Az aláírt munkaszerződésben a munkáltató nem csupán arra vállalkozik, hogy a munkavállalónak munkájáért cserébe fizet. Az, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint, legalább az ott meghatározott napi munkaidőben foglalkoztatja, a munkáltató számára nem csupán jog, de fajsúlyos kötelezettség is.
A GDPR-salátatörvény, azaz az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, 2019. április 26-i hatállyal több ponton is módosította a Munka Törvénykönyvét. Nézzük, melyek a legfontosabb változások.
A munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt célja, hogy a munkaszerződésben foglaltak maradéktalanul teljesüljenek, illetve az ott meghatározott kötelezettségeinek a másik fél eleget tegyen. Ehhez a felek együttműködése, így különösen egymás kölcsönös tájékoztatása elengedhetetlen.
Minden munkavállalót foglalkoztatónak alapvető tudnivaló, hogy a munkaviszony létrejöttével kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak, milyen dokumentumokat, milyen tartalommal és határidővel kell kiállítania új munkavállalója részére, majd megőrizni a munkaviszony végét követően. Ebben a cikkben gyakorlati útmutatást szeretnék nyújtani a munkáltatókká válóknak, illetve frissíteni tudásukat a már meglévő foglalkoztatóknak.
A hatékony gyermekvédelem egyik elengedhetetlen eszköze a gyermekmunka tilalma. A munkavállalás azonban nem csupán a 18. életév betöltését követően lehetséges, a jogszabály alapján az ember hamarabb érik meg a munkára, mint például a szavazati jog gyakorlására.
A rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor nem kell figyelembe venni az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait.
A kamara legutolsó nyílt Humán klubülésén résztvevők a hálózatok és vállalati szervezeti kultúra összefüggéseivel ismerkedhettek meg.
A végkielégítés egy olyan juttatás, amely a munkavállaló javára jár meghatározott esetekben, méghozzá általában a munkáltatónál töltött idő „meghálálásaként”. Az alábbiakban áttekintjük a jogosultsági feltételeket.
Tekintettel arra, hogy szinte valamennyi felsőoktatási oklevél megszerzésének feltétele, hogy a hallgató szakmai gyakorlat keretében némi munkatapasztalatot is szerezzen, a hallgatók egyre gyakrabban keresik fel a foglalkoztatókat azzal, munkavégzésük alapján igazolják szakmai gyakorlatuk teljesítését. A kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatók foglalkoztatására érvényes azonban néhány olyan speciális szabály, amelyre a hallgatót foglalkoztató munkáltatónak érdemes figyelemmel lennie.
A Pénzügyminisztérium NFA-2019-KKV mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása című felhívásának keretében 250 vállalkozásnál mintegy 1500 új munkahely jöhet létre Magyarországon.
