A szegedi ELI-ALPS lézerközpont adott otthont 2021. október 20-án a “Young Spirit” következő állomásának. A Csongrád-Csanád Megyei KIK szervezésében megvalósult esemény folytatása volt a PBKIK által 2017-ben indított sikeres kezdeményezésnek.
Young Spirit – Reflektorfényben az üzlet 4.0. A technológiaváltás K+F konferenciája innovatív cégvezetőknek és fiatal kutatóknak. Huhh, még egy konferencia, és már megint ipar és üzlet 4.0?
Pontosan. A csapból is ez folyik, ugye? De miért? Hát azért, mert az ipar 4.0, a digitalizáció és a robotika gyorsvonatként dübörögnek. A technológiai újítások már nem elsősorban a nyereség növelése miatt fontosak, hanem alapvetően a fennmaradás miatt. Ráadásul a technológia dinamikusan fejlődik, így folyamatos tanulásra van szükség. És hogy mi a közös a sikeres vállalkozásokban és sikeres kutatókban? Az erős kudarctűrő képesség.
És hogy milyen volt ez a nap Szegeden, az ELI-ALPS lézerközpontban?
A bejárás izgalmas volt, építészetileg (laikusként írom, egy laikus számára legalább is) lenyűgöző megoldással oldották meg, hogy kizárják a lézer működését zavaró rezgést az épületben. Aki látványos lézershowra számított, annak bizony csalódás volt a látogatás. Mint kiderült, ez a lézer a látható spektrumon kívül esik. Azonban nem ajánlatos az útjába kerülni. Az attosecundum számomra továbbra is felfoghatatlanul rövid időintervallum, bár közelebb kerültem a megértéséhez. Mindenesetre, ahogy később Prof. Dr. Szabó Gábor is elmondta, itt valóban kompromisszumok nélküli világszínvonal valósult meg.
Előadásában a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke – aki egyben a Magyar Innovációs Szövetség elnöke és az ELI-t működtető kft. ügyvezetője is – beszélt az ipar 4.0 megértéséről, és azokról a kihívásokról is, amelyek elé a vállalkozásokat, az akadémiát és a társadalom egészét állítja. Véleménye szerint a tanulásra való képesség döntő lesz, de a magyar felsőoktatás történelmi mulasztásának nevezte, hogy kiszállt a nem klasszikus képzések közül az élethosszig való tanulásból, szabad prédává téve a területet. Az alapképzésben pedig a problémamegoldásra és a tanulási készségre vonatkozó kompetenciákat kell fejleszteni – hangsúlyozta. A professzor szerint a következő évtizedeknek arról kell szólnia, hogy a felsőoktatás együttműködik a versenyszférával a munkaerővel kapcsolatos, folyamatosan változó tudásigény kielégítésére. Az akadémiai szféra másik alapvető funkciója pedig a kutatás-fejlesztési háttér biztosítása. Ehhez meg kell tanulni kommunikálni egymással, mindkét oldalon.
A kerekasztal beszélgetésen elhangzott az is, hogy az ipar 4.0 nem egy statikus szisztéma, hanem folytonosan fejlődő, változó, bővülő elemekből álló eszközrendszer.
A plenáris ülés után „Javaslatok vállalati problémákra címmel” szekciókban folytatódott a program a world café módszertannal, forgóasztalos rendszerben, különféle témákban. 35 percenként cseréltek asztalt a résztvevők, a következő 9 témában:
Tudást kérek! – Az Üzlet 4.0-ról elérhető tudás és ennek közvetítése
Az Ipar 4.0-ról, vagy még modernebb elnevezése szerint az Üzlet 4.0-ról manapság már rengeteg elérhető tartalom létezik. Éppen csak ezek használhatósága és átláthatósága nincs meg az üzleti szféra számára. De miért kellene vele foglalkoznunk? Melyek az elérhető megoldások? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ.
Tükröt kérek! – Technológiai és szervezeti érettségi diagnosztika
A legtöbb cég azért bukik bele a technológiai és digitális fejlesztéseibe, mert nincs tisztában azzal, hogy hol is áll valójában stratégiai, szervezeti és technológiai szempontból, nem sokat tud az elérhető megoldásokról, és így messze nem a számára alkalmas eljárásokat vagy technológiákat választja.
De honnan lehet azt tudni, hogy egy vállalat hol áll most, és hogy számára milyen eszközök és megoldások jelentik a megfelelőt az elérhető kínálatból, hogy mi a fejlesztések következő lépcsőfoka, speciálisan az ő számára?
Az asztalnál szó volt a digitális érettségi modellekről, azok gyakorlati alkalmazásáról, valamint az ipar 4.0 adta lehetőségekről.
Példát és segítséget kérek a választáshoz! – A fejlesztések kiválasztása
Sokszor halljuk, hogy a jövő azoké, akik látják a lehetőségeket, mielőtt azok nyilvánvalóvá válnak (John Scully). Vajon hogyan lehetséges, hogy egyes vállalatok nemzetközi eredményeket érnek el, míg másoknak nem sikerül hatékonyan innoválni? És a hazai KKV-k milyen kihívásokkal küzdenek az innováció területén?
A probléma megfelelő definiálása már akár félig a megoldás is lehet, emellett azonban érdemes tisztázni, hogy milyen úton és eszközökkel érdemes elindulni, ha egy vállalat szeretne elköteleződni a folyamatos tanulás és fejlesztés mellett.
Összehangolást kérek régi és új között! – Az összehangolás
Bár a magyar cégeknél problémát jelent a generációváltás, egy vállalatvezetőnek messze nem elegendő csak a generációváltásra fókuszálni versenyképessége megtartásához. Ezzel egyidejűleg meg kell történnie a digitális átállásnak is. De hogyan alakítsuk ki a korosztályok és a cégek közötti kommunikációt, megértést és kapcsolatépítést? Erről beszélgettek a résztvevők.
A Projekt – Vonalvezetőt kérek a projekt sikeréhez!
A hatékony folyamatszervezés szempontjából az ipar 4.0-val kapcsolatos beruházási projektek jóformán elkerülhetetlenek. Az asztalnál arra keresték a választ, hogy miért és hogyan érdemes előkészíteni egy technológiaváltást célzó projektet, mire kell figyelni a sikeres megvalósításnál.
A Változás – Változásmenedzsment segítséget kérek!
A változás követése és megszelídítése mindig egy tanulási folyamat, ezért egyfajta kondicionálást igényel, mely nem csak a vállalat vezetőségének elkötelezettségét, de minden értékteremtő tevékenységet végző munkatárs bevonását, alkotómunkáját megkívánja.
Folyamatosan és egyre gyorsabban változó világban élünk. Mégis az emberi alaptermészet szerves része az állandóság utáni vágy, amely gátló tényező is lehet. De hogyan lehet mindezekből versenyelőnyt kovácsolni, és miként kell kezelni a változásokat?
Az emberek – A megfelelő kollégák megtalálása és „kinevelése”
A legtöbb cégnek amiatt fáj a feje, hogy a digitális és technológiai átálláshoz szükséges megfelelő munkaerőt és kompetenciát hogyan biztosítsa mind ideiglenesen, mind hosszú távon. És tényleg a cégnél tarthatóak a fiatal szakemberek?
Információ és támogatás a K+F-hez – A vállalati és az akadémiai szféra
Hazánkban is egyre fontosabbá válik a magas hozzáadott érték, melyet a cégek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével lehet elérni igazán. De vajon miként tud érvényesülni egy hazai KKV a K+F+I területén?
Az együttműködés – Hitelességet és közösséget kérek a fejlesztésekhez!
Hogyan lehet összeilleszteni a versenyszféra üzleti sebességét az akadémiai tudásbázissal úgy, hogy abból piacképes termék vagy szolgáltatás jöjjön létre? Erről volt szó ennél az asztalnál.
A konferenciának számos tanulsága volt, ami a vállalkozásoknak és az akadémiai szférának is bőven ad feladatokat.
A vállalkozásoknak, mielőtt egyáltalán elgondolkoznak bármilyen új technológia bevezetésén, a legfontosabb lépés a belső folyamatok dokumentálása, a hibák feltárása és kiküszöbölése, ezáltal a hatékonyság növelése, majd a sztenderdizálás. Csak ezután következhet az új technológiák bevezetése, de ez csakis tudatosan, fokozatosan mehet végbe.
Az akadémia feladata pedig problémamegoldó készséggel rendelkező munkatársak képzése, akik hajlandóak és képesek a folyamatos tanulásra is.