Végéhez közeledik a 2021-es év, mely egyben egy hétéves periódus zárását is jelenti. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara már 14. éve tagja az Enterprise Europe Network világméretű hálózatnak, melyet az Európai Bizottság hozott létre.
Azt, hogy mivel is foglalkozik a hálózat a dél-Dunántúlon, legjobban az utóbbi időszak eredményei mutatják be.
A 4. ipari forradalom, azaz közkeletű nevén az ipar 4.0 elképesztő megoldásokat hozott az elmúlt évtizedben. A termelőcégek termelési folyamatait számítógépek és robotok vezérlik, a hálózatba kapcsolt, egymással kommunikálni tudó és sok esetben már döntést hozni is képes eszközök alapjaiban változtatják meg a technológiát, az emberek munkáját. A digitalizációs technológiák felülírják a fizikai korlátokat és új lehetőségeket teremtenek, felértékelődik az információ, az adatgyűjtés és az internet által megszerzett tudás pedig teszik lehetővé az eddig csak a fizikai térben létező termékek, szolgáltatások újraépítését. Az „okos” gyárak megteremtik a hatékonyabb és versenyképesebb termelést. Hogy a baranyai vállalkozások milyen ipar 4.0-s megoldásokat alkalmaznak, ezeket miként tudják kamatoztatni a vállalkozásukban, ezt igyekeztünk összefoglalni ebben a cikkben.
A 2021/22-es tanévre országosan 101881-en adták be a jelentkezésüket felsőoktatási intézménybe, ebből 75748 fiatal kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben az egyetemeken (forrás: felvi.hu). Ha csak ezt az adatot tekintjük, több mint 26 ezer érettségizettnek kell elgondolkodnia a hogyan tovább-on, ám ez a szám ennél biztosan magasabb, hiszen nem mindenki adta be a felvételi jelentkezését. Ma egy „sima” érettségivel kevésbé lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, mindenképpen növeli az elhelyezkedési esélyeket egy vagy két szakmai végzettség. A szakképzés átalakulásával most két szakma ingyenes megszerzését is lehetővé teszi az állam. Hogy Baranyában hol és hogyan lehet szakmát tanulni érettségi után, ezt foglaltuk össze ebben a cikkben.
Ha nyár, akkor kirándulás, utazás, pihenés, és feltöltődés – legalább is így volt a koronavírus világjárvány előtt. Bár a tavalyi nyári szezonra is életbe léptek az enyhítések, így sokan éltek a lehetőséggel és sikerült kikapcsolódniuk. Tavaly egyértelműen a belföldi turizmus volt az erősebb, de hogy idén a korlátozások enyhítésével, a beoltottság növekedésével hogyan alakul a z üdülési, utazási kedv, egyáltalán milyen újdonsággal, attrakcióval készülnek az egyes szolgáltatók – ennek jártunk utána.
Csökkent a gimnáziumba, nőtt viszont a technikumba jelentkező nyolcadikosok száma az idei jelentkezések alapján. Az országos adatok szerint a nyolcadikosok 41%-a technikumokban tanul tovább, 34%-uk megy gimnáziumba. Idén 10%-kal többen választották a szakképzést, mint tavaly – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Szeptembertől az ország 23 iskolájában beindul az okleveles technikusok képzése is, itt az egyetemi és a technikumi tananyagok összhangja miatt a diákok az érettségi és a szakma mellett kreditpontokat is kapnak, így fél évvel lerövidíthetik az egyetemi képzésüket. Hogy a szakképzést és a felé irányuló érdeklődést tekintve mi a helyzet Baranyában, ennek jártunk utána.
Húsz évvel ezelőtt a Pécsi Tudományegyetem egyik professzora biztosan állította, hogy hamarosan a life long learning, azaz az élethosszig tartó tanulás a mindennapjaink része lesz. Hittük is, meg nem is, mára viszont elengedhetetlen lett a továbblépéshez ez a szemlélet. 10-20-30 éve végzett felnőttek ülnek vissza az iskolapadba, szereznek további ismereteket a szakmájukban vagy teljesen új pályára lépnek. Az OKJ megszűnése, a felnőttképzési törvény tavalyi változása nemcsak a képzésre jelentkezőket, de a képzőintézményeket is új kihívások elé állította. Egy azonban biztos: tanulás nélkül nincs előrelépés, nincs fejlődés.
A life long learning a megye vállalkozásainak életében is fontos szerepet játszik, hogy a folyamatos fejlődésben miként támogatja őket a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, erről kérdeztük Piacsek László Humánerőforrás fejlesztési projektiroda vezetőt, stratégiai koordinátort.
– A folyamatosan változó technológiai és gazdasági környezethez, valamint az elvárt fejlődés eléréséhez elengedhetetlen a munkatársak naprakész tudása, megfelelő szintű képzettsége. Az egész életen át tartó tanulás egyrészt a hiányzó kompetenciák pótlása, új kompetenciák megszerzése, valamint tevékenységek, munkakörök végzéséhez előírt képzettségek, végzettségek megszerzése miatt fontos a cégek, a vállalkozók és a munkavállalók szempontjából. A különböző képzéseken való részvétel ezeken felül a munkatársaknak jelenthet feltöltődést, összekovácsolódást, kapcsolatépítést, látókörbővülést, és ami a legfontosabb, életminőség-javulást is eredményezhet. A szükséges tudás, a kompetenciák, a végzettségek megszerzése mellett fontos, hogy a munkavállalók elégedettek, boldogok is legyenek és a saját fejlődési irányaik egybeessenek a céges fejlődési irányokkal. A megfelelően kiválasztott képzések és továbbképzések emiatt mindenképpen megtérülnek a vállalkozásoknak, intézményeknek.
– Mik a tapasztalataik, az élethosszig tartó tanulás mint eszme miként van jelen a baranyai vállalkozások életében? Milyen a tanulási, képzési kedv a vállalkozásoknál, vállalkozóknál?
– Az elmúlt években a felnőttoktatás (illetve ettől a tanévtől a szakképző intézményekben felnőttképzési jogviszonyban történő tanulás) térhódításával jelentősen nőtt a munka mellett szakmai képzésben részt vevők száma. Tapasztalataink szerint a vállalkozások elsősorban a tevékenységeik végzéséhez szükséges vagy előírt képzettség megszerzésére irányuló tanfolyamokra íratják be a munkatársaikat. A magánszemélyek pedig felnőtt korban is egyre inkább élnek az ingyenes első és második szakma megszerzésének lehetőségével.
– Milyen témákban, területeken jelenik meg az oktatási, tanulási igény? Van-e baranyai specifikusság e tekintetben?
– A felnőttképzésben mennyiségben országosan is a gépkezelői képzések vezettek az elmúlt években, ez így volt Baranyában is. A nyelvi és informatikai képzésekre is évek óta nagy az igény. Továbbá a záróvizsgák statisztikái alapján az látszik, hogy kereskedelmi és vendéglátóipari képzéseket is igen nagy számban szerveztek a megyében. Magánszemélyek az OKJ kivezetése miatt a múlt év utolsó negyedévében tömegesen iratkoztak be különböző, az iskolai rendszerű képzési időnél jelentősen rövidebb idő alatt megszerezhető szakképesítéseket adó tanfolyamokra.
– A kamara (PBKIK) miként tud ezekre lehetőségeket, megoldásokat kínálni? Kikkel, milyen szervezetekkel működik együtt ennek érdekében?
– A humánerőforrás fejlesztési projektiroda kiemelt feladata a baranyai vállalkozások emberi erőforrás utánpótlásának segítése. A szakképzési törvényben megfogalmazott feladataink elvégzésén túl elkötelezettek vagyunk a tudatos pályaválasztás és karriertervezés, valamint az egész életen át tartó tanulás támogatása mellett. Fontos tudatosítani az emberekben, hogy a világ, a tudomány, a technológia, valamint a munkaerőpiaci elvárások folyamatosan változnak, ezeknek a tényezőknek a munkavállalók csak tudásuk és kompetenciáik folyamatos fejlesztésével képesek megfelelni.
Az elmúlt évben mind a szakképzés, mind a felnőttképzés igen komoly változáson és átalakuláson ment keresztül. A kamaránál a pályaorientációban dolgozó kollégáimmal az egyik missziónk, hogy eljuttassuk a legfontosabb információkat a karriertervezésben vagy -módosításban érintett diákok, hallgatók, szülők, pedagógusok, álláskeresők, valamint a vállalkozások HR-esei számára, annak érdekében, hogy ismerjék meg és tudják, milyen lehetőségek vannak akár ingyenesen szakmát, szakképesítést szerezni, hogy egy munkakör betöltéséhez, tevékenység végzéséhez milyen gyorsan és mely képzőintézményben és milyen feltételekkel lehet megfelelő képzettséghez jutni. Kamaránk a pályaorientációs szolgáltatásain túlmenően, melyről a https://palyavalasztasbaranya.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők, két további kapcsolódó szolgáltatással is áll ügyfeleink, partnereink rendelkezésére. Az egyik a Kamarai Oktatási Központ, mely a megyében és a dél-dunántúli régióban működő kkv-k versenyképességének javítása, valamint a működésük és fejlődésük támogatásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás, ismeretek, naprakész információk biztosítása érdekében jött létre. Kamaránk a vállalkozások igényeihez igazodó képzési programokkal áll a megrendelők rendelkezésére öt különböző területen.
A felnőttképzés tekintetében elsősorban elismert, sikeres vállalkozók, szakemberek, tanácsadók és trénerek azok, akikkel közösen alakítunk ki speciális, rövid ciklusú képzési programokat a vállalkozások igényeire válaszul. A Baranya Megyei Szakképzési Centrummal együttműködve év elején hő- és hangszigetelő, illetve vízszigetelő képzések újbóli beindításán dolgoztunk, melyekre az elmúlt években nem volt lehetőségük beiratkozni az érdeklődőknek. A másik egy májusban bevezetésre kerülő, az országban egyedülálló szolgáltatás, mely webes és személyes tanácsadási támogatással, érthető és átfogó tudásbázissal a lehető legközelebb kívánja hozni az érintettekhez a szak- és felnőttképzésben rejlő lehetőségeket, valamint a baranyai szak- és felnőttképzési kínálatot, segítve ezzel mind a magánszemélyeket, mind a vállalkozásokat.
Ezeken kívül pályaorientációs, szakképzési és felnőttképzési segítséget, tanácsadást, támogatást is nyújtunk a hozzánk forduló vállalkozásoknak és magánszemélyeknek.
– A tanulás sok esetben nem olcsó. Milyen támogatások, segítségek, pályázatok stb. érhetők el a tanulás finanszírozására? Ebben miként tudnak segíteni?
– A fejlődésük érdekében az embereknek saját magukba, a vállalkozásoknak pedig a munkatársaikba be kell fektetniük. A Kamarai Oktatási Központ engedélyezett képzési programokkal, illetve maga a kamara mint engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézmény áll a vállalkozások, a megrendelők rendelkezésére, hogy a számukra megfelelő képzési programokra tudják felhasználni a támogatási forrásaikat. A vállalkozások az aktuális pályázati lehetőségekről kamaránk honlapján tájékozódhatnak.
Szilber Erzsébet: „A felnőttképzésnek is rugalmasan változnia kell a gazdaság és a személyes igények fejlődésével”
A technikai fejlődés, a gyors változások miatt ma már elkerülhetetlen, hogy felnőttként is képezzük magunkat. Szilber Erzsébetet, a Perfekt Zrt. oktatási igazgatóhelyettesét, felnőttképzési szakértőt arról kérdeztük, hogy milyen indíttatásból ülnek vissza az iskolapadba a felnőttek, milyen szemlélet uralkodik ma hazánkban az élethosszig tartó tanulást érintően.
– Több éve érzékeljük az igényt a technológiailag fejlett cégek oldaláról, hogy fontos szempont a digitális készségek fejlesztése, hogy lépést tudjanak tartani a technológiai fejlődéssel a munkavállalók, a munkát keresők. Ez az igény jelenik meg az új programkövetelményekben, ugyanis számos képzésbe kötelezően beépítették, vagy sokan erre felkészülve önálló programként hirdetik az infokommunikációs tartalmakat. A 2020-as év elejétől a pandémia hozta kényszer miatt is nagy sebességre kapcsolt a digitális átállás az oktatások, képzések területén, így gyorsan magával hozva szinte mindenki digitális kompetenciáinak gyors fejlődését.
Biztos, hogy a pandémia elmúltával is megmaradnak azok az elemek, amelyek nélkül már nem lehet elképzelni a 21. századi oktatást. Így az ezzel párhuzamosan zajló képzési struktúra átalakításának azon célja, hogy a szakképzés és a felnőttképzés jobban tudjon alkalmazkodni a gazdaság mindenkori igényeihez, hatékonyabban érhető el.
A felnőttek alapvetőn kétféle indíttatásból vesznek részt képzésben. Részint számos jogszabály nagyon sok szakmában előírja a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek meglétét vagy a kötelező rendszeres továbbképzések elvégzését, esetleg a szakmai tudás szinten tartásának elengedhetetlen része a szakmai rendezvények rendszeres látogatása. Sokan, és úgy érzékelem, hogy az elmúlt egy évben egyre többen, egyéni érdeklődésükből képességeik, készségeik fejlesztésére vagy hobbijuk szakszerűbb elsajátítására iratkoztak be a legváltozatosabb, főként online képzésekre. De az otthonról történő munkavégzés, a fizikailag távoli személyek közötti kapcsolattartás lehetőségeinek megismerése is sok embert tanulásra ösztönzött.
Erre a motivációra továbbra is építeni kell, és tudomásul kell venni, hogy a felnőttképzésnek is rugalmasan változnia kell a gazdaság és a személyes igények fejlődésével. A szakképzés átalakításának reformja is zajlik, melyben az egyik fő cél az, hogy a szakképzés és a felnőttképzés jobban tudjon alkalmazkodni a gazdaság mindenkori igényeihez. Ha ténylegesen nagyobb teret kap az új képzési rendszerben a korábban formálisan vagy informálisan megszerzett tudás beszámíthatósága egy újabb képzés elvégzésekor, akkor az élethosszig tartó tanulás sem csak egy elméleti fogalom marad, hanem a mindennapok részévé válik.
– Milyen tanfolyamok, szakmák, képzések ma a legkeresettebbek, mit szeretnének, mit muszáj tanulniuk a munkavállalóknak?
– 2020-ban az országos statisztika alapján több mint 800 ezren vettek részt valamilyen fajta képzésben. A képzések finanszírozása tekintetében kb. 30%-ban a képzésbe beiratkozott természetes személy finanszírozta képzést, kb. 38%-ot tett ki támogatott források terhére képzésben részt vevők száma, és kb. 32%-ban a munkáltatók voltak a költségviselők. Ha a képzések jellegét vizsgáljuk, akkor több mint 151 ezren OKJ-s szakképesítést adó tanfolyamon vettek részt, melynek igen széles a spektruma. A több mint 400-féle képzés közül a vezető helyen az Építő- és anyagmozgató gép kezelője képzés áll 40 ezret meghaladó résztvevővel. A második helyet a Kézápoló és műkörömépítő foglalja el 6750 fővel, a harmadik helyen az Aranykalászos gazda áll 6232 fővel.
Képzésenként 3000 fő feletti volt még a résztvevők száma a Személy- és vagyonőr, az Óvodai dajka, a Villanyszerelő, az Élelmiszer-, vegyiáru eladó és a Bérügyintéző képzéseken is. Általános célú képzéseken közel 259 ezren tanultak az elmúlt évben. Ez a fogalom leginkább a személyes kompetenciák fejlesztését célzó, illetve a tréning jellegű képzéseket takarja. Több mint 100 ezren informatikai jellegű képzéseken és további több mint 48 ezren szervezett keretek között megtartott nyelvi képzéseken vettek részt. De szintén meghaladta a 100 ezret a munkakörükhöz vagy foglalkozásukhoz szükséges egyéb, vagy a hatósági jellegű képzésben részt vevők száma is. Amint érzékeljük, a statisztikai adatok igen változatos képzéseket hoznak a „népszerűségi” lista első helyein. A résztvevők motivációjáról nem készül statisztika, így nem tudhatjuk, hogy a képzésben való részvétel mögött saját igény, munkahelyi kötelezettség vagy esetleg szakmaváltási kényszer áll.
– Sokszor nem a munkavállaló, hanem a munkáltató tartja fontosnak az új tudásanyag elsajátítását. Mivel lehet motiválttá tenni a cég alkalmazottait?
– Egyre inkább elvárás a minél szélesebb ismeret és tudás a munkavállalóktól, illetve azon munkavállalók lesznek értékesebbek a munkaerőpiacon, akik a saját önfejlesztésükért tesznek is. Sajnos még számos esetben azt tapasztaljuk, hogy a munkakör, így a foglalkoztatás megtartásának a feltétele a kötelező képzésben való részvétel, a sikeres vizsga letétele. A munkáltatók egy része nem feltétlenül preferálja a „túlképzett”, azaz más szakismerettel, szakképesítéssel is rendelkező munkavállalókat. Vannak vállalkozások, akik csak a büntetés fenyegetettsége miatt elengedhetetlenül szükséges képzéseket finanszírozzak a fizikai állományú munkavállalói számára. Az egyre nagyobb értékű és tudásigényű eszközök, berendezések kezelése viszont a szakmailag jól képzett, kreatívan gondolkodó, a szervezeti struktúrában jól együttműködő, csapatmunkában motivált személyeket igényel. Ehhez az elváráshoz jól illeszkedik, ha a munkáltató nemcsak a bérek vagy egyéb pénzben kifejezhető juttatások emelését tekinti motiváló eszköznek, hanem a szakmai képzések mellett a személyes és szakmai kompetenciák fejlesztésére is felépít egy képzési struktúrát. Ha ebben a portfólióban olyan képzési elemek is szerepelnek, melyek a munkavállalók előtt lehetőséget nyitnak meg más pozíciók, és végül majd magasabb elismerés és jövedelem elérésére, hosszú távon mindkét fél profitál a befektetésből. „A tudás a legjobb befektetés!” – vallom szlogenünket a Perfekt Zrt. oktatási igazgatóhelyetteseként és felnőttképzési szakértőként egyaránt.
– Milyen szempontokat érdemes mérlegelni, ha valaki szeretné magát, esetleg a munkavállalóit továbbképezni? Hogyan válasszon képzőcéget?
– Aki saját tudásának fejlesztésére szeretne képzésben részt venni, tudatosan fel kell térképeznie a saját készségeit. Akkor lesz sikerélménye a képzés során, ha készségeinek, képességeinek megfelelő és azokat hatékonyan fejlesztő képzést választ. Ha a munkáltatónak a munkakör ellátásához kötelezően előírt képzésre, továbbképzésre kell küldenie a munkavállalót, akkor a megfelelő képző kiválasztása az elsődleges szempont.
Alaposan körül kell néznie a piacon, hogy mely képző rendelkezik biztosan a megfelelő engedélyekkel vagy jogszabályi feltételekkel, mely képzési forma támogatja a leginkább a munkavállaló hatékony tanulását vagy időbeosztását. Fontos szempont, hogy milyen tanulást támogató eszközöket tud biztosítani a képzőintézmény, illetve milyen tapasztalatokkal, referenciákkal rendelkezik a felnőttképzés területén. Ajánl vagy biztosít-e tananyagot, online felkészítésnél milyen eszközökkel, programokkal dolgozik, milyen konzultációs lehetőségeket ajánl. De fontos választási szempont lehet a helyszín, a gyakorlatiasság, az oktatók köre, és még számos egyéni szempont is.
Azoknál a képzéseknél, amelyek nem a szakmai képzések vagy a részszakmák körébe esnek, fontos, hogy a képző rögzíti-e a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe a tanfolyamot. A felnőttképzési jogszabályok tavalyi módosításai – melyek nagyjából mostantól láttatják hatásukat – nagymértékű szabadságot adnak a képzőknek a képzési programjaik kidolgozásában. Ha kellően fontos lesz a képzésben részt vevőnek és a munkáltatónak is, hogy a legtöbb tudást adó és a leghatékonyabb képzést válasszák, akkor eléri célját a jó minőségben szolgáltató képzők munkabefektetése.
– Az OKJ megszűnése, de a pandémia is átrendezte az oktatási palettát, a lehetőségeket. Hogyan? Melyek a legfontosabb változások?
– Igen, az elmúlt egy évben rengeteg dolog megváltozott a képzések körül. Teljesen új fogalmakat kell megtanulnunk, illetve jó néhányat újraértelmeznünk:
– Szakma csak iskolarendszerben tanulható;
– Vizsgára majd egy független vizsgaközpontba jelentkezhet be egyénileg, aki rendelkezik a képzés elvégzéséről szóló igazolással;
– A szakmai képzések köre folyamatosan változni fog a piaci igényekhez igazítottan;
– „Bárki” képzővé válhat, akár 6 órát meghaladó vállalati belső képzés szervezésével is, és adatot kell szolgáltatnia az erre létrehozott elektronikus rendszerbe;
– Diákhitelt lehet felvenni felnőttképzésre is, amely könnyítést jelenthet a költségesebb képzések finanszírozásában.
Jelenleg a legtöbb képzőnél az elmúlt év végén megkezdett OKJ-s képzések befejezése zajlik. Az elmúlt két hónapban azok a képzések, melyeket online nem lehetett oktatni, megálltak, és csak április 19-től folytatódtak. Ugyanez történt a vizsgákkal is, így sok tanfolyam a tervezettnél jobban elhúzódik. Időközben megjelentek az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján a szakmai képzéseket leíró programkövetelmények, melyekből gőzerővel megkezdték a képzők a képzési programok elkészítését. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben részt vevők számára egyelőre az IKK tud szervezni képesítő vizsgákat, más intézmény még nem tudott rá jogosultságot szerezni. Az első vizsgák jelentkezési felülete már aktív is.
Az év második felére várható, hogy a képzőintézmények intenzíven elkezdik hirdetni új képzéseiket. Mivel a programkövetelmények alapján jelentős szabadságfokkal dolgozhatja ki minden képző a saját képzési programjának részleteit, változatos kínálat jelenhet meg a piacon. A korábbi képzésekhez képest nagyobb jelentősége lesz az alapos tájékozódásnak és körültekintő választásnak. Ne a legalacsonyabb ár, hanem az ár/érték arány legyen a kiválasztás szempontja, hogy megfelelő tudással felvértezve sikeresen teljesítsék az egyének a vizsgafeltételeket.
AFK: Innovációmenedzsment, exportpiacra jutás és marketing – ezeken a területeken képezték magukat a klasztertagok
Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter tagjai számos – köztük a PBKIK által tartott – képzésen gyarapították tudásukat. Dr. Fedor Ferenc elnöktől azt kérdeztük, hogy milyen képzéseket választottak és mivel egy speciális területen működnek a klasztert alkotó vállalkozások, okozott-e nehézséget ehhez megfelelő képzést találniuk.
– Még 2019 év elején, a GINOP-1.3.2-15-2017-00027 projekthez kapcsolódóan felmérést készítettünk a klasztertagjainknál, hogy milyen képzés érdekelné leginkább őket, mi segítené a cégeket a piacra jutásukban, a szolgáltatásuk értékesítésben. A beérkezett válaszok alapján az innovációmenedzsment, az exportpiacra jutás és a marketing témakörökre volt a legnagyobb érdeklődés. Az eredmény megerősítette azt, hogy a klaszterstratégiában megfogalmazott, a külföldi piacra való kilépést előtérbe helyező cél valóban a klaszter elvárásainak megfelelő cél volt. Emellett a klasztermenedzsment is szükségét érezte egy speciális képzésnek, mely a látókörünket volt hivatott tágítani, hogy a klaszter érdekeit a lehető legjobban tudjuk képviselni. A szervezés során jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsmentjével és a képzéseinket megosztottuk velük, illetve ők is velünk. Így lehetőség volt az ő képzéseiket is megismerni és tagjainknak azon részt venni. A GEOCHEM pl. három főt delegált a Gépipari Klaszter által szervezett CE minősítéssel foglalkozó képzésre.
– Milyen szempontok alapján döntöttek az adott képzés, illetve képző mellett?
– A szervezési feladatok szépen haladtak. A képzési portfóliót meghívásos alapon megpályáztattuk és ezen a PBKIK nyert. Az értékelési szempontok az adott képzésekhez kapcsolódó humán és infrastrukturális háttér megléte és a képzési tapasztalat volt. Aztán eljött 2020, és minden felborult. Ez hatványozottan volt igaz az oktatás/képzés területére, ahol alapjaiban változtak meg a feltételek. Az online oktatás volt az egyedüli járható út, de az informatikai háttér még nem volt kellően kiforrott. Mindenki mindennel próbálkozott. Úgy döntöttünk, hogy egy szűkebb kört érintő képzés, a klasztermenedzsment képzés lesz a teszt. És a teszt nagyon jól sikerült, így végül az összes tervezett oktatást online tartottuk meg, melyen számos klasztertagunk részt vett.
– Miért fontos, hogy a klaszter szervezzen képzéseket a tagok számára? Esetleg van-e képzési tervük, amit követnek?
– Úgy gondolom, hogy mindenkinek élethosszig tart a tanulás akár az egyént, akár a cégeket nézzük. Nincs olyan, hogy tökéletes, fejlődni, önmagunkat fejleszteni alapkövetelmény, már csak a folyamatosan változó feltételrendszer és a technológiai fejlődés miatt is. A klaszter tagjai többségében kisvállalkozások. Egy kisvállalkozás általában a saját tevékenységére fókuszál, gyakran lehetősége sincs külön marketingest, szellemi tulajdonvédelemért felelős kollégát, külpiacon gyakorlatot szerzett kereskedőt, adott esetben belső auditort alkalmazni. Ugyanakkor a cégvezetőnek, a cégvezetésnek célszerű e területekre is legalább alapfokon kitekintést szereznie. Ha másért nem, akkor azért, hogy felismerje adott esetben a lehetőségeket, kapcsolatokat szerezzen ezek kihasználására.
– Mi indokolja, hogy továbbképezzék magukat a klaszter tagjai?
– Az előzőek hatványozottan igazak akkor, ha egy cég külföldi piacra készül belépni. A magyar piacot általában ismerik a résztvevők, tudják, milyen módon jussanak munkához, nagyjából tisztában vannak a lehetőségeikkel és korlátaikkal. A külpiac ugyanakkor más. Itt már a megjelenés is sokat számít, hogyan próbáljuk eladni termékeinket, a szolgáltatásainkat. Hogyan tudunk adott esetben biztonságosan kereskedni, milyen hitel- és biztosítási lehetőségeink vannak, mire kell figyelni, ha üzletet kötünk, úgymint a szerződés elemei, a szellemi tulajdonvédelmi kérdések. Ezen háttérismeretek nélkül a piacra lépés, kevés kivételtől eltekintve, halálra van ítélve. Az általunk szervezett képzések azt a célt szolgálták, hogy a cégvezetők kitekintést és segítséget kapjanak. Mint említettem, a külpiacra való kilépés klaszterstratégiánk egyik legfontosabb célja, de ez alapok nélkül nem valósítható meg.
– Milyen tapasztalatokat szereztek a képzésekkel kapcsolatban, mire érdemes koncentrálni a jövőben a képzések megválasztásakor, mennyire volt használható a tudás, amit kaptak?
– A képzések döntő többségben magas színvonalon zajlottak, a klasztertagok résztvevői élvezték az oktatást, széles körű ismeretekhez jutottak. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk kiemelten az innovációmenedzsment és export területén. Fontos, hogy egy-egy klasztertag több munkatársával is képviseltette magát, így a tudás is megoszlott. Mivel mindig megtörtént az előadások értékelése, az is kiderült, hogy mi nem működött a legjobban, hol szükséges változtatni az oktatás tematikájában, adott esetben az előadó személyében. Ebben is kiváló partner volt a PBKIK, értékelték a kritikai hozzászólásokat is. Mindemellett az előadókkal, a DDGK-val, a PBKIK-val hosszú távú kapcsolatok alakultak ki klaszter- és klasztertagi szinten egyaránt. Fontosnak érzem a későbbiekben is meghirdetni a hasonló képzéseket, és erre vonatkozóan felmérni a klasztertagság érdeklődését. Az online oktatás bevált, de azért jó lenne, ha idővel a hibrid megoldásokig el lehetne jutni, azaz személyes megjelenés mellett lehetne képzéseket tartani, de az online csatlakozás lehetőségét is meg lehetne adni. És amit végül mindenképp kiemelnék, hogy a klasztertagok minél több munkatársát érdemes lenne bevonni ezekbe a képzésekbe, mert a cégeket a munkatársak tudása, hozzáállása, hozzáadott értéke, a cégstratégia megismertetése viszi előre, önmagában a cégvezető lehetőségei jóval korlátozottabbak.
MATRO Kft.: „Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy naprakész tudással rendelkezzenek a munkatársaink”
Az idén 30 éves, több mint 300 munkavállalót foglalkoztató, forgácsolással előállított alkatrészek és szerszámgépekhez szerszámbefogó egységek, gépalkatrészek gyártásával foglalkozó MATRO Kft. – amelynek gépipari termékei Európa szinte összes személy- és haszongépjármű márkájába beépülnek – a tanulóképzéstől kezdve az egyetemi duális képzésen át a munkavállalók fejlesztéséig minden korosztályra fókuszál. A szakmai képzések, új képesítések megszerzésének lehetősége mellett a vállalat létszámának növekedésével párhuzamosan évek óta zajlik egy több szintű szervezetfejlesztési projekt is, ahogy Kleisz Zoltán tulajdonos-ügyvezető mondja, ezek mind elengedhetetlenek a vállalat dinamikus fejlődése érdekében.
– Ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelni a megrendelőink által támasztott magas minőségi és mennyiségi követelményeknek, a gépparkunk folyamatos modernizálása mellett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy naprakész tudással rendelkezzenek a munkatársaink. Ennek elengedhetetlen feltétele a kiváló képességű szakmunkások, technikusok, mérnökök megtalálása, illetve a szakmai képzettség nélküli kollégák fejlesztése, ismereteik, tapasztalataik szélesítése a forgácsolás területén. Munkatársaink számára üzemen belüli, illetve külső képzéseket is biztosítunk. Szigorú minőségügyi, környezetvédelmi előírások mentén dolgozunk, amit kollégáinknak is ismerniük és követniük kell, ebben folyamatos a továbbképzés – mondja Kleisz Zoltán. – Az utánpótlást és a növekedést támogatva duális képzési programokban veszünk részt. Saját műszaki szakoktatóval jelenleg is zajlik tanulók gyakorlati képzése cégünknél. 2014-től kezdődően csatlakozott a MATRO a felsőfokú duális képzési rendszerhez. Vállalatunk fontosnak tartja a pályakezdő munkavállalók támogatását, egyre több fiatallal dolgozunk együtt, ők nálunk tanulják meg a szakma alapjait. Törekszünk olyan perspektívát adni a MATRO-nál kezdőknek, ami hosszú távon is vonzó munkahellyé teheti vállalkozásunkat. A változatos géppark és a területeink közötti átjárhatóság révén igyekszünk lehetővé tenni munkatársaink számára a szakmai előrelépéshez szükséges kihívásokat.
– Milyen képzéseket szerveznek a cégnél dolgozók számára?
– Tavaly például kollégáink többek között műszakvezető-, illetve targoncavezető-képzésen vettek részt. Előbbi képzés fő célja például az volt, hogy a kollégák egy átfogó, gyakorlati példákra épülő szemléletet kapjanak arról, hogy milyen feladatokkal találhatja szemben magát egy vezető. A témák között a LEAN alapismeretek, a minőségbiztosítás, a termelésirányitás, a pénzügy-menedzsment mellett ugyanúgy helyet kapott a munkavédelem, mint a vezetői ismeretek. De folyt belső auditor képzés, villanyszerelő-, forgácsoló- és elsősegélyképzés is a MATRO-ban. 2020-ban komoly változások jellemezték a termelésünket, ez pedig magával hozza a szervezet működésének átalakulását is. Ahhoz, hogy belaktuk az újonnan épített gyártócsarnokunkat, illetve a Déli Ipari Parkban új telephelyünk létesült, a folyamatok hatékony működtetése érdekében szükség van új struktúrák felállítására. A MATRO 30 éves működése alatt még nem volt példa arra, hogy két telephelyen, fizikailag távol lévő csarnokokban működjön, így ez új helyzetet teremt, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kell.
– Ma még nem minden vállalkozásvezető költ a szervezetfejlesztésre, önöknél milyen eredménye van ennek a folyamatnak?
– Az egyik fókuszt a problémák megoldására helyeztük. Erre különböző teameket, aztán egy-egy nagyobb témára projekteket szerveztünk. Emellett fontosnak tartjuk, hogy növeljük a munkatársak irányításával megbízott különböző szintű vezetők vezetési színvonalát, ezért számukra külön programot indítottunk. Illetve úgy éreztük, hogy meg kell erősíteni a kulcsemberek egy nagyon fontos rétegét, ők a csoportvezetők, a műszakvezetők, akik minden évben egy 2 napos képzésen vesznek részt. Úgy tapasztaljuk, hogy egyre jobban tudják a problémákat és a megoldásaikat is képviselni. Ezáltal nemcsak a saját munkájuk hatékonyságának növelése érdekében történt a vezetők érzékenyítése, de változott a munkatársaikkal való viselkedés kultúrája is. Nagyon sok embernél érzékeljük a szemléletváltozást, már nemcsak a munkaköri feladataikat végzik, hanem mellette fejlesztési feladatokat is felvállalnak és azokat sikerre viszik.
– Ahogy említette, a MATRO kiveszi a részét az utánpótlás-nevelésből is. Ez biztosan sok energiaráfordítást igényel az önök részéről.
– Ez így van, viszont cserébe jól képzett, a vállalati kultúránkon nevelkedett munkavállalókat nyerünk általuk, hiszen többen a MATRO-nál kezdik a pályafutásukat az iskola elvégzése után. A régióban például egyedül mi oktatunk CNC-programozó diákokat, az eddig különálló gépi forgácsoló és CNC-gépkezelő szakmák összevonása után jelent meg a CNC-programozó szakma, amelynek a gyakorlati képzését egyedüliként mi biztosítjuk a Dél-Dunántúlon. Ehhez a képzéshez az alapszakmához képest sokkal több erőforrásra van szükség, egyrészt több eszköz, számítógép, szoftver szükséges, másrészt a szakoktatókon kívül cégünk szakemberei is foglalkoznak velük. De említhetem a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával kötött együttműködésünket, amelynek keretében a szakmunkástanulóink az egyetemi tanműhelyben vehetnek részt gyakorlati foglalkozásokon. Cégünk számára fontos, hogy a szakmai gyakorlatukat nálunk töltő tanulók magas színvonalú képzésben részesüljenek, ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az oktatáshoz méltó körülményeket, illetve a termelésünkben is használt CNC berendezéseinkhez hasonló gépeket biztosítsunk. Ezért az új tanműhelyünk felszerelésének fejlesztésére a közelmúltban indítottunk egy új projektet.
Kis Tünde
Fotó: pixabay.com
Karrier 4.0
Az Erasmus+ Program keretében, a Karrier 4.0 projekt a digitalizációval, és a vállalkozói lét és vállalkozói ismeretek oktatása terén az ebből fakadó kihívásokkal foglalkozik, és az informális, az egyéni és az önálló tanulás elősegítését célozza meg. A projekt célja egy új, online platform kifejlesztése, amely segíti a vállalkozói ismeretek iránt érdeklődő fiatalok és a mentorok kapcsolattartását. A vállalkozói készségek és ismeretek elsajátítása és átadása így már online felületen is lehetséges. Ez a mentorok számára is tanulással jár, hiszen nekik is el kell sajátítani a platform működését. A platformon lehetőség van tanulócsoportok létrehozására, tananyagok feltöltésére, közös munkára, online események szervezésére. A kapcsolattartás privát üzenet, chat és videokonferencia formájában is megvalósulhat. A projekt keretében a platform mellett tananyag is készül, melyet a fiatalok és a mentorok egyaránt hasznosnak találhatják: Kommunikáció menedzsment és csatornák, Design Thinking, Konstruktív visszajelzés, Agilis projektmenedzsment a digitális világában, Önszervezés menedzsment a digitalizáció korában. Ezek, és a korábbi, Enterprise+ és Job Developer projektek keretében már kipróbált, továbbfejlesztett tananyagok az agilis tanulás módszertanának keretében kisebb fejezetekben elérhetőek, így a tanulás egyéni ütemezésben is történhet.
Digital Coach
Az Ipar 4.0 megoldásai lassan kikerülhetetlenek a vállalkozások számára. Ezeket a vállalkozásoknak meg kell ismerni, és meg kell tanulni alkalmazni, hogy megőrizzék versenyképességüket. Az Erasmus+ Program keretében, a Digital Coach projekt olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek segítik a vállalkozásokat és szervezeteket a digitalizációhoz szükséges készségek és stratégiák fejlesztésében. A cél egy „Digitális edző” (digital coach) feladatprofiljának létrehozása, aki lehet a vállalkozás saját munkatársa, vagy külső szakértő. Ennek elérésére a képzési program is készül a digitális edzők számára. A vállalkozások aktuális helyzetét a bochumi egyetem ADAPTION nevű értékelő módszertanával mérik fel. A modell összehasonlítja a célt és a tényleges állapotot, így megmutatja az erősségeket és a további fejlesztési igényeket a vállalatok digitális kompetenciáinak tekintetében. Segít a vállalatok kompetencia-fejlesztési programjainak és egyéni jövőbeli stratégiáinak kidolgozásában is. A jövőben a digitális edző támogathatja a vállalkozásokat a digitális üzleti modellek kidolgozásában és megvalósításában.
Az elmúlt egy év minden vállalkozásnak hozott változást a tevékenységében. Akár akarta, akár nem. Az újrainduláshoz, a megújuláshoz a kamara megoldásokat ad.
Vállalkozást indítok… – Pénzt de honnan? – Kitől vegyem? – Kell egy csapat! – Kitaláltam valamit! – Céges rendezvényt szervezek – Eladható külföldön?
Mindezekre MEGOLDÁSOK egy helyen!
Baranyai Gasztronómiai Klaszter néven hazánkban elsőként megyénkben alakult a vendéglátóipari szektor szereplőit összefogó szakmai szervezet 2021. január végén. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) gesztorálásával, 15 partner aláírásával létrejött közösség egyrészt a stratégiai és operatív célok mentén a piaci együttműködést, másrészt a gasztronómia és a vendéglátás minőségi fejlesztését tartja legfontosabb céljának. Hosszú távú terveik között az oktatás, a képzés megújítása, közös pályázatokon való részvétel, egymás jobb megismerésével a klaszter belső és külső piacának élénkítése is szerepel. A munka az alapító okirat aláírásával el is kezdődött: megindult a párbeszéd, a tapasztalatcsere, a tudásmegosztás, valamint a klaszter tagságának bővítése.
Aki helyi termelőnél vagy vállalkozónál vásárol, az nem csak egy terméket vagy szolgáltatást vesz meg, hanem hozzájárul ahhoz, hogy a termelő, a szolgáltató tovább tudjon működni, fennmaradjon a helyi gazdaság. A koronavírus-járvány számos vállalkozást nehéz helyzetbe hozott, megritkultak vagy eltűntek a személyes találkozást igénylő adásvételi lehetőségek. Ha nincs bevétel, a vállalkozások, főként a kisebbek ellehetetlenülhetnek.
