Mi mennyi 2020-ban?
A minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével összefüggésben emelkedtek egyes illetmények, járadékok, valamint szociális és egyéb ellátások összegei is.
A minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével összefüggésben emelkedtek egyes illetmények, járadékok, valamint szociális és egyéb ellátások összegei is.
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, „a gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével” című fejezete új ponttal egészült ki, mely 2020. január 1-gyel vált hatályossá.
Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb.
Frissítésre került a munkavédelemről szóló, 1993. évi XCIII. törvény, mely 2020. január 1-től hatályos.
A jogszerű munkáltatói utasítások betartásának elmulasztása a legsúlyosabb fegyelmi következményekkel is járhat. Ám vannak esetek, amelyekben a munkavállaló nemet mondhat, sőt egyesekben egyenesen kötelező az utasítás megtagadása.
Jóllehet évek óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, ma is számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. Cikkünkben igyekszünk pontos iránymutatást adni e kérdésben, kitérve arra is, milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú dolgozó munkaviszonya.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fontosnak tartja, hogy a helyi vállalkozások üzleti közösségeket és partnerségeket tudjanak kialakítani, melyben a kamara sokszor közvetítő szerepet vállal. Több szegmensben, köztük a hatékonyabb közlekedés elérésében segíti a felek egymásra találását. Ennek a törekvésnek az egyik példája a Pécsi Ipari Parkban dolgozók napi munkába járásának javítása.
Kamaránk a 2020. évi adóváltozásokról Adófórumot szervezett a Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay termében.
A munkavállaló a munkaidőben köteles munkát végezni. A munkáltatónak pedig biztosítania kell megfelelő időt arra, hogy a munkavállaló pihenni tudjon. Nemcsak azért, mert nagyobb az esetleges munkahelyi balesetek kockázata túlterhelt és fáradt munkavállalók esetén, hanem azért is, mert az ember természetéből fakadóan elfárad, ilyenkor pedig regenerálódásra van szüksége. A munkavállaló számára biztosított szünet a pihenőidő, amely fogalom alá több másik is tartozik; ilyen a munkaközi szünet, a napi pihenőidő és a heti pihenőidő.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása számos területen jelenthet megoldást a munkaerőhiányra. Az állam által is támogatott foglalkoztatási megoldás emellett hatékonyabbá teheti a csapatmunkát, növelheti a dolgozók társadalmi érzékenységét és jó hatással van a vállalati kultúrára, morálra, lojalitásra is.