Ide tartoznak többek között az online piacterek, a közösségi oldalak, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazás-áruházak, valamint az online utazási és szállásplatformok.
Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. november 16.
Az európai jogszabályoknak, azon belül a mobilitási csomag rendelkezéseinek való megfelelés jegyében 2022. május 21-től Magyarországon is már csak szakhatósági engedéllyel tevékenykedhetnek a kistehergépjárműves fuvarozók, pontosabban azok, akik 2,5 t legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó kistehergépjárművel díj ellenében belföldi vagy nemzetközi fuvarozást végeznek. A korábbi 3,5 tonnás engedélykötelezettségi határ tehát 2,5 tonnára csökken.
Mit jelent a változás? — A jogszabálymódosítással az eddigi 3,5 tonna össztömeg feletti engedélykötelezettség alsó határa 2,5 tonnára módosul, így 2022. május 21-től az érintett kisáruszállító haszongépjárművek uniós ill. magyarországi székhelyű üzembentartói csak úgy végezhetnek díj ellenében mások számára közúti fuvarozási szolgáltatást, ha a kormányhivatalnál kiváltják ugyanazt a tevékenységi engedélyt, melyre eddig csak a „nagyoknak”, azaz a 3,5 tonna össztömeg feletti társainak volt szükségük. Külföldön pedig, az unión belüli nemzetközi árufuvarozáshoz május 21-től a kishaszongépjárműves vállalkozásoknak közösségi árutovábbítási engedélyre is szükségük lesz.
Mivel a 2,5 t össztömeg feletti tehergépjármű-üzembentartó fuvarozók is engedélykötelesek lesznek, a jogszabályváltozással egyúttal bekerülnek a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen 261/2011. (XII. 7.) kormányrendelet kötelezettjei közé, azaz mindazon „nagyfuvarozói” szabályok rájuk is vonatkoznak majd, melyekre eddig egyáltalán nem, vagy csak részben kellett tekintettel lenniük.
A tevékenységi engedély kiváltásának 3 fő feltétele:
••• a vállalkozás jó hírneve (9. §) — Ez a kritérium a piac tisztasága felett hivatott őrködni, és megakadályozza, hogy olyasvalaki gyakoroljon fuvarozási tevékenységet, akinek korábban a tisztességes piaci magatartást kedvezőtlenül érintő előélete volt (fizetésképtelenség, hatóság által bevont korábbi engedély stb.).
••• pénzügyi megfelelőség (12. §) — A jogszabály biztos anyagi hátteret szab feltételül a szakma gyakorlásához. Vagyoni biztosíték lehet meghatározott összegű – pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített – pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, garanciaszerződés, vagy biztosítóintézettel kötött felelősségbiztosítás. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést legalább egy évi időtartamra kell megkötni. Az egyesületünk égisze alatt működő MKFE Biztosítási Alkusz Kft. a fuvarozóknak személyre szabott, egyedi ajánlattal várja új ügyfeleit! Kezesi biztosítás megkötésével eleget tehet a jogszabályi kötelezettségnek!
••• szakmai irányító kijelölése (9-10-11. §) – A 2,5 t össztömeget meghaladó fuvareszközöket üzembentartó vállalkozásoknak – a nehéz-tehergépjárműveket üzemben tartó vállalkozások mintájára – 2022. május 21-től szakmai irányítót kell foglalkoztatniuk. A közúti árufuvarozó-vállalkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány, valamint a továbbképzési igazolás megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának szaktanfolyamon kell részt vennie. A tanfolyamokat a képző intézmények, a hatósági vizsgát a Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpont (KAV) szervezi és bonyolítja.
További információ ITT olvasható.
2022 januárjától fokozatosan kezdődik meg valamennyi magyarországi szálláshely kötelező minősítése, melyet a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MSZÉSZ) végez. A folyamat megkönnyítése érdekében az MSZÉSZ kiadott egy tájékoztató anyagot, amelyet az alábbiakban közlünk.
A fő szabályok szerint 2021. december 31-ig minden működő hazai szállodának regisztrálnia kell a szálláshely-minősítő oldalon, majd kérelmeznie kell a minősítést, amely első alkalommal díjmentesen vehető igénybe.
Azoknak a szállodáknak, amelyek érvényes Hotelstars-minősítéssel rendelkeznek, az újraminősítésre majd csak a védjegyhasználati szerződésük lejártával lesz szükségük – azonban fontos tudni, hogy a lejárati dátum előtt 60 munkanappal kell kérelmezniük a minősítést.
A szállásminősítő oldalon található, a szállodákra vonatkozó kritériumrendszer, a kritériumrendszer pontjait magyarázó útmutató, valamint a szállodákra vonatkozó eljárásrend az alábbi linken érhető el. A kritériumok és a minősítési folyamat megegyezik a korábbi Hotelstars-minősítéssel.
2021. július 1-jétől a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MTMT) végzi a szállodák minősítését. 2022 januárjától pedig fokozatosan megkezdődik valamennyi magyarországi szálláshely kötelező minősítése.
2005. évi CLXIV. törvény [ Kertv. ]
6/D. §(1): Szálláshely-szolgáltatás csak a Kormány rendeletében meghatározott, a szálláshely-minősítésre vonatkozó rendelkezések megtartásával és a kereskedelmi hatóság részére történő szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható.
(6) A szálláshely-minősítés Magyarországon az állam hatáskörébe tartozó tevékenység. A szálláshely-minősítést az állam a Kormány rendeletében kijelölt szálláshely-minősítő szervezet útján látja el, a nemzetközileg általánosan elfogadott és közzétett kritériumok alapján.
8/A. § (2) Szálláshelyenként az első szálláshely-minősítési eljárás ingyenes.
239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
3. § (3) A Kormány a Kertv. 6/D. § (6) bekezdése alapján a szálláshely-minősítési tevékenység ellátására a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: szálláshely-minősítő szervezet) jelöli ki.
2022. január 1-től hatályos:
4. § (1) Szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel azon szálláshelytípus szerinti minőségi, műszaki és szolgáltatási követelményeknek, amely tekintetében a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatni kívánják
4/A. § (1) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely üzemeltetési tevékenység bejelentését megelőzően, valamint az első minősítést követően háromévente köteles a szálláshely-minősítő szervezet vizsgálatát és értékelését kérni, a szálláshelytípusra vonatkozó követelményekhez igazodó minőségi fokozatba sorolásérdekében.
(2) A szálláshely-minősítési eljárás szabályai minőségi, műszaki és szolgáltatási szempontrendszere a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén kerülnek közzétételre, mely alapján a szálláshely-minősítő szervezet vizsgálja különösen a szálláshely műszaki állapotát és felszereltségét, illetve a nyújtott szolgáltatások színvonalát.
(3) A szállodák esetében nemzetközileg általánosan elfogadott főbb kritériumok a többi szálláshelytípus esetében is figyelembevételre kerülnek.
Az 501/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet 16. §-a alapján:
„21/A. § (1) A 2021. december 31-én már nyilvántartásba vett szálláshelyek esetén az első szálláshely-minősítést szálláshelytípusonként az alábbi időpontig szükséges igényelni a szálláshely-minősítő szervezettől:
a) szálloda szálláshelyek esetében 2021. december 31-ig;
(…)
21/B. § A szálláshely-minősítő szervezet a szálláshely-minősítési igények elbírálását 2022. január 1. napján kezdi meg.
Forrás: turizmus.com
