77 millió forintot bukott volna, ha nem segít az EEN nemzetközi hálózata

Havonta 2-3 olyan gyanús megkeresés érkezik interneten a villányi Günzer Családi Birtokhoz, amelyekben nagy tételben rendelnének tőlük bort. Mint Günzer Norman, a Günzer Családi Birtok marketingvezetője mondja, igencsak résen kell lenni, mert különben hatalmas kár érné a gazdaságot. A közelmúltban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársainak segítségével éppen egy ilyen ügyet sikerült felderíteni, bár a csaló egyelőre nem került kézre.

60 ezer palack ment volna kárba

– Sok gyanús e-mailt kapunk, némelyik adathalászat céllal érkezik, nehéz kiszűrni, hogy melyik valós, melyik nem. Számos boros platformra, export-import oldalra regisztráltam a cégünket, ezért rengeteg helyen megtalálnak bennünket a világhálón – kezdi a történetet Günzer Norman. – Nem tudom, hogy milyen úton-módon jutott el hozzánk ez a Franciaországból jelentkező ember. E-mailben jelentkezett, hogy Magyarországról szeretne bort vásárolni, és információkat, árajánlatot kért tőlem. Amikor ezeket elküldtem, kérte, hogy küldjek mintaborokat. Majd amikor ez is odaért, jelezte, hogy 6 fajtából rendelnének 10-10 ezer palackot. Ha beérkezik egy ilyen volumenű megrendelés, akkor palackozunk, címkézünk stb., kb. másfél hónap alatt tudjuk összeállítani ezt a mennyiséget. Addig viszont nem kezdünk neki, amíg nincs aláírva a szerződés. Jeleztem nekik, hogy az ő és a mi bankunk bevonásával indítsuk el a letter of credit-et (visszavonhatatlan pénzfizetési garancia), de erre nem jött válasz, azt viszont megígérték, hogy a szállítástól számítva 30 nap múlva fizetnek. Utánakérdeztem a megrendelő cégnek, mind az ügyvédeink, mind az EXIM, amellyel biztosítani szerettem volna az ügyletet, jó értékelést adott a valódi cégről. Akkor még nem tudtam, hogy akivel leveleztem, nem a vállalkozás képviselője volt, mert részükről semmilyen vásárlási szándék nem volt erre a nagy tételre.

– Mi miatt gyanakodott?

– Gmail-es e-mail-címről jött a megrendelés, de mivel néha én is levelezek erről, nem gyanakodtam. Akkor már igen, amikor a letter of credit-ről nem akartak tudomást venni. Ha ezt a mennyiséget kiküldtük volna Franciaországba, mintegy 77 millió Ft-os kárunk keletkezhetett volna.

– Mi az eset tanulsága?

– Ilyen nagyságrendnél mindig utána kell menni a megrendelőnek. Nem szabad hinni az ilyen megkereséseknek, mert ekkora tételre nem érkezik a semmiből megrendelés. Főleg ebben a bezárkózott időszakban nagyon sokat kell dolgozni a kis megrendelésekért is.

Exportbiztosítás, partnerkockázatok felmérése, csökkentése: EXIM

A magyar export nagyságrendileg 80 százaléka az uniós tagállamokba irányul, de a korábbiakban nem volt lehetőség arra, hogy az Európai Unión belüli kereskedelmi ügyleteket biztosítsuk. Tavaly óta viszont erre is lehetőségünk nyílt. Mindez azt jelenti, hogy ha egy magyar cég a korábbi fizetési határidőnél hosszabb intervallumot adva igyekszik erősebb pozíciót elérni partnereinél – vagy akár új vevőkapcsolatok szeretne kiépíteni – például Német- vagy Franciaországban, exportbiztosítással biztosíthatja ezt a hosszabb futamidejű nyitva szállítást. Ráadásul – ellentétben a piaci hitelbiztosítókkal – egyedi ügyletek biztosítására is készek vagyunk, az ügyfeleinknek nem kell feltétlenül az egész portfóliójukat biztosítani, ami így költséghatékonyabb is számukra. Fontos hangsúlyozni, hogy már a partnerkockázatok felmérésében, csökkentésében is tudjuk segíteni a cégeket: egyedi, cégre szóló minősítést végzünk és limiteket állítunk, amelyek alapján a magyar cég eldöntheti, hogy érdemes-e belevágni az ügyletbe, és ha igen, mekkora volumenben vállalja a halasztott fizetéses szállítást. Olyan esetekre is volt példa, hogy ügyfelünk komoly lehetőséggel kecsegtető, ám – megállapodás esetén – jelentős vevőkitettséggel járó kereskedelmi ügylet megkötésével volt előrehaladott tárgyalásokban egy potenciális, új külföldi partnerrel, és az ehhez kapcsolódó exportbiztosítás partnervizsgálata során a segítségünkkel derült rá fény, hogy a kapcsolatfelvétel, megrendelés mögött nincs valós partner vagy a külföldi cég csődeljárás alatt áll. 

Az Enterprise Europe Network által szinte mindenki elérhető

Arra, hogy egy nemzetközi csalásról van szó, a kamara mellett működő Enterprise Europe Network által sikerült fényt deríteni. Schmidt Enikő, a kamara Nemzetközi és Idegenforgalmi Projektirodájának vezetője:

– Az első „árulkodó jel” az volt, hogy igen nagy mennyiségű megrendelésről volt szó az e-mailben, ami egy kifejezetten borgyártással és disztribúcióval foglalkozó francia cégtől jött egy Gmail-es e-mail-címről. Ez nem jellemző. Egy komolyabb cég egészen biztosan nem használ ilyet, hanem céges e-mailről levelezik, saját domainneve van. Megnéztük a vállalkozás weboldalát, ahol a kapcsolat menüpontban nem volt fellelhető ilyen e-mail-cím és név, valamint láttuk, hogy a vörösboráról híres Bordeaux régióban működik. Innen kezdett valóban gyanússá válni az ügy, hiszen miért venne hasonló fajtákból készült magyar vörösbort az, aki maga is ilyet termel?

Ezen a ponton lép a képbe az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózatunk, aminek egész Franciaországban vannak irodái, csakúgy, mint a világ 60 másik országában. Ebben a hálózatban bizonyos kollégák az idők során már dolgoztak együtt kisebb projekteken, így személyesen is ismerik egymást. Felvettük a kapcsolatot egy párizsi kollégával, ő rögtön megtalálta a borászati területért felelős helyi munkatársát, aki természetesen ismerte a céget. Felhívták, hogy leellenőrizzék ezt az állítólagos megrendelést, és azonnal kiderült, hogy a mi ügyünk a sokadik egy általuk már észlelt csalássorozatban, ahol a nevükben az ismert Gmail-ről rendelnek tételeket európai borászatoktól. Ők már addigra feljelentést tettek a helyi rendőrségen, és kérték, hogy a vállalkozó semmit ne küldjön a „megrendelőnek”, mert nyilvánvalóan megkárosítanák. Az egész folyamat gyakorlatilag 1-2 nap alatt lezajlott, és mi magunk is örültünk, hogy sikerült ilyen gyorsan leállítani a csaláskísérletet.

Már számos megtévesztő adatbekérési ügyben nyújtott segítséget a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Ezekből kitűnik, hogy milyen jelekből gyanakodhatnak a vállalkozások, hogyan tudnak elébe menni annak, hogy kár érje őket.

A legtipikusabb eset, amikor a vállalkozó e-mailben kap egy ártatlannak látszó levelet, melyben valamilyen adatszolgáltatási kötelezettségről tájékoztatják. A feladó a European Business Number (EBN), . Az angol nyelven íródott levél végső emlékeztető, és a közösségi adószám, valamint a cég adatainak egyeztetésére szólít fel. Aki azonban eleget tesz a felszólításnak, sajnos szerződést köt, három évre kötelezi el magát, éves – jelenleg – 771 EUR szolgáltatási díj megfizetésére. Hosszas procedúra ebből a csapdából kiszállni, és az maga is pénzbe kerül. További információ.

Akik szabadalmi, védjegy és más szellemi tulajdonjogi ügyekben is érintettek, tapasztalhatták, hogy például az IP Register Intellectual Property Services nevű német cégtől kaptak számlát, azt a benyomást keltve, hogy nemzetközi védjegyük kapcsán szükség van további díjak (jelen esetben 1380 euró) megfizetésére. Ez is megtévesztés! A díj esetleges megfizetése mindössze annyit jelent, hogy a befizető bekerül a cég által működtetett adatbázisba, amely azonban semmilyen hivatalos adatbázissal nem áll kapcsolatban. További információ.

A kamara a honlapján és hírleveleiben minden esetben felhívja a vállalkozók figyelmét az ilyen ügyekre. Csütörtökönként küldik a hírlevelet minden regisztrált vállalkozónak, aki megadta a saját e-mail-címét, mert szeretne információt kapni a vállalkozása működtetésével kapcsolatban. Mindig van új, illetve azonos tartalommal más cégek nevébe csomagolt csalás, ezért érdemes a kamara hírleveleit és a honlapot is elolvasni.

Megelőzésképpen pedig első lépés: legyen gyanús, ha az e-mail nem magyarul érkezik. Ha nem értjük teljes egészében a német vagy az angol nyelvű szöveget, akkor ne válaszoljunk azonnal, és végképp ne küldjünk vissza semmit aláírva és lepecsételve – ahogy általában szerződések esetén tennénk –, mert később nem fogadják el azt, hogy túl apró volt az „apróbetűs rész” vagy hogy nem tudtuk, hogy szerződést írtunk alá.

Nem csalás, de számos vállalkozót érintő ügy a németországi székhelyű Copytrack cég levele, melyben arra hívják fel a figyelmüket, hogy a honlapjukon található képes illusztrációk, fényképek felhasználásához nem adott engedélyt azok készítője. Tehát az a probléma, hogy nem jogtiszta a kép, nem fizettek utána jogdíjat, vagy nem egyeztek meg valamilyen formában a készítővel a felhasználásról. Ez az eljárás teljesen legális. Mivel sok hasonlónak tűnő csalással is találkozhattak már a vállalkozások, ezért sokan figyelmen kívül hagyják az első értesítő levelet, néhányan pedig a kamarához fordulnak tájékoztatásért. Az ügyben a kamara felvette a kapcsolatot az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat berlini kollégáival, hiszen a német cég első körben a németországi jogtalan képfelhasználókkal foglalkozott, majd kiterjesztette üzleti tevékenységét az EU összes tagállamára, így Magyarországra is. Erről itt olvashatnak bővebben.

Kis Tünde