Szerző: Rabb Szabolcs

Keressük a megye/régió kitörési pontjait. A válsághelyzet bemutatása mellett a helyi mérvadó vállalkozásokkal együtt folyamatosan dolgozunk a belső kooperációkon alapuló fejlesztéseken.  Szükséges rossz, hogy fel kell hívni a döntéshozók figyelmét a hiányokra és a sürgető feladatokra! A nedves avar alatt erős parázs van, jelzem!

 

A kitörési pontok azonosításának módszertanához két apró kiegészítés. Első kiegészítés: Dr. Kéri István (korábbi kamarai elnök) 1980-as években leírta, hogy repülőtérre, egyetemi alkalmazott innovációs központra van szükség. Majd 2004-2006 között elkészült a Versenyképességi Pólus Program a környezetipari, egészségipari és kreatív ipari stratégiai “lábakkal”, horizontálisan a mindent összekapcsoló képzés és tudás, gépipar és ICT elemeivel.

Ma hol is tartunk?

A második kiegészítés: egyetemi modellváltó beszélgetés, majd pár napra rá a kamara fejlesztéspolitikai bizottság ülésén hangzott el Galovics Gábortól /OTP régióvezető/, hogy célszerű lenne a befektetői tőke áramlását elemezni, hiszen ahova a tőke áramlik, azok a fejlődő vagy potenciálisan fejlesztendő iparágak.

Megnéztük a tavalyi és idei év legjobb hazai befektetői alapjait és azok kulcsszavait: klíma, föld kincsei, megatrendek, innováció, diszruptív, feltörekvő, Ázsia….

Értelemszerű, hogy a legjobb befektetési alapok referálnak a Pólus programra és a Baranya megyei Iparfejlesztési Program és megyei K+F céges projektgyűjtés vállalati terveire. A cégvezetők tudatosan vagy érzékkel, de érzékenyen követik a tőkepiaci folyamatokat. Követik ezeket stratégiai fejlesztésekkel és napi operatív tevékenységükkel is.

Csak pár példa Baranya megyéből: Generon, hidrogén, körkörös gazdaság, hulladékhasznosítás, agrár innováció, silver economy, építőipari anyagtechnológiák, megújuló energia, szenzortechnológiák, Ipar 4.0 és kapcsolódó robotizálás és ma már cobotizálás… sorolhatnánk.

A megye a lehetőségek százait kínálja, élni kellene legalább pár tucat felkínált és elindított projekt adta húzóerővel.

 

 

 

Egyetemi, felsőoktatási modellváltás keretében tervezetten megújulnak az egyetemek. Jobb, gyorsabb, hatékonyabb és mérhető teljesítménnyel bíró felsőoktatási rendszer jön létre, ha igaz…

Bővebben…

Évtizedes kihívás a szakképzés fejlesztése és a szakma becsületének visszaállítása. Utóbbi lassan alakul, előbbiben apró pontszerű fejlesztések történnek, az igazi stratégiai fordulat várat magára.

Bővebben…

“Aki úgy gondolja, hogy a tanulás drága, próbálja ki, milyen a tudatlanság.” /Benjamin Franklin/

Mit tanulj? Mit tanuljunk? Kérdeznek tőlem szülők, fiatalok, cégvezetők. Nem tudom, válaszolom szinte mindig.

Bővebben…

Bármilyen cselekedet valódi költsége nem más, mint azon alternatív lehetőségek értéke, amelyeket fel kell áldoznunk a cselekedet érdekében /A gazdasági gondolkodás alapjai, Paul Heyne/.

Bővebben…

Dél-Dunántúl a fejlesztéspolitika vesztese?!

Ha az ember leszegett fejjel halad nem nagyon izgatja a szakadék széle sem. Ideje felemelt fejjel tárgyilagosan, a régió érdekeit figyelembevéve haladnunk, mert a szakadék szélén táncolunk.

Megoldás is van. A Dél-Dunántúlra, Baranya megyére érkező (tervezett) fejlesztési források volumenét háromszorosára szükséges növelni. A gazdasági fejlesztéseket szükséges első sorban támogatni. Egy kis és középvállalat támogatása sokszorosan megtérül a munkavállalók megtartása és fejlesztése, hatékonyság, új termékek, fejlesztések és kapacitásbővítés kapcsán.

Nem az újraelosztási rendszer támogatása a megoldás. Szakítani kell az intézményi és kulturális támogatások fókuszával. Ha nincs gazdaság, akkor újra és újra állami dotáció, hitel szükséges a működés fenntartásához.

Ahogy a Baranyai Iparfejlesztési Programban már felhívtuk a figyelmet Baranya megye az egy főre jutó ipari termelés és export nagysága területén stabilan az utolsók között van Magyarországon, miközben az exportorientált újraiparosítás dinamizálja a többi magyar térség gazdaságát, és társadalmát.

Amennyiben a mostani fejlesztési ciklusban (EU megközelítésben 2021-2027-es időszak) radikálisan nem változik a helyzet, úgy a Dél-Dunántúl felzárkózása helyett a további leszakadás gyorsuló folyamatát éljük meg. A jelenleg is munkafázisban levő Pécs-Mohács fejlesztési tengely projektjeinek kormányzati támogatása kiemelt fontosságú, fókuszban a gazdasági szférával és kapcsolódó infrastrukturális programokkal. A programot készítő szakértőkkel folyamatosan egyeztetünk. Az alábbi elemzés támogatásukkal készült.

A 2014-2020-as fejlesztési időszakot vizsgálva (https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20200303/annyira-a-szegeny-magyar-regiokba-megy-az-eu-penz-hogy-toronymagasan-budapest-nyer-417809) látható, hogy Debrecen (327 milliárd forint) és Miskolc (311 milliárd forint) vezeti az elnyert uniós támogatások rangsorát, Szeged pedig a harmadik helyen (235 milliárd forint) végzett, noha Szegeden kicsit többen laknak Miskolcnál (160 ezer vs. 155 ezer fő a 2017-es adatok szerint). Érdekes azt is megfigyelni az ábrán, hogy miközben Eger, Nyíregyháza, Győr, Kaposvár és Kecskemét közel ugyanannyi forrást nyert eddig el (94-101 milliárd forint közöttit), aközben lakosságuk jelentősen eltér (Egerben 53 ezren laktak 2017-ben, Győrben 132 ezren). Különösen érdekes Pécs, továbbá Tatabánya, Érd és Nagykanizsa helyzete, amelyek a lakosságszámukhoz képest relatív kevesebb forrástömeget nyertek el.

 A Modern Városok Program forrásallokációja is világosan mutatja, hogy Pécs, mint a centrumtérség központi települése, mind az úniós, mind a kormányzati támogatások tekintetében súlyosan alulreprezentált, Kaposvár lakosságarányosan hozzávetőlegesen kétszer, más megyei jogú városok akár háromszor akkora arányban jutottak támogatásokhoz az elmúlt években.

Közvetlen ipari infrastruktúra fejlesztési célra az előző uniós ciklusban a TOP forrásaiból 21,2 mrd forint, az MVP forrásaiból 7,5 mrd Ft, becsléseink szerint tehát mindösszesen 28,7 mrd Forint került felhasználásra. Hét év alatt a három megye összes településén a 3 megyeszékhelyet beleértve. Az összeg jelentősnek tűnik, de ha összevetjük a  Magyar Közlöny 2020. évi 25. számában közölt, a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet 400 hektáros területének fejlesztésére szánt összesen 73,183 mrd forinttal, ami csupán Debrecen már működő 4 (önkormányzati) ipari parkja mellett ötödikként épül, az világosan tükrözi a dél-dunántúli régió településeinek relatív helyzetét. Ha hozzávesszük a betelepülő BMW több mint egymilliárd eurós beruházásból a magyar kormány 12,3 milliárd forintos támogatását is, akkor azt találjuk, hogy a BMW letelepítésével kapcsolatos kormányzati támogatások összege pontosan háromszorosa (2,97-szerese) Baranya, Somogy és Tolna ipari infrastruktúra fejlesztésére szánt EU-s és kormányzati források hét éves teljes összegének.

Érdemes Baranya megyére vonatkozóan a GINOP források elosztását is elemezni. A források igen jelentős része (közel 29%-a) közvetlenül az egyetemre került. Egyetlen megyében sem ilyen magas az egyetemi arány és a megyék többségében valóban a reálszféra a legfontosabb kedvezményezett. A megyébe érkező források (Széchenyi Program 2020) elemzése alapján rendkívül magas az intézményi, egyetemi, civil szféra támogatási arány.

Innováció és a megye

Baranya, az amúgy alacsony GDP-hez viszonyított K+F ráfordításokban még országosan jó helyezett, de ha ezek felhasználási területét vizsgáljuk, sajnos a baranyai kutatóhelyek a legkevésbé gazdaságorientáltak hazánkban.

A kutatóhelyek számában és KFI ráfordítások arányában Dél-Dunántúl mára az utolsó régió lett. A ráfordítások 2,7 %-os aránya egészen megdöbbentő, a következő rendkívül elmaradott észak-magyarországi régióban is majdnem duplája a ráfordítások aránya.

Országos statisztikai adatok elemzése alapján Baranya megye a kutató-fejlesztő helyek számában 6-dik, K+F létszámban (dolgozó) ugyancsak 6-dik, K+F ráfordítások tekintve 11-dik helyen áll. Megelőzi Budapest, Pest megye, Csongrád és Hajdú-Bihar megye és ráfordításokat tekintve Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Csongrád megye is. Viszont kutatás-fejlesztési publikációkat tekintve Baranya megye a 3-dik helyen áll.

Budapesten 4000 fővel több a K+F létszám, mint az összes hazai megyében összesen Pest megyével együtt, a K+F ráfordítás másfélszerese az ország összes többi megyéje teljesítményének.

Összefoglalva kijelenthetjük, hogy a mérkőzés nem ért véget, azt az utolsó sípszóig játsszák. A pályán most a régióban és Baranyában  11 játékos sorakozott fel 40 ereje teljében lévő profi játékossal szemben. Vége az első félidőnek. Kezdődik a második. Győznünk kell, felszántjuk a pályát, kifulladásig kell harcolni mindenkinek!

Egy héttel ezelőtt a rég várt GINOP 121 pályázat beadása során számtalan (számos) probléma merült fel. Leállt a rendszer. Nem engedte be a pályázót a rendszer. Nem sikerült feltölteni a pályázatot. Nem kapott sorszámot a pályázó. 14 másodperc alatt kimerült a pályázati keret. Számítások alapján közel 5000 KKV állt fel a rajtvonalra, majd a startpisztoly eldördülése után pár méterrel már meg is állt, vagy megállították.

A kamarák, vállalkozások, pályázati szakértők jelzései alapján gyors döntés született. Aki elrajtolt úgy tekinti a rendszer, mintha befutott volna, keretet is emelnek. Csak a meghirdetett 100 méteres síkfutás helyett 110 m gátfutást értékelnek.

Ennek a rendszernek az alapvető eleme a benyújtás sebessége és így a meghirdetett keret felhasználásának sebessége. Aki felkészült és gyorsan, sikeresen beadja és feltölti pályázati projektjét joggal várhatja annak sikerességét.

Felmerül a kérdés. A gyors agár a legjobb kutya? Ha támogatásról (nem hitel, nem visszatérítendő) beszélünk nem hatékonyabb-e, ha:

– azonos beadási körülmények között egymással is versengő vállalkozások üzleti adatait és a pályázati tervet is szakmai szempontok szerint értékelünk?

– megyei bíráló bizottságokat hoznak létre, ahol a megyei cégeket a szakértőt ismerik – kiszűrhetők a pályázati forrás lovagok?

– az informatikai problémák elkerülése végett legalább 6-8 napos beadási sáv áll rendelkezésre?

– a várható és megtapasztalt igényeknek megfelelően rugalmasan alakul a pályázati források kerete, akár más célcsoport hátrányára is, hiszen a cél a gazdaság fejlesztése?

Szakmai egyeztetés kezdődött nemcsak helyben (Baranya megye legjobb pályázati szakértőivel folyamatosan egyeztetünk), hanem a szakpolitika bevonásával Budapesten is. Az eredményekről, fejleményekről tájékoztatást adunk.

 

 

Nem győzzük forgatni a fejünket jobbra, balra. Záporoznak a hírek. Hazai országos relevanciával bíró események, nemzetközi ügyek és persze a helyi, baranyai és pécsi hírek. Kinek van ideje mindezt nemcsak figyelemmel követni, de értelmezni és a sok kis puzzle elemet rendszerezni?

Bővebben…