Július végén megjelent Magyarország 2021-2030 közötti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája,amely a következő tíz évre határozza meg a KFI területének jövőképét és misszióját, valamint ismerteti a célkitűzések megvalósítására szolgáló célrendszert is.
A dokumentum az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közös munkájának eredménye.
A kormány a kutatás-fejlesztés és innováció irányítási, szervezeti és finanszírozási modelljét oly módon kívánja kialakítani, hogy az úgynevezett fejlesztő állam28 intézményi képességeit, kapacitásait erősítse meg a cél érdekében. Ezáltal lehetővé válik:
• a KFI források integrált hasznosítása, egységes koncentrált kezelése;
• a KFI szervezeti rendszer kiszámítható és stabil működése és finanszírozása;
• az együttműködések erősítése;
• a hazai KFI tevékenységek fókuszálása, a hatékonyság és Magyarország versenyképességének növelése érdekében.
Az intézményrendszer átalakításához szorosan kapcsolódik a teljes KFI finanszírozási rendszer átalakítása, amely hatékony megoldást jelent az állami K+F ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, amely egyik kiemelt eszköze, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet. Ez megfelel a 2011-2020-as KFI stratégia célkitűzésének is.
Jövőkép – Magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdaság és társadalom az ország minden területén.
A horizontális célok:
- Innováció iránti fogékonyság, nyitottság, a kreatív gondolkodásra és értékteremtésre való ösztönzés
- Korszerű, KFI-t támogató szabályozási keretrendszer és üzleti környezet megteremtése
- A területi, társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a KFI eszközrendszerével
- Stabilitást és ösztönzést is szem előtt tartó finanszírozási rendszer megalkotása
- Kihívások, illetve kereslet által vezérelt KFI ösztönzése
- Nemek közötti egyenlőség biztosítása a KFI rendszerben
A célrendszer felépítéséből három pillér emelkedik ki. Ezek a pillérek a tudástermelés, a tudásáramlás és a tudásfelhasználás.
A pillérek leginkább az Európai Innovációs Eredménytábla által felölelt dimenziókra reagálnak specifikus célok kijelölésével. Az aktuális helyzetnek megfelelően érdemes – az évenként elkészülő intézkedési tervben – azokat a célokat előnyben részesíteni, ahol jelentősebb fejlődés szükséges.
A célrendszer egésze pedig egy olyan irányt jelöl számunkra, amelyek elérése esetén az Európai Innovációs Eredménytábla által leképzett, teljes innovációs rendszer minden dimenziója jelentősen fejlődik.