Az Európai Unió gazdasága ugyan új erőre kapott a koronavírus-járvány miatti sokkhatás után, a rendkívüli intézkedések fokozatos megszüntetése és a világjárvány újabb hulláma miatt azonban ismét egyre nagyobb a bizonytalanság, és megszakadt a gazdaság élénkülése -közölte az Európai Bizottság a november elején közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
Exportorientált, nyitott gazdaságként Magyarország fejlődésének kulcsa a nemzetközi kereskedelem útjában álló korlátozások megszüntetése. A kellő körültekintéssel tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodások kedvezően hatnak a kereskedelmi kedvre és kinyitják vállalkozóink és a magyar áruk előtt a világot. Az én iránytűm az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága tagjaként végzett munkám során természetesen a magyar vállalatok érdeke, tehát hogy minél akadálymentesebbé tegyük a külpiacra lépésüket. Manapság egyre több felől jelentkeznek kihívások a globális világban, érdemes ezeket jobban megismerni, s felkészülni a következményekre. E célból született tehát ez az írás.
Ezen a héten tárgyalnak utoljára egymással a brit kormány és az Európai Unió képviselői a brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló átfogó megállapodásról, miután a legutóbbi két hét szinte folyamatos egyeztetésein a három fő vitatott kérdésben továbbra sem sikerült közelíteni az álláspontokat.
Magyarország várhatóan november közepén juttatja el Brüsszelbe annak a stratégiai tervnek az első változatát, amely előfeltétele lesz annak, hogy a 750 milliárd eurós „Következő Nemzedék EU” újjáépítési terv legnagyobb helyreállítási alapjából (Helyreállítást és Ellenállóképesség Erősítését Segítő Eszköz –Reconstruction and Resiliation Fund, RRF) lehívhassa az ország rendelkezésére álló forrásokat.
