Diákmunka és annak személyijövedelemadó-kötelezettsége
2017. szeptember 4.
A diákmunka adókötelezettségének kérdése nemcsak a nyári hónapokban merül fel, hanem év közben is. Nyáron azonban sokkal több diák vállal munkát, mint az év többi részében. A diákok, szülők és a munkavállalók számára is fontos lehet a diákmunkához kapcsolódó legfontosabb, személyi jövedelemadóval összefüggő adózási tudnivalók ismerete.
1. Munkajogi kitekintés
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Gyámhatósági engedély birtokában kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység végzésére ennél fiatalabb munkavállaló is foglalkoztatható. A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló munkaszerződésének megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatának érvényességéhez.
Fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására a munka törvénykönyve a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. A munka törvénykönyve szabályozza a fiatal munkavállaló számára elrendelhető heti munkaidőkeretet, a munkaközi szünet időtartamát, a napi pihenőidőt, és a pótszabadság mértékét.
2. Adóazonosító jel
A jövedelem kifizetéséhez és a felmerülő adókötelezettség teljesítéséhez az adóelőleg-levonási, -bevallási, adófizetési, igazoláskiadással kapcsolatban felmerülő kötelezettség teljesítéséhez nélkülözhetetlen az adóazonosító jel. Adóazonosító jelet kérhet nemcsak a diák, hanem a törvényes képviselője is. Ehhez az adott évi ’T34-es adatlapot kell kitölteni, és eljuttatni az adóhatósághoz. A nyomtatvány letölthető a NAV internetes oldaláról.
A nyomtatvány pontos megnevezése: 17T34 ADATLAP magánszemély adóazonosító jelének, vámazonosító számának egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez és levelezési cím bejelentéséhez. Az adóazonosítóval nem rendelkező munkavállalójának a munkáltató is kérhet adóazonosítót, az adott évi T1041 számú bejelentőlapon, amelyen a foglalkoztatott biztosítottak adatait is bejelenti.
Ez a nyomtatvány is elérhető elektronikusan a NAV honlapján.
A nyomtatvány pontos megnevezése: 75T1041 BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól.
3. A munkaviszony és az arra tekintettel adott juttatások
A foglalkoztatásra leginkább munkaviszony keretében kerül sor. A munkaviszony keretében kifizetett díjazás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely az összevont adóalap része. A nem önálló tevékenységgel összefüggésben költség elszámolására nincs lehetőség.
Az Szja tv. 46. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a munkáltató a munkabérből megállapítja, levonja, bevallja és megfizeti az adóelőleget. A jövedelem után az adó mértéke 15 százalék. Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató az adóelőleg-nyilatkozat alapján állapítja meg adóelőleget. Az adóelőleg-nyilatkozaton a fiatal munkavállaló is nyilatkozhat családi kedvezmény, személyi kedvezmény vagy első házasok kedvezményének igénybevételéről.
A munkaviszonyra tekintettel adott egyes meghatározott és béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni az Szja tv. 3. § 14. pontját, melynek azért van jelentősége, mert sok fiatal iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát. Az Szja tv. 3. § 14. pont c) alpontja szerint munkáltató: a szolgáltatás fogadója, az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatásjuttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében. Ennek megfelelően, akihez az iskolaszövetkezet a diákot munkavégzés céljából kiközvetíti, az a munkáltató.
Béren kívüli juttatásként a munkaviszonyra tekintettel a fiatal munkavállaló is kaphat az adóévben
- az évi 100 ezer forintos keretösszeget meg nem haladó pénzösszeget,
- a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 ezer forint támogatást, a vendéglátás alszámlájára utalt legfeljebb 150 ezer forint támogatást, illetve a szabadidő alszámlájára utalt legfeljebb 75 ezer forint támogatást.
Egyes meghatározott juttatások az alábbi esetekben munkavállalónak és az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében nevesített magánszemélyeknek is adhatók.
A munkavállalók mellett a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak is adható az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásként azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ebben az esetben a termék megszerzése, választása, illetve a szolgáltatás igénybevétele, választása bármelyik munkavállaló, tanuló, hallgató stb. számára ténylegesen is elérhető kell, hogy legyen.
Belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján is juttatható a választható juttatások köréből a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott egyes meghatározott juttatásnak minősülő adóköteles bevétel. A juttatás feltétele, hogy a jogosultak körét csoportképző ismérvek alapján határozzák meg.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak juttatja [Szja tv. 70. § (3) bekezdése].
Átmeneti rendelkezés alapján [Szja tv. 89. § (6) bekezdése] egyes meghatározott juttatásnak minősülnek a 2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások – pl. Erzsébet utalvány, munkahelyi étkezés, üdülési szolgáltatás –, ha azokat a munkáltató a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.
Abban az esetben, ha a munkáltató a diák részére helyi bérletet biztosít, vagy Erzsébet utalványt ad, akkor ezen juttatások adókötelezettségét az Szja tv. 69. §-a szerint kell meghatározni.
Az egyes meghatározott juttatások esetében az adólap a juttatás értékének 1,18-szorosa, amely után a juttatónak 15 százalék személyi jövedelemadó és 22 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezik. A béren kívüli juttatásokat 14 százalék eho terheli.
Béren kívüli juttatás esetén a munkáltatónak az Szja tv. 70. § (4) bekezdésében és 71. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott keretösszegekre is figyelemmel kell lennie, amelynek meghatározása során a munkavállalás időtartama is meghatározó.
Az éves keretösszeg pénzjuttatás esetén 100 ezer forint. Ha a munkavállaló nem egész évben áll alkalmazásban a munkáltatónál, akkor a 100 ezer forintos keretösszeget arányosítani kell, a jogviszonyban töltött napokat figyelembe véve. Amennyiben a diák a nyáron 60 napot dolgozik, akkor a rá vonatkozó éves keretösszeg: (100 000 / 365 × 60) 16 438 forint. Abban az esetben, ha pl. július és augusztus hónapra is kap 10 000–10 000 forint pénzjuttatást, akkor a 16 438 forintot meghaladó rész után (3562 forint) nem 14, hanem 22 százalék ehot kell fizetnie a kifizetőnek abban a hónapban, amikor a keretösszeget átlépi.
A béren kívüli juttatásokra vonatkozóan azon munkavállalók esetében, akiknek munkáltatója költségvetési szerv, az Szja tv. 71. § (4a) bekezdése 200 ezer forintos éves rekreációs keretösszeget határoz meg. Abban az esetben, amikor a munkáltató nem költségvetési szerv az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.
Valamennyi keretösszegeket arányosítani kell a jogviszonyban töltött napok számával, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.
A diákalkalmazottak részére is megtéríthető a munkába járás költsége munkaviszonyhoz kapcsolódóan az Szja tv. 25. §-ában foglalt rendelkezések alapján, amelyet a jövedelem meghatározásánál nem kell figyelembe venni.
4. Megbízás
A megbízási jogviszony is gyakori formája a foglalkoztatásnak. A megbízási szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:272. §-a szabályozza. Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Az Szja tv. 16. §-a alapján önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a megbízási szerződés keretében szerzett bevétel. Az önálló tevékenység bevételének része a megbízással összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.
A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható:
- az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad) vagy
- a tételes költségelszámolás alapján, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség, igazolás nélkül elismert költség.
Tételes költségelszámolás választása esetén a tevékenységhez kapcsolódó költségek elszámolására nyílik lehetőség. Ha a megbízás ellátásához utazás, internethasználat szükséges, akkor azok igazolása mellett ezek a költségek elszámolhatók a bevétellel szemben. Megbízás esetén az adóelőleg-nyilatkozaton lehet a választott költségelszámolás módjáról nyilatkozni. Az adóelőleg alapjául szolgáló összegből a kifizetőnek 15 százalék személyijövedelemadó-előleget kell levonnia. Aki év közben tételes költségelszámolás választásáról nyilatkozik, annak év végén is e módszer szerint kell a jövedelmét megállapítania.
forrás: ado.hu