Az innováció, innovációra való képesség térségi és nemzeti versenyképességi tényező. Uniós elemzések alapján Magyarország a középmezőnyből nem tud kitörni évek óta.
A hazai helyzet elemzése a KSH adatbázisokra épül, a táblák és képek forrása is a KSH.
A vállalkozások által megfogalmazott igények és kapcsolódási pontok kiemelten fontosak. Mit is akarunk? Legalább tudjuk, mit akarunk.
Innovációs helyzetkép
A térség közpénzekből működő kutatóhelyei csak részben gazdaság-orientáltak. Nehéz a gazdasági és üzleti fókusz bevezetése a mindennapos működésbe. Az S3 stratégiában is megállapított megyei kiemelt kutatási irányok csak részben találkoznak a helyi tudásközpont kutatási irányaival. A térség vállalkozásainak kisebb része a megyén kívüli. Sokan a külföldi kutatóintézetekkel való együttműködéssel töltik be ezt az űrt, míg a többség innovációs folyamatai egyre gyorsabban leépülnek.
A megye vállalkozásainak egyre nagyobb hányada már nem képes saját innovációs folyamatainak beindítására, irányítására, K+F eredmények adaptálására.
Baranya, az amúgy alacsony GDP-hez viszonyított K+F ráfordításokban még országosan jó helyet foglal el, de ha ezek felhasználási területét vizsgáljuk, sajnos a baranyai kutatóhelyek a kevésbé gazdaságorientáltak.
A megye innovatív KKV szektora e hátrány mellett azzal is küzd, hogy a fővárosi lobbi hatására lényegében megszűnt a vidéki KKV szektor innovációs pályázati támogatása.
A reálgazdaság és az egyetem versenyképessége szempontjából is rendkívül fontos az egyetemi kutatóbázis összekötése környezetének reálgazdasági szereplőivel.
A cél olyan megyei szintű innovációs infrastruktúra kialakítása, amelyre hatékonyan és gyorsan rákapcsolódhatnak a megyei KKV-k, elősegítve, hogy mielőbb saját termékekkel, szolgáltatásokkal versenyképes fejlődési pályára léphessenek.
Erre alapozva
- célunk, az összeszerelő-beszállító ipar fejlődési fokát átlépve, a nemzetközi fejlesztő gazdasági rendszerbe bekapcsolódni.
- Célunk az exportáló magyar ipari középvállalkozások termékeiben a hozzáadott érték növelése.
- Célunk a helyi, egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításának elősegítése, a „hármas hurok” rendszer kialakításának helyi támogatása, a magyar ipari középvállalkozások bekapcsolása.
Pár adat, amely illusztrálja a fejlesztési kitörési pontok átlépésének akadályait.
2021-es évben Budapest és Pest megye 47.563 K+F létszámmal rendelkezik, a “vízfejen” kívüli teljes Magyarország 28.575 fővel.
Budapest és Pest megye 2021-es évben 1957, a teljes Budapesten és Pest megyén kívüli Magyarország 1726 K+F hellyel rendelkezik.
Budapest és az elmúlt két évben Veszprém vármegye kiugró eredményt értek el, Debrecen és Szeged is Pécs és a térség előtt.
Nem állunk jól innovatív vállalkozások arányában sem. Akik viszont innovációval és fejlesztésekkel is foglalkoznak sokszor nem a helyi tudásközpontokkal együttműködve teszik azt.
A kisvállalati kör támogatása, a támogatás volumenének növelése kulcskérdés. Baranya megyében a vállalkozások 94%-a mikrovállalkozás.
Az egyetemekkel történő együttműködést továbbra is tanulni kell, mindkét félnek.
A K+F-ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el. 2021-ben a vállalkozásoktól származó ráfordítások összege (459 milliárd forint) 18%-kal haladta meg a 2020. évit, innen származott a teljes K+F-ráfordítás 51%-a. A két évtizede még domináns államháztartási források 2021-re a K+F-ráfordítások 35%-át (318 milliárd forint) biztosították. Külföldről 14, a nonprofit szervezetektől 0,3, a felsőoktatásból pedig mindössze 0,2% származott (KSH, 2021, elemzés).
A ráfordítások, helyek és a publikációk száma is folyamatosan növekszik. A versenyképes, nemzetközi piacra érett új termékek és szolgáltatások számára vonatkozóan nincs elemzés. Ha vizsgálnánk nem lennénk elégedettek.
Saját forrás a kutatóhely működéséből adódó bevétel lehet, mint például nyereség, tőke, szolgáltatási díjak vagy a felsőoktatásban a hallgatók által befizetett tandíj. A felsőoktatási és a költségvetési intézmények működési finanszírozása nem tekinthető belső forrásnak.
2021-ben a vállalkozások K+F-ráfordításaik közel kétharmadát, a költségvetési szektor 5,0%-át, a felsőoktatási szektor csupán 1,3%-át finanszírozta belső forrásból. (KSH, 2021. elemzés)