Silver Economy – bevezetés az egészségiparba

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health ágazatának InnoStars központja által meghirdetett Capacity building pályázati felhívásra a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének (PTE ÁOK ITD) vezetésével és a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Kft-vel (PEIK) partnerként konzorciumi projektet nyert el.  A projekt címe „A dél-dunántúli régió, mint virágzó egészséggazdaság: Az egyedülálló tudás-, egészségügyi, kormányzati és ipari szektorok egyesítése az ezüstgazdaság gyümölcseinek megérlelése érdekében”.

 

A projekt keretében készült ez tájékoztató anyag, ami betekintést kíván nyújtani az egészségiparba, röviden bemutatva annak területeit, és az alakulásába szerepet játszó stratégiákat és irányelveket.

 

Az összefoglaló anyag mindenki számára elérhető és megismerhető.

Silver Economy-bevezetés az egészségiparba

Jó olvasást kívánunk!

 

Digital Market és Digital Services Act – Hatályba léptek az online platformokra vonatkozó uniós szabályok

November elején lépett hatályba az EU digitális piaci törvénye, majd november közepén digitális szolgáltatásokról szóló törvény. Ezek, a nagy platformok mellett a KKV-k életében is hozhatnak változást.

Bővebben…

Új finanszírozási felhívások a Digitális Európa program keretében a kiberbiztonság növelésére

Az Európai Bizottság felhívást tett közzé vállalatok, közigazgatási szervek és egyéb szervezetek számára, hogy nyújtsanak be javaslatokat innovatív kiberbiztonsági megoldásokra, és pályázzanak uniós finanszírozásra a Digitális Európa program keretében.

Bővebben…

Mit javasol az energiakereskedő?

Nem újdonság, mindenkit érint, és mindenki a megoldást keresi. Természetesen az energiabeszerzésről van szó. Az MKIK ipari kollégiumának ülésén a villamosenergia piacon kialakult helyzet okairól, várható következményeiről is szó volt, de, ami a legfontosabb, a vállalkozások számára hasznos információk és tanácsok is elhangzottak. Hogy mik voltak ezek?

Bővebben…

Biztonságosabb hardver- és szoftvertermékek az új uniós kiberbiztonsági szabályoknak köszönhetően

Szeptemberben az Európai Bizottság egy új kiberbiztonságról szóló törvényjavaslatot terjesztett elő, a fogyasztók és a vállalkozások védelmében. Az uniós szintű jogszabály tervezet kötelező kiberbiztonsági követelményeket vezet be a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan, azok teljes életciklusa során.

Bővebben…

Digital Coach – ADAPTION felmérés az Aquacut Kft-nél

ADAPTION - Digital Coach - Aquacut Kft.
2. A munkahelyi adatok továbbítása és kezelése
Ez a kritérium azt írja le, hogy a gyártási lépésekre vonatkozó adatok (pl. rendelési adatok, rajzok, CNC-programok, beállítási adatok, CAD-modellek, teszttervek...) hogyan jutnak el a megfelelő munkaállomásra (pl. gép, üzem, összeszerelési munkaállomás). Ezen túlmenően az adatok karbantartását és kezelését is figyelembe veszi.
6. Ember-robot együttműködés
Ez a kritérium az ember és az ipari robotok közötti közvetlen interakciót veszi figyelembe, különösen a biztonság tekintetében. Az ipari robotok alatt itt az anyagok, munkadarabok, szerszámok vagy speciális berendezések mozgatására szolgáló programozható kezelőberendezéseket értjük.
10. Gyártásirányítás szervezése
Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a termelést központilag vagy decentralizáltan irányítják-e, minden esetben a központi rendeléstervezés alapján. Ezen túlmenően azt is figyelembe veszik, hogy a műszaki rendszerek autonóm cselekvése (CPPS - Cyber-Physische Produktionssystem) meghatározó tényező-e; ez magában foglalhatja az autonóm megrendelés-tervezést is.
11. Időgazdálkodás a munkatervezésben
Ez a kritérium a megbízások tervezéséhez használt időszámítás módjára összpontosít.
28. Adatok kiértékelése
Ez a kritérium azt írja le, hogy a termelésből származó adatok milyen mértékben állnak rendelkezésre, és hogyan értékelik azokat. A mérlegelési tartomány a néhány adatsortól a tömeges adatokig terjed.
29. Információcsere az értéklánc más vállalkozásaival
Ez a kritérium a vállalkozásokon átívelő hálózatosodást és az értékláncon belüli információcserét írja le (pl. információcsere a beszállítókkal vagy a vevőkkel a rendelési adatokról, például a szállítási határidőkről, szállítási mennyiségekről...).
31. Szervezeti keretfeltételek: belső kommunikáció
A kritérium jellemzői a vállalati vagy divízióspecifikus kommunikációs struktúrák szervezeti keretfeltételeit írják le. A kommunikációs struktúrák jellege és a különböző szereplők integrációja lehetővé teszi a munkavállalók számára a kommunikációs kompetenciák gyakorlását és alkalmazását. Különbséget kell tenni a kommunikáció mint információszolgáltatás és -feldolgozás, mint információcsere és mint tudásátadás/tudásgenerálás között.
36. Társas-kommunikációs kompetencia
Ez a kritérium a munkavállalók szociális-kommunikációs kompetenciáját vizsgálja. A szociális-kommunikációs kompetencia magában foglalja azt a képességet, hogy a szakmai életben másokkal tényszerűen, kommunikáció- és megoldásorientáltan és együttműködően tudjon bánni.
37. Személyes kompetencia
Ez a kritérium a munkavállalók személyes kompetenciáját vizsgálja. A személyes kompetenciák közé tartozik (a vállalat szempontjából) az önértékelés, a megszokott gondolati struktúrák elhagyásának, a motiváció és az új követelményekre való rugalmas reagálás képessége.
Start Over

ADAPTION felmérés a Print Copy Kft-nél

Az ADAPTION érettségi modell, amelyet többek között a Bochum-i Ruhr Egyetem termelési rendszerek tanszéke (LPS) dolgozott ki, a meglévő érettségi modellek pozitív megállapításait igyekszik átvenni és elkerülni a kritikus szempontokat. Ennek érdekében egy közös kutatási projekt keretében iránymutatásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy az újonnan kifejlesztett ADAPTION érettségi modellnek milyen követelményeknek kell megfelelnie, és milyen célokra alkalmas:

(1) Számos fejlettségi modell, amely a piacra került a digitalizációs vagy Ipar 4.0 vita során (szinte) kizárólag a technikai oldalra összpontosítanak. Az ADAPTION érettségi modell ezzel szemben a társadalmi-technikai megközelítésen alapul, amely a három dimenzió – technológia, szervezet és munkatársak (T-O-P) – kölcsönös függőségét hangsúlyozza. Ha egy dimenzió, pl. a technológia, változik, ez általában azt jelenti, hogy másik két dimenzióban is szükség van változásokra. A társadalmi-technikai megközelítés biztosítja, hogy a változás folyamatát teljes egészében figyelembe vegyék.

(2) Az ADAPTION érettségi modell nem viszonyítási alapként készült, és nem is célja, hogy azt sugallja, hogy mindig jobb a lehető legfeljebb vagy legmesszebbre jutni. Ennek megfelelően az ADAPTION érettségi modell célja nem a fent említett “tökéletes fejlettség” elérése a digitalizáció és az Ipar 4.0 területén az egyes szintek végigjárásával, ahogyan azt Hübner és munkatársai (2017) javasolják, hanem olyan megoldások megtalálása, amelyek a különböző tényezők kölcsönhatásából az adott vállalkozás számára az optimumot jelentik, és így a “tökéletes fejlettségi” szint alatt is lehetnek.

(3) Az ADAPTION érettségi modell különböző kiindulási helyzetekre alkalmazható. Segít a konkrét problémák megoldásának keresésében, támogatja a vállalkozás stratégiai tervezést, és serkenti a képzeletet, amikor a vállalkozási vezetők szükségét érzik a változásnak.

(4) Az ADAPTION érettségi modell különböző vizsgálati tárgyakra alkalmazható. Ezért a különböző operatív termelési területekhez és a teljes termeléshez egyaránt használható. A vállalkozásközi értéklánc áttekintése is integrált. Az ADAPTION érettségi modell nem alkalmas az olyan, nem termeléssel kapcsolatos funkcionális területekhez, mint a tervezés, a marketing vagy a humán erőforrás. A termelésre való összpontosítás célja a szükséges mélységű fókusz biztosítása, és így a túlságosan triviális eredmények elkerülése.

(5) Az ADAPTION érettségi modell változtatható/adaptálható, és nem törekszik a teljességre. Inkább az a fontos, hogy – a vizsgálati területtől függően – a felesleges kritériumok elhagyhatók, vagy a kritériumok önállóan hozzáadhatók legyenek: Az ADAPTION érettségi modell folyamatos változással fejlődik.

(6) Összességében az ADAPTION érettségi modell célja, hogy beszélgetést indítson a vállalkozáson belül. Célja, hogy ösztönözze a megoldások különböző, nem csak technikai megközelítéseinek mérlegelését, és megakadályozza, hogy az ipar 4.0 eufória áldozatává váljon, ami kontraproduktív lehet: Egy probléma vagy egy új követelmény megoldására általában többféle megoldás létezik.

(7) Az ADAPTION érettségi modell nem határoz meg rögzített átállási utakat, hanem támogatja a vállalkozásokat az egyedi intézkedések levezetésében, valamint a kiberfizikai termelési rendszer felé vezető úton a saját fejlődési útjuk meghatározásában és kialakításában.

 

A Print Copy Kft. esetében az alábbi kritériumokat kívánjuk vizsgálni. Köszönjük, hogy válaszaival segíti munkánkat!

ADAPTION - Digital Coach - Print Copy Kft.
1. Gépek digitális összekapcsolhatósága
Ez a kritérium azt vizsgálja, milyen módon lehetséges a digitális kommunikáció a gépekkel és a termelőberendezésekkel. Milyen digitális interfészek vagy kommunikációs rendszerek állnak rendelkezésre erre a célra? A hangsúly a munkaterv szempontjából releváns gépeken lesz.
2. Ember-gép interfész
Ez a kritérium a gépek és rendszerek felhasználói felületeit veszi figyelembe. Ez magában foglalja a kijelzőket (a gép által az embernek küldött információk) és a kezelőelemeket (az ember által a gépnek küldött információk). Ennek a kritériumnak a középpontjában az áll, hogy az ember mennyire van helyhez kötve a géppel való interakció során.
3. Gépi adatgyűjtés
Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a gépek milyen adatokat gyűjtenek, és ezeket milyen mértékben tárolják. Ezek lehetnek gépek állapotára, termelési adatokra vagy folyamatadatokra vonatkozó adatok.
4. Költségek átláthatósága (költségadatok termékreferenciája)
Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a költségek átláthatósága milyen mértékben biztosított. A hangsúly azon van, hogy a költségek milyen mértékben rendelhetők az egyes termékekhez, és a megfelelő adatok rendelkezésre állnak-e.
5. A költségek átláthatósága (a költségadatok időszerűsége)
Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a költségek átláthatósága milyen mértékben biztosított. Itt a hangsúly azon van, hogy a költségadatok milyen gyorsan állnak rendelkezésre.
6. Műszaki gép- és üzemi dokumentáció
Ez a kritérium azt írja le, hogyan dokumentálják a berendezéseken és gépeken végzett karbantartási, szervizelési és optimalizálási intézkedéseket.
7. Karbantartási koncepció
Ez a kritérium a karbantartás végrehajtásának módját írja le. Karbantartás alatt a gépek és berendezések ellenőrzésére, karbantartására, javítására és fejlesztésére irányuló műszaki és adminisztratív folyamatok tervezését, szervezését, végrehajtását és felügyeletét értjük.
Start Over

Driving Urban Transitions Partnerség (DUT) – nyílik az első pályázati felhívás

A Driving Urban Transitions (DUT) Partnerség a Horizont Európa keretprogram közös finanszírozású partnerségi konstrukciója, melynek keretében 2022 és 2027 között minden évben pályázati felhívások kerülnek meghirdetésre. Az első pályázati felhívás 2022. szeptember 21-én 13:00-kor nyílik meg. A pályázás két lépcsős, az előpályázat (első kör) beadási határideje november 21. lesz.

Bővebben…