Ez a pályázat a viszonylag érett úttörő technológiák, koncepciók és üzleti modellek alkotói számára alkalmas, amelyek közel állnak a piacosításhoz.
A pályázatokat 3–5 jogi személyből álló konzorciumoknak kell benyújtaniuk, akik az új technológiáik gyors piaci bevezetését szeretnék elérni. A támogatás összege legfeljebb 3 millió euró lehet.
Az EIC Accelerator Pilóta program az SME Instrument (KKV Eszköz) II. Fázisára épül, és pénzben, valamint pénz + tőke vegyes finanszírozás formájában nyújt támogatást.
A rendszer a magas kockázatú, nagy potenciállal rendelkező kis- és közepes méretű innovatív vállalkozásokat támogatja, amelyek hajlandóak olyan új termékeket, szolgáltatásokat és üzleti modelleket kifejleszteni és forgalomba hozni, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést és formálni tudják az új piacokat, vagy alapjaiban forgatják fel a meglévőket Európában és világszerte.
Az EIC Pathfinder Pilot magában foglalja a FET-Open és a FET-Proactive programokat, és legfeljebb 4 millió EUR támogatást kínál az együttműködésen alapuló, interdiszciplináris kutatás és innováció előmozdítására a tudomány ihlette és radikálisan új jövőbeli technológiák területén. Ezek a támogatások legalább három szervezetből álló konzorciumoknak szólnak, melyek tagjai minimum 3 különböző tagállamból, illetve társult országból kell, hogy származzanak.
A főszervezők tájékoztatása szerint, a budapesti és szegedi partnerintézményeket követve Pécsett is elhalasztják a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság magazinban is meghirdetett Agykutatás Hetének rendezvényeit, a koronavírusra való tekintettel.
A mikr
o- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése piacorientált innovációs projektjeik támogatásával konstrukció a tervek szerint 2020. március második felében indul, 6 milliárd Ft keretösszeggel. A felhívás célja olyan mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása, akik az NKFI Alap és/vagy GINOP és/vagy VEKOP forrásainak terhére támogatásban nem részesültek. A vállalkozások az önállóan megvalósított, a támogatás megtérülését valószínűsítő innovációs projektjeikre kaphatnak támogatást.
A Tanács a kisvállalkozásokra alkalmazandó, egyszerűsített héaszabályokat fogadott el.
Az új intézkedések célja, hogy csökkenjenek a kisvállalkozások adminisztratív terhei és megfelelési költségei, illetve hogy olyan adózási környezet alakuljon ki, amely támogatja a kisvállalkozások növekedését és határokon átnyúló kereskedelmük hatékonyabbá tételét.
Partnerünk, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara közreadta 2020. tavaszi eseményeinek sorozatát. A vállalkozások számára ez azért érdekes, mert a képzések valós, gyakorlatorientált esetek megoldásán alapulnak – a témákat, megoldandó problémákat pedig maguk a vállalkozások vetik fel.
Az ENRICH (European Network of Research and Innovation Centres and Hubs) a kutatási és innovációs központok és HUB-ok európai hálózata. Az Európai Bizottság által a Horizont 2020 program keretében támogatott hálózat az európai kutatási, technológiai és üzleti szervezetek számára kínál kapcsolódási lehetőséget három globális innovációs piaccal: Brazília, Kína és az Egyesült Államok.
Az ENRICH megvalósítója az USA-ban a H2020 által támogatott NearUS, melynek célja az Amerikai Egyesült Államok egész területére kiterjedő európai kutatási és innovációs központok hálózatának létrehozása.
Az ENRICH USA központi kapcsolattartó pontként működik az európai kutatási és innovációs szereplők számára, akik az atlanti térségben keresnek együttműködési és bővülési lehetőséget.
A Hálózat küldetése, hogy egységes és testre szabott, a kutatás és innováció nemzetköziesítését támogató szolgáltatásokat nyújtson az európai kutatók és innovátorok számára, hogy felgyorsítsa az USA piacára történő belépést, és maximalizálja a siker esélyeit. A kezdeményezés 2017 áprilisában indult.
A Hálózat magyar partnere a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD).
A Magyar Közlöny július 30-i számában megjelent 1464/2019. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak szerint a 2020. évtől kezdődően a központi költségvetés terhére beépülő jelleggel 32 000 000 000 forint többletforrás áll majd rendelkezésre a kutatási, fejlesztési és innovációs célú támogatásokra.
(Az Európai Bizottság sajtóközleménye)
Európának javítania kell az innovációs képességét annak érdekében, hogy meg tudja állni a helyét a globális piacokon, valamint hogy meg tudja őrizni az európai életmódot és emelni tudja az európai lakosok életszínvonalát. Erre hívta fel a figyelmet az Európai Tanács 2018 júniusában és 2019 márciusában. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság ezért tűzött ki új, ambiciózusabb célokat az EU és tagállamai, valamint a régiók számára, és ezért tett javaslatot az eddigi legnagyobb ívű kutatási és innovációs program, az Európai horizont létrehozására. A Bizottság elképzelései segíteni fognak abban, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.
A Bizottság ma közzétett, 2019. évi európai innovációs eredménytáblája és regionális innovációs eredménytáblája azt mutatja, hogy az EU innovációs teljesítménye négy egymást követő évben javult. Európa innovációs teljesítménye most először meghaladja az Egyesült Államok e téren nyújtott teljesítményét. Az EU viszont továbbra is lemaradásban van Japán és Dél-Korea mögött, és a hátrányunk növekszik, Kína pedig gyorsan zárkózik fel. Az adatok kiegészítik a Bizottság által az európai szemeszter keretében nemrég kiadott országspecifikus ajánlásokat, amelyek hangsúlyozzák a kutatás és az innováció szerepét, és intézkedéseket javasolnak a termelékenység és a versenyképesség javítására.
Európai innovációs eredménytábla: országrangsor – a vastag színes oszlopok jelzik a 2018-as innovációs teljesítményt, az oszlopok síkján elhelyezett fekete kötőjelek a 2017-es teljesítményt, a vékony szürke oszlopok pedig a 2011-es teljesítményt, mind a 2011. évi uniós átlaghoz képest
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A Bizottság innovációs eredménytáblái segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének abban, hogy meghatározzák, mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra ahhoz, hogy megerősítsük Európa vezető szerepét az innováció terén.”
Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „Az innováció megalapozza a jövőbeli foglalkoztatást és növekedést. Örömmel nyugtázom, hogy általában véve pozitív trendek érvényesülnek az EU-ban. Ahhoz azonban, hogy továbbra is a legjobbak között lehessünk a világban, mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak folytatniuk kell a beruházásokat, és megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel ösztönözniük kell az innovációt.”
Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló pénzforrások az innováció és a fenntartható fejlődés fontos mozgatórugói. A startup cégek és a kisvállalkozások új üzleti modellek létrehozását segítik elő a digitális és a zöld ágazatban. Innovációs központok azonban a kevésbé erős gazdaságú országokban is táptalajra találhatnak. Az eredménytábla megállapításai segítenek abban, hogy lendületet adjunk az innovációnak az EU régióiban, ideértve a kevésbé fejlett térségeket is.”
A 2019. évi európai innovációs eredménytábla: főbb megállapítások
A 2019. évi regionális innovációs eredménytábla: főbb megállapítások
Az európai innovációs eredménytáblát a regionális innovációs eredménytábla kíséri. Ez utóbbi az innovációs rendszerek teljesítményének összehasonlító értékelését tartalmazza 23 uniós tagállam 238 régiójára, valamint országos szinten Ciprusra, Észtországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára vonatkozóan. A regionális innovációs eredménytábla emellett norvégiai, szerbiai és svájci régiókra is kiterjed.
Az EU leginnovatívabb régiói sorrendben a következők: Helsinki-Uusimaa (Finnország), Stockholm (Svédország) és Hovedstaden (Dánia). 159 régió esetében a teljesítmény a kilencéves megfigyelési időszakban nőtt. Az idei regionális innovációs eredménytábla rámutat arra, hogy a régiók teljesítménye erőteljesen közelít egymáshoz, vagyis egyre csökkennek a régiók közötti különbségek.
Háttér-információk
Az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. Az európai kutatási és innovációs program által befektetett minden euró 25 év alatt potenciálisan 11 euró hozamot eredményezhet a GDP felett. A kutatási és innovációs beruházások 2021 és 2027 között várhatóan akár 100 ezer új munkahelyet is létrehozhatnak a kutatás területén és az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásoknál.
Az európai innovációs eredménytábla és a regionális innovációs eredménytábla adatai segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének meghatározni, hogy mely területeken teljesítenek jól, illetve mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra az innováció eredményesebb előmozdítása érdekében. Emellett az európai szemeszter keretében végzett elemzései alapján a Bizottság nemrégiben kiadta a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyekben gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt minden uniós tagállamnak a következő 12–18 hónapos időszakra.Az idei országspecifikus ajánlásokban különös hangsúlyt kapott a kutatás és az innováció.
További információk
IP/19/2991
Kapcsolattartás a sajtóval:
Lucia CAUDET (+32 2 295 61 82)
Victoria VON HAMMERSTEIN-GESMOLD (+32 2 295 50 40)
Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben
