Kategória: Címlapsztori

2025-ben a korábbi évek tendenciájának megfelelően várhatóan 10–15% körüli minimálbér-emelésre kényszerülnek a hazai vállalkozások. Ha egy 12%-os növekedéssel számolunk, akkor 2025. január 1-jével a minimálbér a jelenlegi 266 800 forintról 298 816 forintra emelkedne, ez nettó 198 713 forintot jelentene. A garantált bérminimum emelése sokkal több embert érint, mint a minimálbéré, így ez várhatóan kisebb arányban emelkedik majd. Egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a jelenlegi 326 ezer forintos bruttó bér mennyi lehet 2025. január 1-jével. Hogyan viszonyulnak ehhez a baranyai vállalkozások, elbírják-e a minimálbér-emelést? – tettük fel a kérdést cégvezetőknek.

Személyzetis – évekkel ezelőtt ezen a néven voltak jelen a vállalatok, vállalkozások életében azok a szakemberek, akik a munkavállalók ügyeit intézték: a kiválasztást, a felvételt, a munkakörök kialakítását, a cégnél adódó ügyes-bajos dolgokat, a továbbképzést, sokszor még a bérszámfejtést is. Ahogy változott a világ, ez a munkakör is kitágult, ma az emberierőforrás-menedzsment (human resource management), közismertebb nevén a HR felel a vállalati vagy szervezeti alkalmazottak hatékony és eredményes irányításáért. A nagyobb cégeknél magától értetődő a HR-es munkatárs(ak) foglalkoztatása, a kisebb vállalkozásoknál még ma is sokszor az alapító vagy az első számú vezető végzi ezt az igen sokrétű tevékenységet. Azonban egyre többen szembesülnek vele, hogy a fejlődésük érdekében szükség van egy olyan szakember bevonására, aki a tapasztalatával, a szakértelmével megfelelő hátteret biztosít e területnek. Mikor jön el az idő egy vállalkozás életében, hogy érdemes HR-szakembert alkalmaznia? – többek között erre a kérdésre is keressük a választ összeállításunkban.

Szofi és Jani, egy örökifjú pécsi párocska kalauzolásával ismerhetjük meg Baranya és Pécs látnivalóit, valamint a térség gasztronómiai kínálatát a közelmúltban megjelent kreatív, tematikus térképeken, amelyek magyar és angol nyelven ingyenesen elérhetők a város és a vármegye számos pontján. A hiánypótló kiadványok példátlan összefogással láttak napvilágot, amelyhez elsőként csatlakozott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A színes, informatív térképek a Made in Pécs szerkesztőségének gondozásában jelentek meg, a szakmai tartalmak összeállításában, valamint a finanszírozásban a kamara mellett Pécs Megyei Jogú Város, Baranya Vármegye Önkormányzata, a Baranyai Gasztronómiai Klaszter, a Janus Pannonius Múzeum, a Villány-Siklós Borút Egyesület, illetve a térképen megjelent vállalkozások is közreműködtek.

Baranya vármegye és a régió humán erőforrásra vonatkozó legnagyobb kihívásait határozza meg legfrissebb stratégiájában a kamara HR Bizottsága, amely egyben lehetséges megoldásokat is társít a témakörök mellé. Mint Kónya Dániel, a kamara HR Bizottságának alelnöke mondja, a bizottság tagjai részéről nagyon sok értékes felvetés született, amelyeket három csoportba soroltak.

A pécs–pogányi repülőtér már az elmúlt 18–20 évben is nyilvános kereskedelmi repülőtérként üzemelt, emiatt számos feltételnek meg kellett felelnie attól függetlenül, hogy nem közlekedtek menetrend szerinti járatok. A státuszt azonban folyamatosan fenntartották, ezért tudtak viszonylag rövid idő alatt elindulni március második felében a menetrend szerinti járatok. Az, hogy ez megtörtént, sok szempontból átalakította a pécs–pogányi repülőtér működését és mindennapjait.

Idén január 1-éig minden magyar szálláshelynek regisztrálnia kellett az egységes szálláshely-minősítési rendszerbe, amelyet azért vezettek be hazánkban, hogy a szálláshelyek minőségéről megbízható információ álljon rendelkezésre. A szálláshely-szolgáltatás nyújtásáról szóló jogszabályok alapján az eddigi, csak a szállodákra és a panziókra vonatkozó és önkéntes igénylésen alapuló védjegyrendszert kötelező érvényű, a kereskedelmi és a magánszálláshelyekre, az egyéb szálláshelyekre egyaránt kiterjedő, országosan egységes nemzeti szálláshely-minősítő rendszer váltja fel. Ezután csak olyan szálláshelyek kapnak engedélyt a működésre, amelyek megfelelnek a minősítési rendszerben meghatározott fokozat valamelyikének. A minősítési folyamatot egy önértékeléssel kezdi a szálláshely-szolgáltató, majd magát a minősítést egy nyilvános és transzparens eljárásrend, valamint követelményrendszer mentén független szakértők közreműködésével a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. végzi. A szálláshely-minősítési eljárás lefolytatása ingyenes, és háromévente meg kell ismételni. A helyszíni szemlék tavaly óta folyamatosan zajlanak, tapasztalataik-ról készült összeállításunk.

2024 nem a kimagasló fejlesztések éve lesz a baranyai vállalkozások számára – legalábbis a megkérdezett cégek többsége ezt jelezte vissza. Az egyes gazdasági ágazatokban Európában zajló nem túl előnyös változások a megye vállalataira is hatással vannak, plusz ehhez jönnek a szűkös pályázati lehetőségek, ami szintén visszaveti a beruházási kedvet. Van olyan cég, amely az elmúlt években sokat fejlődött, ezért nincsenek nagyobb tervei idénre. Minikörképünkben megkérdeztünk néhány baranyai vállalatot, miben szeretnének előrelépni 2024-ben.

Az új év új lehetőségeket is hoz a vállalkozások számára, mint ahogy bizonyára kihívásokra is lehet számítani. Milyen folyamatok zajlanak az egyes gazdasági területeken, ezekre milyen megoldásokat tudnak találni a kamara bizottságai, milyen tervekkel indulnak neki 2024-nek? – erről kérdeztük a bizottsági elnököket, egyben kamarai alelnököket. Elsőként dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rövid gazdasági értékelését adjuk közre.