Széchenyi Kártya – meghosszabbítva december 31-ig
A kifejezetten a COVID-19 járvány miatti gazdasági nehézségek kezelésére bevezetett Széchenyi Kártya Program Kríziskonstrukciók változatlan főbb paraméterekkel igényelhetőek a továbbiakban is, és meghosszabbodott határidővel 2021. 12. 31–ig hatályba lépett hitelszerződéssel vehetők igénybe.
Japán üzleti lehetőségek, export-import szabályok
Az EU-Japán KKV Központ szeptemberben is szervez angol nyelvű ingyenes webináriumokat, melyekben a japán piac sajátosságait és az abban rejlő lehetőségeken vezetik végig a résztvevőket az egyes területek szakértői. A soron következő szeptemberi „képzésekre” már megkezdődött a regisztráció.
A részvételhez először regisztrálnia kell a következő címen:
http://www.eubusinessinjapan.eu/user/register
Miután megerősíti regisztrációját a kapott e-mailben, be tud jelentkezni a webináriumok bármelyikére az alábbi linkeken:
2021. március 02. 10.30 WEBINAR 165: Okos mezőgazdaság Japánban
2021. március 03. 10.30 EXPORT TO JAPAN 15: Piacok, terjesztési és értékesítési csatornák, B2B és B2C
2021. március 09. 10.30 WEBINAR 166: Biogáz üzemek Japánban
2021. március 10. 10.30 EXPORT TO JAPAN 16: Kiállítások és üzleti partnerkeresés
2021. március 16. 10.30 EPA HELPDESK WEBINAR 32: Feldolgozott mezőgazdasági termékek
2021. március 23. 10.30 WEBINAR 167: Az olívaolaj-ipar Japánban
2021. március 25. 10.30 WEBINAR 168: EU-Japán AI projekt (H2020)
2021. március 30. 10.30 EPA HELPDESK WEBINAR 33: Vámtarifa-díjak, eljárások
Elektronikus fuvarlevél bevezetéséért fogtak össze a közúti fuvarozók és szállítmányozók
A Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá, az ún. CMR fuvarlevél elektronikus platformjának (e-CMR) hazai bevezetése érdekében 2021. január 28-án, Budapesten. A dokumentumot Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár jelenlétében, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) írták alá.
A CMR fuvarokmány a szektor összetett funkciójú árukísérő dokumentuma, amely a szállítási szerződés létrejöttének, az áru átadásának és átvételének igazolására szolgál, a fuvarozó által elvégzett munka számlázásának alapja, amely ezidáig csak papír alapon működött.
A rendszer előnyei:
- Az e-CMR bevezetése jelentősen növelheti a fuvarozók versenyképességét a számlázás felgyorsításával,
- az ágazat vállalkozásai így hamarabb hozzájuthatnak megszolgált fuvardíjukhoz,
- egyszerűbbé válik a logisztikai információk archiválása,
- egyszerűbbé válik a panaszkezelés,
- azonnali, valós adatok alapján lesz nyomon követhető a szállított áru,
- a termelő vállalatok megbízásából eljáró szállítmányozók adminisztratív terhei is csökkennek,
- átláthatóbb lesz számukra a fuvarozó cégek tevékenysége.
„Az elektronikus fuvarlevél meghonosításával Magyarország nemzetközi viszonylatban is innovatív megoldást vezethetne be. Az ágazati digitalizáció a fuvarozásban érintett többi szereplő mellett az állam számára is átláthatóbb működési környezetet teremt. A szakminisztérium tehát támogatja a szakmai kezdeményezést, a megvalósításhoz szükséges jogalkotás elindítására készen áll. A jogi szabályozás megteremtése mellett elengedhetetlen a rendszer informatikai hátterének kiépítése is.” – hangsúlyozta Mosóczi László.
Forrás: ITM
Megalakult a Baranyai Gasztronómiai Klaszter
Hazánkban elsőként, Baranya megyében megalakult a vendéglátóipari szektor szereplőit összefogó szakmai szervezet, a Baranyai Gasztronómiai Klaszter. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara gesztorálásával a klaszter alakuló ülésére 2021. január 27-én került sor. A klaszter létrehozásának célja egyrészt a piaci együttműködés a stratégiai és operatív célok mentén, másrészt a gasztronómia és a vendéglátás minőségi fejlesztése. A kamara vállalja, hogy ellátja az induló klaszter menedzsment feladatait az első évben.
MNB konjunktúra felmérés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait. Ennek kapcsán az MNB rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.