Kategória: Blog

A rövid írásunkban közérthető módon mutatjuk meg a külföldi közvetlentőke hazai eloszlását és a hazai munkaerőre alapozott hatékonyság kérdését. Egyikben kevésbé, míg a munkaerő kérdésében jól állunk. A két tényező, ha találkozik (tőkebefektetések nőnek, munkaerő minősége nem romlik), akkor lehet a vármegyénk fejlődését kézzelfogható eredményekben és mutatókban mérni.

Külföldi Közvetlentőke befektetések (FDI)

A KSH adatai alapján 2017-2021-es időszakot vizsgálva az alábbi ábra mutatja a vármegyei közvetlentőke–befektetések mértékét.

Budapest és Pest vármegye adatai olyan mértékben eltorzítják a táblázatot, hogy csak itt mutatjuk meg:

(MRD FT)

A térségben és Baranya vármegyében kiemelt súllyal jelenik meg az agráripar, élelmiszeripar. Kiemelten fontos, hogy a szinergiákat a feldolgozóiparral, innovációs szereplőkkel folyamatosan feldolgozzuk és elemezzük.

Az Agrárkamara elnökének, Rittlinger Józsefnek a meghívására tavaly csatlakoztunk a vármegyében működő Agrár Kerekasztalhoz. Az egyeztetések és kamaránk agrárszektorban is érintett vállalkozásai alapján általunk megállapított legfontosabb versenyképességnövelő tényezők a következőek:

• A 21.sz-i modern Ipar 4.0 technológiák bevezetése az agráriumba. Technológiafejlesztés, digitalizáció (drón, mezőgazdasági gépek, adatközpontú termelés, szenzortechnológia).
• Preciziós ökogazdálkodás fejlesztése, amely a szükséges kemikáliák volumenének csökkentésével költségcsökkenéssel és hatékonyság (termés) növekedéssel jár.
• A teljes agráripari értéklánc szervezése és koordinálása a piacra jutásig.
• Kitörési pont a helyben működő élelmiszerbiztonsággal foglalkozó világvezető cég (FOSS dán cég) K+F projektjeire történő rákapcsolódás és annak nemzeti szintű képviselete: mikotoxin kutatások és ezek bevezetése a piacra.
• Helyben helyi élelmiszer (farm to table) – ehhez kosárközösségek további fejlesztése, helyi piacok és termelői közösségek támogatása.

Az EU források kapcsán az a furcsa helyzet állt elő, hogy az agrár fejlesztésekre szánt források rendelkezésre állnak, azokat vidékfejlesztési programon keresztül a szakminisztérium már készíti elő. Ezek a források a kapcsolódó ágazati szereplők, vállalkozások számára is lehetőséget jelentenek. Szükséges az agrárfejlesztések és a rendelkezésre álló források optimális „költése”, minél több térségi vállalkozás technológiai erősítése. Csak emlékezzünk a 19. sz. közepére! A térség agrárvállalkozásai indították el a jelentős építőipari – gépipari és más feldolgozóipari fejlesztéseit. Dinamizálják egymást a szektorok.

Részben fenti célok megvalósítására kerül megrendezésre augusztus 25-én az első Baranyai Agrár Nap, amelyben kamaránk az agrárinnovációt fogja képviselni, szakmai kerekasztalt vezetünk majd a témában. Az esemény zárt, célja, hogy nívós szakmai eseményen keresztül kapjon újra képviseletet a térség agráripara.

Elképesztő mennyiségű forrást tervez az EU, USA és Kína ipartámogatás címén a gazdaságba „önteni”.

Az elemzők által felmért három legfontosabb terület a kutatás-fejlesztés, félvezető- és chipgyártás és a zöldátállást segítő iparágak.

A makronóm intézet elemzése az alábbi táblázatban összefoglalva mutatja az állami eszközök mértékét és módszerét az ipartámogatások kapcsán:

A hazai gazdaságpolitika is igyekszik egyre erősebb, volumenében bővebb állami eszközrendszert menedzselni és akár a hazai, de főleg a külföldi működőtőkét vonzani és támogatni.

A Portfolio a hazai városok versenyét elemezve mutatott be két ábrát, amelyen hiába keressük városunkat vagy akár a térség településeit. Ma már nem Kelet-Magyarország leszakadását látjuk, hanem a Dél-Dunántúl egyre gyorsuló távolodását a hazai fejlesztési erővonalaktól.

Folyamatos az egyeztetés a területfejlesztési minisztérium és a helyi döntéshozók között a térségfejlesztési stratégia és a konkrét komplex fejlesztési irányokról.  A 3 éves munka során a kamara a gazdaság érdekeinek figyelembevételével fogalmazta és fogalmazza meg a szükséges és gyorsan elindítható és elindítandó fejlesztési ügyeket.

A pontszerű intézkedések helyett valódi nagy, stratégiai ügyekben kell megegyezni, amelyek addicionális és multiplikátor hatással bírnak a teljes régiót, térséget tekintve.

Fókuszok:

• Pécs és térsége számára megfogalmazásra kerülő, a vezető szerepet indikáló stratégia és annak szisztematikus megvalósítása nemzeti érdek, amelyben a Dél-Dunántúl határozottan megfogalmazza és „kijárja” a nemzetközi központi centrum szerepet.
• Az innovációorientált gazdaságfejlesztés – mely Baranya megye jövőbeli gazdasági versenyképességének zálogát is jelenti – hatékonyabb támogatása, az ide kapcsolódó beruházások felszínre hozása és sikeres megvalósítása érdekében szükséges a térségi fejlesztések integrált menedzselése.
• A beruházások megtervezése és kivitelezése során fontos a területi kohézió szempontjait is figyelembe venni, mely teret nyit a hátrányosabb helyzetű térségek (Ormánság, Hegyhát) gazdasági/társadalmi felzárkózása előtt. Mindebben nagy segítséget jelent, ha a tervezett beruházási összeg túlnyomó részét lefedő „Top30” vállalat tervezett fejlesztéseit a helyi KKV szféra aktív bevonásával hajtja végre, vagyis a térségben fellelhető, hasonló ágazati profillal rendelkező vállalkozásokkal közösen alakít ki termelési értékláncot, beszállítói hálózatot és külföldi piaci kapcsolatokat. Ennek köszönhetően a nagyvállalatok fejlesztéseinek területi multiplikátor hatása maximális hatásfokon aknázható ki, mely a KKV szektor szinergikus dinamizálása mellett a területi felzárkózás helyzetében is jelentős előrelépést tesz lehetővé. Ehhez szükségszerűen erősíteni kell a baranyai KKV szektor jelenlegi beszállítói képességét, melyhez a most azonosított beruházások (pl. telephelyfejlesztések, automatizációs célú eszközbeszerzések, termékfejlesztési projektek) nyújthatnak számottevő támogatást.
• Fontos hangsúlyozni, hogy a térség sikeres befektetésösztönzésének alapfeltétele a térségi (elsősorban közlekedési) infrastruktúra fejlesztése, melynek hiányában Baranya megye jelentős beruházási tömegtől esik el. Éppen ezért rendelkeznek stratégiai fontossággal az utóbbi időszakban bejelentett infrastrukturális nagyberuházások (pl. mohácsi kereskedelmi kikötő és Duna-híd, az M6 autópálya horvát határig történő meghosszabbítása, vagy a pécsi repülőtér fejlesztése), melyek Baranya megye számára egyrészt erősebb multimodális becsatlakozást tesznek lehetővé az interregionális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok világába, másrészt pedig jóval kedvezőbb feltételeket teremtenek a térségbe érkező befektetések számára. Következésképpen a bejelentett infrastrukturális nagyprojektek mielőbbi megvalósítása Baranya megye elsődleges fejlesztéspolitikai érdekeként definiálható.
• A megyén belüli fejlesztéspolitikai intézkedések mellett a határmenti kapcsolatok és gazdaságfejlesztési kooperációk erősítése szintén elengedhetetlen feladatnak számít, mivel a szlovén-horvát-magyar határtérségben rejlő potenciálok együttes kiaknázásával a térség nemzetközi méretekben is versenyképesebben tudja magát „promotálni” a befektetők előtt. Mindebben alapvető fontosságú, hogy a határmenti gazdasági együttműködés a legjelentősebb horvát, szlovén és magyar stakeholder szervezetek (pl. gazdasági kamarák, meghatározó innovátorok, kutatóintézetek, egyetemek, önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek, valamint a központi kormányzat képviselői) aktív bevonásával valósulhasson meg. Ennek köszönhetően a határtérségben egy ötpólusú gazdaságfejlesztési partnerség alakulhat ki, melynek ágait a politikai döntéshozatal, a felsőoktatás és kutatás, a vállalatok, a civil szféra, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontrendszere adná. Az ilyen típusú területi együttműködések eredményeként a legfontosabb regionális szereplők között sikeresen generálhatók szinergikus klaszterkapcsolatok, amelyek lehetővé teszik a különálló fejlesztési elképzelések összehangolását, valamint az információ megosztását a határ mindkét oldalán. Mindennek következményeként az így kialakuló üzleti és innovációs ökoszisztémákban résztvevő partnerek gazdasági tevékenységükben számottevő hatékonyságjavulást realizálhatnak, amely új lendületet ad a vidék gazdasági fellendülésének, és növeli a térség népességmegtartó erejét és versenyképességét.

Általános értelemben a helyi gazdaságfejlesztésnek két útja van, illetve a két út metszete is releváns teória.

Az egyik út, amikor külső szereplőkre vár a helyi érdekközösség, egy külső szereplőtől várja a gazdaság dinamizálását. Ezzel az úttal a helyi szereplők vállalják, hogy például a nagy külföldi befektető által alkotott és hozott játékszabályokhoz is alkalmazkodnak. Elvitathatatlan szerepe van a mindenkori kormányzatnak is, azt bevonva és a részben önfeladással járó gyeplőt átadva. Ha mi nem tudjuk – merjük – tesszük, akkor várjuk a javaslatokat, erőforrásokat és kompetenciákat akár az államtól, akár más külső szereplőtől.

A másik út a helyi erőforrásokra való erősebb támaszkodás, amikor a helyi társadalmi és gazdasági tőkére fókuszálva és támaszkodva szervezzük és építjük a gazdaságfejlesztést. Ehhez szükséges a helyi üzleti (etikai) normák betartásának erősítése, a helyi értékláncok azonosítása és azok széleskörű bevonása, a termelési kapacitások megosztása a közös siker érdekében.

Pécs és vonzáskörzete, a baranyai vállalkozások mindkét utat megtapasztalták már. A helyi külföldi tőke példamutató gazdasági kultúrával és attitűddel sokszor támogatja a második  – a helyi erőforrások lehetőségeit kiaknázó – út fejlesztését.

Mi kell a helyi erőforrások, a tőke együttműködéséhez? A térségben megtapasztalható magas szintű üzleti etika, a versenyhelyzetek mellett a közös stratégiai érdekek mentén történő víziók és együttműködések szervezése, a lokális szerepvállalásokban a felelősségtudat kiteljesedése.

Példamutató a helyi vállalkozások fentiekre adott válasza. Az üzleti közösség klaszterekbe tömörülve segíti egymást, szervezi erőforrásait a közös célok érdekében. Ha a helyi politikai és intézményi „kör” a helyi út megvalósítását támogatja, úgy megtapasztalja az üzleti közösség lojalitását, a társadalmi ügyekben megmutatkozó támogató attitűdöt és azt a szabadságot is, amely a helyi érdekek mentén képes szervezni és részben koordinálni.

A várt EU források jönnek vagy nem jönnek. Késnek vagy gyorsan érkeznek. Megannyi kérdés, nem látunk világosan, bár vannak már EU-s tapasztalataink (Lengyelország). Készüljünk fel közösen arra, hogy a helyi tőkére támaszkodva szervezzük, optimalizáljuk a versenyképességi tényezőink fejlődését! Saját magunk, a hajunkba kapaszkodva húzzuk ki fejünket a víz fölé! Levegőhöz kell jutnunk!

Kehidai László írta a kamarai kiadású Angstertől Zsolnayig című kötetben:

„Pécs városa fejlődésének, hírnevének meghatározó alakjai azok a polgárok voltak, akik tehetségükkel, tudásukkal és kitartásukkal önzetlenül nem csupán saját felemelkedésüket, hanem környezetük jobbítását is céljuknak tekintették. Munkájuk gyümölcse az a kétezer éve fennálló város, melyet töretlen hittel és elszántsággal építettek, melyhez hűek maradtak, legyenek kézművesek, professzorok, iparosok, politikusok vagy egyszerű városlakó polgárok.”

Mi lehet ma a célunk?

Párhuzamosan a globális gazdaság exponenciálisan gyorsuló kiterjedésével, a tudatos települések ráébredtek, hogy egymással is egyre erősödő versenyt folytatnak.

Versenyt folytatnak, hogy attraktív, a nemzetközi piacon is látható turisztikai központok, gazdasági centrumok legyenek, munkaerőt és fiatalokat vonzó városként értékelje őket a „piac”.

Mindannyiunknak van felelőssége, ha és amennyiben úgy gondolunk a városra és a térségre, mint egy számunkra valamiért jelentős identitás alapra.  Mindannyian hatással bírunk. Bár egyre kevesebben akarnak és tudnak figyelni, érezni még éreznek. Ha a polgárok megérzik, hogy valóban akarnak az intézmények és a mérvadó cégek vezetői, akkor előbb mögénk, majd mellénk, kis idő múlva elénk állnak. Támogatnak céljainkban, majd az első sorban viszik a kardot.

Minderről, a város és a térség arculatáról, a hívószóról, az identitásról és a tudatos és tervezett Pécs brandingről beszélgetünk ma a HR Festen, a Kodály központban. A kerekasztal tagjai, fiatal és motivált cégvezetők, a pécsi egyetem és a város képviselője – megegyezésünk alapján a ma megkezdett munkát (ahogy írom a sorokat még 1 óránk van a kezdésig) nem zárjuk le, hanem együtt folytatjuk.

Igyekezetünk motivációját a felelősségérzetünk, az elhivatottságunk és a város iránti hűségünk adja.

Ha végre eljutunk oda, hogy a célok megértését követi az együttműködés is, akkor eredményesek leszünk. Kialakul a gazdaság központú attitűd. Megérdemli a város, hogy az elmúlt 3 évtized kultúra alapú fókuszából kapjon csak 3-5 évet, és bizonyítani fog a helyi üzleti közösség és a gazdasági szféra. Lesz tudatos és épített város brand, az együttműködés hatásai felerősödve egy irányba vezetnek majd.

Győz a nemzeti csapat, világraszóló sikert ér el a helyi cég, hősies munkát végez a szomszédunkban élő tűzoltó, nemzetközi médiában megjelenik városunk képzőművésze, a helyi kosárcsapat a világ legjobbjait fogadja a sportcsarnokban, vállalkozások együttműködésében új termék születik, világsztárok hordják a pécsi kesztyűt.

A sikerek hatása mindennapjainkban is érezhető, kivetül mindannyiunkra más sikere is. Csak oly keveset beszélünk róla, gyávák vagyunk tán a más sikerének örülni, más sikerében osztozni? Sikert és jó hírt 10 barátunkból 1-gyel osztunk meg, a kudarcokat és negatív pletykákat meg kilenc emberrel. Közösen kell, hogy formáljuk egymást, a sikerek gazdasági és társadalmi hatása (még ha az közvetett is) óriási.

2007-ben a kamara kezdeményezésére és szervező munkája mentén, városi összefogással sikerült a Zsolnay szobrot restaurálni, felújítani. Dr. Síkfői Tamás akkor a kamara titkáraként vezette a munkát, a szobor újra avatásán beszédet mondott:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Pécsiek!

Pécset kulturált, kreatív – de sikertelen városnak tartják hazánkban. Bizonyára sokan elgondolkodtak már azon, miért alakulhatott ki ez a kép másokban?

Őszintén szólva, a graffity-s falakat, a szemetelő embereket, az igénytelenséget, a málladozó, elhanyagolt épületeket szemlélve igen erősen kell koncentrálnunk városunk művészeti kínálatára, hogy megfeleljünk a kulturált jelzőnek.

Kétségkívül kreatívak vagyunk, hiszen ennyi ötletet, kezdeményezést, projektet más várostól talán még nem oroztak el, mint Pécstől.

Mégis mitől vagyunk ma sikertelenek? Könnyű volna – az egyébként vérlázítóan igaz – hazai közviszonyokra fogni sikertelenségünket. A döntések és fejlesztési közforrások hihetetlen mértékű fővárosi centralizálására, a vidék erőforrásainak jól szervezett elszívására.

Az igazság azonban ennél keményebb, jórészt magunknak köszönhetjük lemaradásunkat.

Az elmúlt évtizedekben túl sok volt a virtuális siker. A pécsi szellemi elit, a közélet egymással hadakozik kicsinyes tétekért, és nem látja a fától az erdőt. Kozmopoliták vagyunk a magunk provinciális módján, míg a sikeres városok vezérelve a lokálpatriotizmus. Figyelni kellene a világban zajló folyamatokra. A mindent elsöprő globalizáció mellett, elindult a lokalizáció, helyi közösségek összefogása, közös cselekvése. Ez érdemben fékezi a globalizációt, emellett sikeressé teszi az adott közösséget atomizált környezetében.

Zsolnay korában pedig a városi összefogásra számos példa akadt, csakúgy, mint a felelős gondolkodásra is. A Pécsi Közlöny 1907 október 13-i számának visszaemlékezéseiben idézik Zsolnayt: „Mikor szó volt köztünk arról, hogy tulajdonképpen ki az igazán úr, így felelt: Aki minél több embernek tud kenyeret adni, azért erre az uraságomra büszke vagyok.”

Talán éppen Zsolnayhoz kötődő értékek miatt mozdult meg a város szobra érdekében. Amikor megismertem a bedeszkázott szobor történetét, és jeleztem a kamara, majd a város vezetésének, próbáljuk meg a haszontalan politikai viták helyett megismételni múlt század eleji összefogást, magam sem gondoltam, hogy ilyen sikerrel járunk.

A számtalan adomány mellett, nem volt olyan kérésünk a szobor érdekében, amelyet ne teljesítettek volna soron kívül a megkért vállalkozók, hivatalnokok. Csak egy rossz emlék marad az adakozókban és bennünk, az a bizonyos 1 %, amely még hiányzik az igazi 100 százalékos pécsi sikerhez. Reméljük még ez évben ez is meglesz.

Ezt az egy ügyet leszámítva, a szobor körüli összefogás, az adományok, a városi testület gyors reagálása, a közreműködő tervezők, városi tulajdonú cégek, hivatalok és művészek példája mégis csak azt mutatja, a város képes a jó célokért közösen cselekedni, – tud sikeres lenni. Innen, ettől a ponttól kezdve óriási a pécsi kulturális, civil, politikai és gazdasági közélet vezetőinek felelőssége: mert lehet közös célokat meghatározni, lehet e célok elérésére mozgósítani, lehet mindenki számára kedvező megoldásokat találni, – csak mernünk kell végre sikeresnek lenni.

Nekem ezt üzeni Zsolnay Vilmos öröksége.

Köszönöm figyelmüket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2005. november hónapban kezdeményezte a Zsolnay szobor restaurálását és közadakozást indított. A város polgárai nevében köszönjük az alábbi támogatók kiemelt adományait.

Arany fokozatú támogató

• Áspán László
• E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.
• MKB Bank Zrt.
• Mecseki Erdészeti Zrt.
• OTP Bank Nyrt.
• PANNONPOWER Holding Zrt.
• Szigetvári Takarékszövetkezet
  

Ezüst fokozatú támogató

• Dr. Kéri István
• Duna-Dráva Cement Kft.
• Mecsek Füszért Zrt.
• Reneszánsz Kőfaragó Zrt.
• Szerencsejáték Zrt.

Bronz fokozatú támogató

• Baranya-Tégla Kft.
• Biokom Kft.
• Bókay Endre
• Comenius Kft.
• Demjén Ferenc
• Dr. Erdősi Éva
• Dr. Síkfői Tamás
• Délhús Zrt.
• Dunántúli Napló
• Eszt-Fúr Kft.
• Fekoral Kft.
• Gonda Tibor
• HC Automatizálási Kft.
• Hétfő Kft.
• Hisztopatológia Kft.
• Infra-med Kft.
• Jéwé Kft.
• Kévtefu Kft.
• Kiss Tibor
• Kresz&Fiedler Kft.
• Lakics Kft.
• Lang és Társai Kft.
• Magyar Könyvvizsgáló Kamara Baranya Megyei Szervezete
• Magyar Posta Zrt.
• MIOK Alapítvány
• Modul-Ruppert Kft.
• M&M Computer Kft.
• Netmester Produkció
• Öko-Trade Kft.
• Pannon Volán Zrt.
• PBKIK Oktatási Központ Kft.
• Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztő és Szolgáltató Kht.
• Pécsi Közlekedési Zrt.
• Pécsi Vízmű Zrt.
• Pécs TV Kft.
• Perfekt Zrt.
• Pétáv Kft.
• Raiffeisen Bank Zrt.
• Ratipur Kft.
• RG Stúdió Kft.
• RG Net Kft.
• Rokána Kft.
• Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet
• Soft-Flow Kft.
• Szinkrón Kft.
• Techniq 2000 Kft.
• TM-Line Kft.
• Zimonyi József
• Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.

Az innováció, innovációra való képesség térségi és nemzeti versenyképességi tényező. Uniós elemzések alapján Magyarország a középmezőnyből nem tud kitörni évek óta.

A hazai helyzet elemzése a KSH adatbázisokra épül, a táblák és képek forrása is a KSH.

A vállalkozások által megfogalmazott igények és kapcsolódási pontok kiemelten fontosak. Mit is akarunk? Legalább tudjuk, mit akarunk.

Innovációs helyzetkép

A térség közpénzekből működő kutatóhelyei csak részben gazdaság-orientáltak. Nehéz a gazdasági és üzleti fókusz bevezetése a mindennapos működésbe. Az S3 stratégiában is megállapított megyei kiemelt kutatási irányok csak részben találkoznak a helyi tudásközpont kutatási irányaival. A térség vállalkozásainak kisebb része a megyén kívüli. Sokan a külföldi kutatóintézetekkel való együttműködéssel töltik be ezt az űrt, míg a többség innovációs folyamatai egyre gyorsabban leépülnek.

A megye vállalkozásainak egyre nagyobb hányada már nem képes saját innovációs folyamatainak beindítására, irányítására, K+F eredmények adaptálására.

Baranya, az amúgy alacsony GDP-hez viszonyított K+F ráfordításokban még országosan jó helyet foglal el, de ha ezek felhasználási területét vizsgáljuk, sajnos a baranyai kutatóhelyek a kevésbé gazdaságorientáltak.

A megye innovatív KKV szektora e hátrány mellett azzal is küzd, hogy a fővárosi lobbi hatására lényegében megszűnt a vidéki KKV szektor innovációs pályázati támogatása.

A reálgazdaság és az egyetem versenyképessége szempontjából is rendkívül fontos az egyetemi kutatóbázis összekötése környezetének reálgazdasági szereplőivel.

A cél olyan megyei szintű innovációs infrastruktúra kialakítása, amelyre hatékonyan és gyorsan rákapcsolódhatnak a megyei KKV-k, elősegítve, hogy mielőbb saját termékekkel, szolgáltatásokkal versenyképes fejlődési pályára léphessenek.

Erre alapozva

• célunk, az összeszerelő-beszállító ipar fejlődési fokát átlépve, a nemzetközi fejlesztő gazdasági rendszerbe bekapcsolódni.
• Célunk az exportáló magyar ipari középvállalkozások termékeiben a hozzáadott érték növelése.
• Célunk a helyi, egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításának elősegítése, a „hármas hurok” rendszer kialakításának helyi támogatása, a magyar ipari középvállalkozások bekapcsolása.

Pár adat, amely illusztrálja a fejlesztési kitörési pontok átlépésének akadályait.

Budapest és Pest megye 2021-es évben 1957, a teljes Budapesten és Pest megyén kívüli Magyarország 1726 K+F hellyel rendelkezik.

Budapest és az elmúlt két évben Veszprém vármegye kiugró eredményt értek el, Debrecen és Szeged is Pécs és a térség előtt.

Nem állunk jól innovatív vállalkozások arányában sem. Akik viszont innovációval és fejlesztésekkel is foglalkoznak sokszor nem a helyi tudásközpontokkal együttműködve teszik azt.

A kisvállalati kör támogatása, a támogatás volumenének növelése kulcskérdés. Baranya megyében a vállalkozások 94%-a mikrovállalkozás.

Az egyetemekkel történő együttműködést továbbra is tanulni kell, mindkét félnek.

A K+F-ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el. 2021-ben a vállalkozásoktól származó ráfordítások összege (459 milliárd forint) 18%-kal haladta meg a 2020. évit, innen származott a teljes K+F-ráfordítás 51%-a. A két évtizede még domináns államháztartási források 2021-re a K+F-ráfordítások 35%-át (318 milliárd forint) biztosították. Külföldről 14, a nonprofit szervezetektől 0,3, a felsőoktatásból pedig mindössze 0,2% származott (KSH, 2021, elemzés).

A ráfordítások, helyek és a publikációk száma is folyamatosan növekszik. A versenyképes, nemzetközi piacra érett új termékek és szolgáltatások számára vonatkozóan nincs elemzés. Ha vizsgálnánk nem lennénk elégedettek.

Saját forrás a kutatóhely működéséből adódó bevétel lehet, mint például nyereség, tőke, szolgáltatási díjak vagy a felsőoktatásban a hallgatók által befizetett tandíj. A felsőoktatási és a költségvetési intézmények működési finanszírozása nem tekinthető belső forrásnak.
2021-ben a vállalkozások K+F-ráfordításaik közel kétharmadát, a költségvetési szektor 5,0%-át, a felsőoktatási szektor csupán 1,3%-át finanszírozta belső forrásból. (KSH, 2021. elemzés)