Az elmúlt hetekben a járványveszély nem várt körülményeket teremtett Magyarországon – a teljes versenyszféra számára. Fontos, hogy amennyire lehetséges, alkalmazkodjunk a rendkívüli helyzethez, és a munkáltatók, illetve a munkavállalók számára egyaránt megfelelő, jogszerű megoldások születhessenek.
A Kormányrendelet alapján a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló, azaz ezen időpontig nem lejárt kölcsön-, illetve hitelszerződések vonatkozásában az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart.
A kereskedelemben érintetteket tömörítő szervezetek az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a kormány részére: Az élelmiszerkereskedelem frontvonalában dolgozó, azaz a vásárlókkal közvetlen kapcsolatba kerülő személyzetet nyilvánítsák kiemelt fontosságú személyeknek és tegyék számukra elérhetővé a szükséges védőfelszereléseket. adjon egyértelmű iránymutatást a kialakult helyzetben, melyek a munkavállalók és a munkaadók kötelességei, jogai és lehetőségei. dolgozzák ki az esetleges otthonelhagyási tilalom esetére az áthaladási engedély rendszerét az élelmiszerellátásban részt vevők számára (gyártás, szállítás, kereskedelem). tegye lehetővé, hogy a koronavírus hatására bekövetkező forgalomcsökkenés mértékét figyelembe véve az üzlethelységek, szolgáltató helyek bérbeadói és bérlői között, a bérleti díjak tekintetében, 2020. március 1-jei hatállyal sor kerülhessen a szerződések módosítására. kérje fel a bankokat, hogy működjenek együtt a meglévő hitelszerződések fizetési átütemezésében. hozzon létre olyan pénzügyi alapot, amely 0%-os hitellel segíti áthidalni a koronavírus helyzet károsult szektorainak érintettjeit szankcionálja a szerződéses kapcsolatokban a koronavírus okán kialakult diszkriminatív részteljesítést, ill. nem teljesítést. vizsgálja meg és mérsékelje a gazdálkodók improduktív
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.
Olyan horderejű döntéseket jelentett be most az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására, amelyekre még a 2008-2009-es globális pénz- és tőkepiaci válság során sem volt példa.
A koronavírus járványhelyzetre tekintettel egyre több munkáltató dönt arról, hogy munkavállalóit az elkövetkező időszakban otthoni munkavégzésre küldi, illetve több olyan munkáltató, ahol még nem volt korábban otthoni munkavégzés, várhatóan a napokban fogja követni ezt a trendet.
forrás: NKFIH Tekintettel arra, hogy a koronavírus járvány hatással lehet a H2020 projektek keretében szervezett üléseken és rendezvényeken való részvételre, a mobilitási programok lebonyolítására, a projekttel kapcsolatban vállalt kötelezettségek teljesítésére, a támogató arra kéri az érintetteket, hogy amennyiben ilyen helyzettel szembesülnek – a projekt koordinátoron keresztül – haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a projekthez rendelt brüsszeli munkatárssal (Project Officer), aki esetről-esetre fogja megvizsgálni, hogy alkalmazhatók-e az adott helyzetben a támogatási szerződés minta 51. cikkében rögzített vis major szabályai. A hivatkozott rendelkezés értelmében, főszabály szerint, vis major esetén a kedvezményezett mentesül a kötelezettségek teljesítésének elmaradása miatti következmények alól (a mulasztás nem minősül szerződésszegésnek és nem alkalmazandó szankció). A felmerült költségek elszámolhatóak, amennyiben teljesülnek az elszámolhatósági feltételek. Mindazonáltal, amennyiben a vis major miatt a megvalósítással kapcsolatban további extra költségek merülnek fel, azokat főszabály szerint a kedvezményezett viseli. Példa a költségek elszámolhatóságára: a kedvezményezett azért nem tud részt venni a projektülésen vagy rendezvényen,
2018. január 1-jétől az adómegállapítással zárult ellenőrzések során tapasztalhatták a vizsgált adózók, hogy az ellenőrzés befejezése előtt az adóhivatal külön végzés formájában felhívást küld ki részükre.
A koronavírus egyre több országban jelenik meg, a WHO a betegséget nagyon magas kockázatúnak minősítette. A vírus nemcsak az egészségügyet terheli meg, de a teljes világgazdaságra kihatással van. Abban az esetben, ha a vírus Magyarországon is nagy számban megjelenne, a hazai munkáltatóknak is szembe kéne nézniük az ebből fakadó nehézségekkel.
Mintegy 60 százalékkal esett vissza tavaly a pálinka kereskedelmi forgalma a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetésének hatására. Az ágazat stabilitásának megőrzése érdekében a Magyar Pálinka Lovagrend a szakmai szervezetek támogatásának megszerzését követően szorgalmazná a Pénzügyminisztériumnál (PM) a termék általános forgalmi adójának (áfa) 27 százalékról 5 százalékra csökkentését.
