Építőiparosok figyelem! Lejár a képesítésekre vonatkozó moratórium

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 4/A. §-ban szereplő moratórium 2023. december 31-én lejár.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett vállalkozó kivitelezői névjegyzék év végén felülvizsgálatra kerül, melyről az érintett vállalkozások tájékoztatást kaptak. Amennyiben tevékenységi körei között szerepel olyan (pl.: gipszkartonszerelés, térburkolás), amelyre vonatkozik a rendelet, akkor az alábbi teendői vannak az év végéig:

  • Ha időközben Ön, vagy alkalmazottja megszerezte a szükséges szakképesítést (pl.: szárazépítő, gipszkartonszerelő, burkoló, épületburkoló), de adatait még nem módosította, úgy adatmódosítást kezdeményezhet a következő oldalon keresztül, kizárólag elektronikus ügyintézés formájában: A VÁLLALKOZÁS ADATAINAK MÓDOSÍTÁSA
  • Amennyiben az érintett tevékenység(ek)hez szükséges szakképesítést a rendelet hatálybalépése és a moratórium lejárata között nem szerezte meg, úgy nincs teendője, az érintett tevékenységi kör a vállalkozó kivitelezői nyilvántartásból törlésre kerül. Amennyiben a törlést követően van/vannak további tevékenységi köre(i), így arra vonatkozó jogosultsága változatlanul elérhető marad a kivitelezői névjegyzékben.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben csak olyan tevékenységi köre van jelenleg a névjegyzékben, amelyre a fenti határidő vonatkozik, és a rendelkezésre álló időn belül nem szerezte meg a szükséges szakképesítést, úgy kivitelezői regisztrációja – 2024. január 1. napjával – törlésre kerül.
Az állami adatbázisokban való törlést az MKIK nem kezdeményezi.

Változik a békéltető testületek illetékességi területe

A vállalkozás a fogyasztóvédelmi törvény alapján köteles a fogyasztót tájékoztatni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testület elérhetőségeiről, ami sok vármegyében 2024. január elsejétől megváltozik.

A békéltető testületek megalakulásuk óta a területi kereskedelmi és iparkamarák mellett működtek. A illetékességi területüket módosítja a fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1. napján hatályba lépő változása.

A változás értelmében már nem minden vármegyei kamara működtet békéltető testületet: 12 vármegye székhelyén megszűnik a békéltető testület, feladatukat a fogyasztóvédelmi törvény mellékletében megjelölt békéltető testület veszi át, melyek a következők:

•       Baranya Vármegyei Békéltető Testület Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben;

•       Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyékben;

•       Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés vármegyékben;

•       Fejér Vármegyei Békéltető Testület Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyékben;

•       Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyékben;

•       Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben;

A Budapesti Békéltető Testület és a Pest Vármegyei Békéltető Testület illetékességi területe nem változott.

A törvény alapján  a békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Az üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.

Felhívjuk a vállalkozások figyelmét, hogy a fentieknek megfelelően módosítsák a békéltető testület elérhetőségére vonatkozó, fogyasztók számára adott tájékoztatásukat!

A Baranya Vármegyei Békéltető Testület elérhetőségei:

Tájékoztatás


https://www.facebook.com/baranyavarmegyei.bekeltetotestulet

0672/507-154

 

Csökkenek a rendszerhasználati díjak

A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) és az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Steiner Attila bejelentette, hogy csökkentésre kerülnek a rendszerhasználati díjak, melynek köszönhetően az áramárak terén is jelentős mérséklődés várható. Az MKIK már 2022. szeptemberében jelezte Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszternek, hogy a magas rendszerhasználati díjak jelentős terhet rónak a vállalkozásokra, majd a GVI-vel és PwC-vel közösen készített kutatásban ismételten felhívta erre a figyelmet, javasolva az elosztói díj és az átviteli díj mérséklését. A területi kamarai jelzések nyomán pedig ismételten megküldték a javaslatokat Lantos Csaba, energiaügyi miniszternek 2023. március elején.

A bejelentés több tízezer cégnek jelent könnyebbséget. A MEKH bejelentése szerint 2024. január 1-jétől a rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30%-kal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68% közötti mértéket tesz ki. További költségcsökkenést eredményezhet, hogy az energiaárak is mérséklődtek a tavaly őszi-téli időszakhoz képest – így az új áramévre már kedvezőbb áron köthetnek áramvásárlási szerződést a vállalkozások.

A közleményhez kapcsolódóan Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a változás nyomán 2024-től 4 forinttal csökkennek kilowattóránként a rendszerhasználati díjak több tízezer közepes és nagyfogyasztó vállalat számára.

A rendszerhasználati díjak mérséklése mellett pedig az új villamosenergia tárolók 100%-os átvitelidíj kedvezményt kapnak, ösztönözve ezzel a cégeket a rendszerkiegyenlítésben egyre nagyobb szükségű tárolók telepítésére. Ehhez január közepén megnyílik a 62 milliárdos tárolótelepítési pályázat is.

Környezetvédelmi felelősségbiztosítás

Bár a rendelet már nyáron megjelent (271/2023. (VI. 29.)) sok vállalkozás csak most szembesült vele, hogy 2024. januárjától környezetvédelmi biztosítással kell rendelkeznie.

A 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Hulladéktv.) meghatározott gazdálkodó szervezetek a tevékenységükkel okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozása céljából környezetvédelmi biztosítást kötelesek kötni.

A Hulladéktv. alapján környezetvédelmi biztosítás kötésére azok a gazdálkodó szervezetek kötelezettek, amelyek:

1. a Kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladékot termelnek (a továbbiakban: hulladéktermelő)
2. hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végeznek, ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét (a továbbiakban: hulladékgazdálkodó)
3. a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoznak, kivisznek vagy átszállítanak.

A Kormányrendelet határozza meg miszerint hulladéktermelőnek minősül azon gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévben a telephelyén képződött és birtokolt hulladékának éves mennyisége meghaladja

1. veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
2. nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot,
3. nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.

 

Egy ilyen felelősségbiztosítás például abban segít, hogy a vállalkozás fedezze az esetlegesen a telephelyen történő környezetszennnyezésből adódó helyreállítási költségeket.

Fontos tudni, hogy a korábban piacon elérhető környezetvédelmi felelősségbiztosítások jelentős része nem felel meg a rendelet előírásainak (jellemzően a 10 millió forintos limitösszeg nem áll rendelkezésre önállóan), ezért azoknak a vállalkozásoknak is új szerződést kell kötniük, amik korábban már rendelkeztek ilyen jellegű biztosítással.

Közeleg a határidő – új jogszabályi kötelezettség a vállalkozások nagy részének!

A 2023. július 24-ei határidőt követően 2023. december 17-től már az 50 fő feletti vállalkozásoknak is meg kell felelniük a 2023. évi XXV. törvény, az ún. „Panasztörvény” rendelkezéseinek.

A jogszabállyal kapcsolatban dr. Egerszegi Zoltán, a Meló-Diák Dél Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja, ügyvéd, munkajogi szakjogász az alábbiakat emelte ki:

Az uniós irányelv nyomán átvett jogintézmény a magyar vállalkozások versenyképességét, hatékonyságát, valamint a munkavállalók jóllétét is emelheti, amennyiben az adott vállalkozás megfelelő módon kiépíti és működteti bejelentővédelmi rendszerét.

A jogszabály sarkalatos pontja a bejelentés kivizsgálásakor a függetlenség és pártatlanság követelményének való megfelelés. Ennek a követelménynek a vállalkozások leghatékonyabban külső szolgáltató igénybevételével tudnak eleget tenni. A bejelentővédelmi rendszer bevezetése és működtetése egyrészt jogszabályi kötelezettség, másrészt hatékonyságnövelés a cégek számára.

Az alábbi linken részletes információk érhetők el a témával kapcsolatban:

https://www.hrportal.hu/hr/veszesen-kozeledik-a-hatarido-hogy-legyen-2-heten-belul-visszaeles-bejelento-rendszered-20231201.html

Mi köze a boroshordónak a fejlesztéspolitikához?

Alapvetően nem sok, viszont ha betekintünk egy nemzetközi cég folyamataiba, akkor már annál több.

December 7-én a kamara testületi tagjai egy összevont bizottsági ülés keretében összegezték az évet Szigetváron. Az eseményen, aminek a Trust Hungary Zrt. adott otthont, a Fejlesztéspolitikai Bizottság, az Iparfejlesztési Bizottság és az Ipari Tagozat elnökségének tagjai vettek részt.

A Trust olyan kitűnő minőségű hordók gyártásával foglalkozik, amik megfelelnek a borászok tölggyel szemben támasztott igényeinek. A gyártás során a legmodernebb berendezések használatával és szigorú minőségellenőrzéssel érik el a megrendelők elvárásait. A résztvevők betekintést kaptak egy nemzetközi vállalatcsoport gyártási folyamataiba: Salamon Balázs, cégvezető mutatta be a hordókészítés folyamatát, az alapanyag-beszerzéstől, a hordók égetésén át, azok gravírozásáig. Az amerikai és francia technológia, a magyar kreativitással kiegészülve, valamint az egyedi pörkölési eljárások együtt eredményezik az összetéveszthetetlen „Trust ízvilágot”. A Trust Hungary a kiváló minőséget a termék teljes nyomon követéssel garantálja, az erdőtől a hordóig, szerte a világon. A cégnél nem csupán gyártanak, hanem termékfejlesztéssel is foglalkoznak pl: a Nutrioak®  egy sajátos chips keverék, mely biztosítja a következetes és a gyümölcsös erjedést, miközben a nemkívánatos metabolitokat kordában tartja.

A bizottsági tagok a céglátogatást követően egy vitaindító előadást hallgathattak meg. Hoffmann Tamás, a Fejlesztéspolitikai Bizottság elnöke, akit nemrég megválasztottak a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség elnökének, az építőipar helyzetéről tartott egy átfogó előadást. Ezt követően a résztvevők a jelenlegi gazdasági összefüggéseket, a nemzetgazdasági folyamatokat elemezték, beleértve a potenciális állami beruházások és támogatási programok hatásait. A cégvezetők várakozásai vegyes képet mutatnak, de abban mind egyetértettek, hogy szinte lehetetlen előre látni a folyamatokat és arra stratégiát építeni, akár az értékesítés, akár a béremelések tekintetében.

 

 

 

 

 

Nem volt hiány a jó üzleti ötletekben!

A PTE Center for Applied Learning az őszi szemeszterben is megszervezte az iExpo-t, amely egy fordított állásbörze, a tudomány és művészetek piactere, ahol PTE hallgatói mutatják be a félév során különböző kurzusok keretében elkészített munkájukat, egy általuk készített poszteren.

Az eseményen 79 hallgatói csapatban 288 diáknak volt lehetősége bemutatni a félév során kifejlesztett projektjeiket és készségeit. Idén nem csak a Pécsiközgáz hallgatói jelentek meg projektmunkáikkal az „épület kiállítótereiben”, hanem a Pécsi Tudományegyetem mind a tíz karának hallgatói csapatai is képviselik magukat és bemutatkoznak a piactéren. A diákokat itt viszont nem a tanárok, hanem cégek képviselői értékelték három kategóriában: projekt, prezentáció és poszter. A résztvevők első kézből kaphattak visszajelzéseket az üzleti ötleteikről és elemzéseikről, sokszor izzasztó kérdések kereszttüzében.

A vállalkozásoknak, azért érdemes részt venni az eseményen, mert felmérhetik a jövő munkaerőpiacát, kiválaszthatják maguknak a legjobb diákokat akár szakmai gyakorlatra, akár konkrét munkára, valamint tanácsaikkal segíthetik a képzést, hogy minél gyakorlatorientáltabb legyen és a való életben előforduló üzleti szituációkkal találkozzanak a diákok.

A kamara munkatársai is aktívan részt vettek a két órán át tartó „zsűrizésben”. Ami jó hír, hogy nagyon nehéz volt kiválasztaniuk azt a két projektet, ami a kamara #ajelenajövőd különdíjában részesült. Végül a SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. környezetének és stratégiájának elemzését készítő Biró Dorina és az egyetemisták étkezési szokásait vizsgáló csapat, a Market Masters (Horváth Boglárka, Kincses Alíz, Kázmér Márk, Tarnai Kevin, Városi Hanna) vehette át az ajándékcsomagokat!

Gratulálunk!

Fontos az eszmecsere és a kapcsolatépítés

A kamara támogatja a különböző szakmai fórumok együttműködését: a közelmúltban a kamara testületei Kaposváron és Mohácson is építették a kapcsolatokat.

A kamara IT Bizottságának vezetői Zalay Buda és Lengvárszky Szabolcs meglátogatták a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Szakmai Klubját. A klub célja, hogy segítséget nyújtson minden vállalkozónak, akinek informatikához kapcsolódó kérdése, problémája van, lehet ez hardver, szoftver, weboldal-készítés, weboldal üzemeltetés, startup, online marketing és még megannyi tágan értelmezett informatikához kapcsolható téma. A helyi iparkamara célja, hogy kötetlen formában egy olyan közösséget építse, ami segíti a vállalkozások fejlesztését tudás és tapasztalatmegosztás révén. A pécsi kamara IT Bizottságának céljaival összhangban van ez a tevékenység így a jövőben több közös találkozó, rendezvény is várható, melyek IT-s ismeretterjesztéshez, képzésekhez, pályaorientációhoz kapcsolódnak.

Lehet, hogy egy kép erről: 10 ember

A kamara Mohács városi elnöksége vendégül látta Mohács város Nagyvállalati fórumának tagjait a Selyemgyár Kulturális Negyedben. Kiss Ferenc, a kamara Mohács városi elnöke és Weisz Ákos a klub titkára köszöntötte a megjelent 30 szakembert és Cserdi Áront, a város alpolgármesterét. Dr. Síkfői Tamás, a kamara elnöke és Rabb Szabolcs, a kamara főtitkára is előadást tartott a térség kihívásairól és lehetőségeiről: az egyeztetések során érintették a Mohács 500 projekthez kapcsolódó lehetőségeket, az infrastrukturális kihívásokat, fejlesztési lehetőségeket: M6 és M9, kikötő, híd, repülőtér. Emellett az aktuális vállalkozás-finanszírozási és az energia-kérdések iránt is érdeklődést mutattak a résztvevő vállalkozásvezetők, akik mind bemutatták a cégeik helyzetét, jövőbeni terveiket.

 

Lehet, hogy egy kép erről: 10 ember

Figyelem! – jogosulatlan ügyintézők

Felhívjuk a Széchenyi Kártya Program termékeit igénylő vállalkozások szíves figyelmét, hogy az utóbbi időben a Program keretében történő igénylések kapcsán bizonyos szervezetek, illetve személyek magukat jogosulatlanul a KAVOSZ Zrt., illetve a megbízásából eljáró valamely regisztráló iroda vagy a Programban részvevő valamely pénzügyi intézmény munkatársainak/megbízottjainak adják ki magukat és telefonon, illetve írásban (jellemzően gmail-es e-mail címről) megtévesztő tartalmú, igénylésre vonatkozó leveleket küldenek, amelyekben a szabályos ügymenettől eltérő személyes megjelenést nem igénylő megoldásokat kínálnak, és teljes ügyintézést ajánlanak fel (adott esetben külön díjazásért cserébe).

Bővebben…

Mindenképp ellenőrizzük le az EPR számlákat!

2023. október 20-án lezárult a harmadik negyedévet követő EPR adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének a határideje, melyre 2023. július – szeptember időszakban a gyártóknak az általuk belföldön elsőként forgalomba hozott körforgásos termékekről kellett adatot szolgáltatniuk. A MOHU a kapott adatok alapján megkezdte az első számlák, illetve számviteli bizonylatok kibocsátását a gyártók felé az EPR díjról.

Számlát a MOHU az őt megillető díjelemről, míg számviteli bizonylatot az önkormányzatokat megillető díjelemről állít ki, ez utóbbit elkülönített számlán kezeli és a beérkezése után átadja az érintett helyi önkormányzatnak. Sokan jelezték, hogy utóbbi díjtétel esetben pár forintos tételről beszélünk, viszont ennek megfizetésétől sajnos nem tud eltekinteni a rendszer.

A bizonylatokon szerepelnek a körforgásos termékek beazonosítására a gyártók által az adatszolgáltatásban megadott KF kódok és az azokhoz rendelt EPR díjkódok, illetve a mennyiségi adatok.

A MOHU a kapott adatok alapján megkezdte az első számlák, illetve számviteli bizonylatok kibocsátását a gyártók felé az EPR díjról. Számlát az őt megillető díjelemről, míg számviteli bizonylatot az önkormányzatokat megillető díjelemről állít ki a koncessziós társaság, ez utóbbit elkülönített számlán kezeli és a beérkezése után átadja az érintett helyi önkormányzatnak.

Javasoljuk, hogy az EPR díjjal kiállított bizonylatokat kifizetés előtt mindenképp ellenőrizzék le. A gyártó a téves adatokat tartalmazó adatszolgáltatás alapján meghatározott EPR díj megállapítása esetén a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyes adatoknak a koncessziós társaság és egyidejűleg az országos hulladékgazdálkodási hatóság (Pest Vármegyei Kormányhivatal) részére történő megküldésével kezdeményezheti a tárgynegyedévre fizetendő díj összegének felülvizsgálatát a koncessziós társaságnál. A felülvizsgálati igény bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya van.

A bizonylatokon szereplő díjat az EPR rendelet vonatkozó bekezdése értelmében a kézhezvételtől számított 15 napon belül szükséges megfizetni a MOHU részére a bizonylatokon feltüntetett számlaszámokra. Átutalásnál a közlemény rovatban hivatkozni szükséges a fizetéssel érintett bizonylat sorszámára is.

A gyártó a Partner Portálon keresztül tudja nyomon követni a koncessziós társasággal szemben fennálló kötelezettségeit, egyenlegeit és egyéb folyamatban lévő ügyeit.