Automatizálás – munkaerőpiaci kitekintés

A termelő és szolgáltató folyamatok automatizációja és a digitalizációja kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalkozások hatékonyságnövelésében. Az új alkalmazások és rendszerek továbbá komoly változásokat indukálnak a munkaerőpiacon. Az MKIK GVI kapcsolódó kutatása arra világít rá, hogy az automatizáció hatásainak mely szakmák vannak leginkább kitéve, illetve mely területek azok, melyek a leginkább automatizálhatók. A változások természetesen új szakmákat is teremtenek majd, melyekre a szak- és felnőttképzésnek reagálnia kell.

 

Bővebben…

Mennyi pihenőidőre jogosult a munkavállaló?

A munkavállaló a munkaidőben köteles munkát végezni. A munkáltatónak pedig biztosítania kell megfelelő időt arra, hogy a munkavállaló pihenni tudjon. Nemcsak azért, mert nagyobb az esetleges munkahelyi balesetek kockázata túlterhelt és fáradt munkavállalók esetén, hanem azért is, mert az ember természetéből fakadóan elfárad, ilyenkor pedig regenerálódásra van szüksége. A munkavállaló számára biztosított szünet a pihenőidő, amely fogalom alá több másik is tartozik; ilyen a munkaközi szünet, a napi pihenőidő és a heti pihenőidő.

Bővebben…

Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása számos területen jelenthet megoldást a munkaerőhiányra. Az állam által is támogatott foglalkoztatási megoldás emellett hatékonyabbá teheti a csapatmunkát, növelheti a dolgozók társadalmi érzékenységét és jó hatással van a vállalati kultúrára, morálra, lojalitásra is.

Bővebben…

Változik-e a baleseti járadék újabb üzemi baleset esetén?

Nem ritka eset, hogy egy-egy személyt nem csak egy, hanem két, esetleg több baleset is éri a munkahelyen, vagy útközben, munkába jövet, menet. De az is lehet, hogy ugyanabból a balesetből kerül felgyógyulását követően ismét keresőképtelen állapotba a baleseti sérült. Az üzemi baleset esetén igénybe vehető különlegesen kedvezményes baleseti ellátások ezeket a helyzeteket is figyelembe veszik.

Bővebben…

Elállás a munkaszerződéstől

A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Mi a helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

Bővebben…