A kötelező kiskereskedelmi akciók részletei

A 162/2023. (V. 5.) Kormányrendelet azokra a kiskereskedelmi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek a TEÁOR szerinti „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet végzik, és amelyek 2021-es árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. A rendelet az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység mellett a csomagküldő kereskedelemre is kiterjed.

Az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. A kereskedő legfeljebb három alkalommal választhat más akciós időszakot, amelynek az időtartama legalább egybefüggő 168 óra, de nem lehet több mint egybefüggő 336 óra. A választott időszakról a kereskedőnek legalább két nappal előre értesítenie kell a kereskedelemért felelős minisztert.

Az akciókról tájékoztatást is közzé kell tenni, nemcsak az üzletben jól látható helyen, de a nyomtatott reklámújságokban és az online felületeken is.

Húsz termékkategóriát érint a kötelező akciózás, az érintett üzleteknek mindegyikből egy-egy szabadon választott terméket kell leakciózniuk. De arra is figyelniük kell, hogy biztosítsák a szükséges mennyiséget – a 2022-ben értékesített átlagos napi mennyiséget – a leakciózott termékekből.

1. melléklet a 162/2023. (V. 5.) Korm. rendelethez:

Akcióköteles termékkategóriák

1. Baromfihús

2. Sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek

3. Hal, halkonzerv

4. Húskészítmények

5. Tej, tejföl és helyettesítői

6. Joghurt és egyéb savanyított készítmények

7. Egyéb tejtermék

8. Sajt

9. Vaj, margarin és készítményei

10. Egyéb zsiradékok (növényi és állati)

11. Kenyér

12. Péksütemények

13. Száraztészta, rizs, egyéb cereáliák

14. Liszt, cukor, tartósított lisztesáru

15. Friss zöldség

16. Friss gyümölcs

17. Gyümölcs-, zöldséglé

18. Készételek, fűszerek, ételízesítők

19. Kávé, tea

20. Ásványvizek és üdítőitalok

Akciós ár: A kötelező akciózást megelőző harminc napban az adott bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 10 százalékkal kedvezőbb áron. Ebben viszont nem kell figyelembe venni azt a csökkentett árat, amelyet a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő lejárta miatt, az az előtti 72 órában vezetnek be.

Kivétel: Azoknál a termékkategóriáknál nem kell akciót bevezetni, amelyekben a rendelet kihirdetésének napján nem forgalmaz legalább öt különböző terméket az adott üzlet.

Tájékoztatási segédlet_termékkörök_162_2023_korm.rendelethez ezen a linken érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/tajekoztatasi-segedlet-termekkorok-162-2023-korm-rendelethez

A kötelező akciózást a kereskedőknek június 1. és szeptember 30. között kell alkalmazniuk.

A rendelet betartásának ellenőrzésére kijelölt hatóság: https://fogyasztovedelem.kormany.hu/#/fogyasztovedelmi_hatosag 

Ingyenes szoftverek az NTAK adatszolgáltatásban

Az NTAK-ba regisztrált minden vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció számára ingyenesen elérhetőek a Magyar Turisztikai Ügynökség által biztosított VENDÉGEM szoftverek, melyek amellett, hogy automatikusan továbbítják a statisztikai, forgalmi adatokat, alapvető értékesítési funkciókat is ellátnak. A regisztrációról egy régebbi cikkünk itt olvasható

Bővebben…

A tehetségpotenciál kiaknázása Európában: új lendület az uniós régióknak 

Európa számos tehetséggel rendelkezik, ezeket gondozni kell, különösen, mert az EU jelentős demográfiai átalakuláson megy keresztül. A legnagyobb szükség azokban a régiókban van erre, ahol csökken a munkaerő, alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint nagyarányú a fiatalok elvándorlása.

Az Európai Bizottság elindította a tehetségpotenciál-növelési mechanizmust, amely támogatni fogja a munkaképes korú népesség gyorsabb csökkenése által érintett uniós régiókat a demográfiai átmenet hatásainak kezeléséhez szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésében, megtartásában és vonzásában.

2023-ban ez az első olyan kulcsfontosságú kezdeményezés, amely hozzájárul a Bizottság által javasolt készségek európai évéhez, amelynek célja, hogy új lendületet adjon az átképzésnek és a továbbképzésnek.

A tehetségpotenciál-növelési mechanizmus Magyarországon a következő régiókat érinti: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld.

Sajtóközlemény:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_23_145

Kérdések és válaszok:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/qanda_23_149

Forrás: Europe Direct

Hatályba lépnek az online platformokra vonatkozó uniós szabályok

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal a biztonságosabb és elszámoltathatóbb online környezet megteremtését célzó, mérföldkőnek számító új uniós szabályrendszer lépett hatályba. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden olyan digitális szolgáltatásra vonatkozik, amely a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolja össze. Új, átfogó kötelezettségeket állapít meg az online platformok számára az online veszélyek csökkentése és az online kockázatokkal szembeni fellépés érdekében, hatékony intézkedéseket vezet be az online felhasználói jogok védelmére, és egyedi, új átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre az online platformok ellenőrzésére. A szabályok, amelyek egyetlen egységes uniós szabályrendszert alkotnak, a felhasználók számára új védelmi eszközöket, a vállalkozások számára jogbiztonságot nyújtanak az egységes piacon. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály globális szinten a maga nemében az első szabályozási eszköztár, amely nemzetközi referenciaként szolgál az online közvetítőkre vonatkozó szabályozás tekintetében.

A digitális szolgáltatások új kötelezettségei

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új, átfogó szabályokat vezet be az online közvetítő szolgáltatások tekintetében arra vonatkozóan, hogy miképpen kell szolgáltatásaikat és eljárásaikat kialakítaniuk. Az új szabályok új kötelezettségeket foglalnak magukban a jogellenes online tartalmak és termékek terjedésének korlátozása, a kiskorúak védelmének erősítése, valamint a felhasználók számára több választási lehetőség és alaposabb tájékoztatás biztosítása érdekében. A különböző online szereplők kötelezettségei a digitális ökoszisztémában betöltött szerepüknek, méretüknek és hatásuknak megfelelően került kialakításra; ezek összefoglalása itt érhető el.

Minden online közvetítőnek a szigorúbb elszámoltathatóság és felügyelet biztosítása érdekében számos új átláthatósági kötelezettségnek kell eleget tennie, például a jogellenes tartalmakra vonatkozó új bejelentési mechanizmus bevezetésével. A 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokra speciális szabályrendszer vonatkozik: az ilyen online óriásplatformoknak vagy nagyon népszerű online keresőprogramoknak további kötelezettségeket kell teljesíteniük; ezek közé tartozik az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel – például a jogellenes áruk vagy tartalmak, illetve a dezinformáció terjedésével – kapcsolatos kockázatok átfogó éves értékelése. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetni, és ezeket a szolgáltatásokat, illetve a kockázatcsökkentő intézkedéseket független ellenőrzésnek kell alávetni.

A kisebb platformok és induló vállalkozások számára segítséget jelent majd, hogy kevesebb kötelezettségnek kell eleget tenniük, különleges mentességet kapnak bizonyos szabályok alól, és ami a legfontosabb, egyértelműbb jogi helyzetben és nagyobb jogbiztonságban működhetnek majd az Unió egységes piacán.

Az alapvető jogok online védelmének megerősítése

Az új szabályok az online környezetben is védik a felhasználók alapvető jogait az Unió területén. A véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelme a platformok által hozott önkényes tartalommoderálási döntések korlátozása mellett új lehetőségeket biztosít a felhasználók számára ahhoz, hogy az általuk készített tartalmak moderálása esetén tájékozottan tudjanak fellépni a platformmal szemben: például, az online platformok felhasználóinak mostantól több eszköz is a rendelkezésére áll, hogy megtámadják a tartalommoderálási döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.

Az új szabályok azt is előírják, hogy világos és egyértelmű módon fel kell tüntetni a platformok szerződési feltételeit, amelyben biztosítják a felhasználók alapvető jogait is.

Emellett az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőprogramoknak átfogó értékelést kell végezniük az alapvető jogokat, többek között a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok védelmét, az online tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a gyermekek jogait érintő kockázatokról.

A Bizottság új felügyeleti hatáskörei

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korábban nem látott mértékű nyilvános felügyeletet biztosít az online platformok felett az Unió egész területén, nemzeti és uniós szinten egyaránt. A Bizottság közvetlen felügyeleti hatáskörrel rendelkezik az EU népességének egyenként több mint 10%-át, közel 45 millió embert elérő online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető társaságok felett. Ezenkívül minden tagállamnak ki kell jelölnie egy digitális szolgáltatási koordinátort, aki felügyeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó egyéb szervezeteket, valamint a nem rendszerszintű kérdésekben az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat. A nemzeti koordinátorok és az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatások Európai Testületén keresztül fognak együttműködni. Uniós szintű együttműködési mechanizmust hoznak létre a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.

A Bizottság létrehozza az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT), amely belső és külső multidiszciplináris szakértői munkával támogatja a Bizottságot felügyeleti feladatainak ellátásában. A központ értékelések készítésével segíti a Bizottság munkáját, amelyben felmérik, hogy az algoritmikus rendszerek működése összhangban áll-e az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok számára a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása érdekében meghatározott kockázatkezelési kötelezettségekkel.

A következő lépések

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály mai hatálybalépését követően az online platformoknak 3 hónap (2023. február 17.) áll rendelkezésükre, hogy közöljék internetes oldalaik aktív végfelhasználóinak számát. A Bizottság emellett felkéri az összes online platformot, hogy a közzétett számokról értesítsék a Bizottságot. E felhasználói számok alapján fogja a Bizottság kiértékelni, hogy egy adott platformot online óriásplatformként vagy nagyon népszerű online keresőprogramként kell-e nyilvántartásba venni. A Bizottság nyilvántartásba vételről szóló határozatát követően a szóban forgó szervezetnek 4 hónap áll majd rendelkezésére a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségek teljesítésére, beleértve az első éves kockázatértékelés elvégzését és továbbítását a Bizottság felé. Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig, azaz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály általános alkalmazásának kezdőnapjáig kell felhatalmazniuk digitális szolgáltatási koordinátoraikat, amely naptól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes mértékben alkalmazandó a hatálya alá tartozó valamennyi szervezetre.

Háttérinformációk

A Bizottság 2020. december 15-én benyújtotta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatait, amelyek átfogó keretet biztosítanak a mindenki számára biztonságosabb és méltányosabb digitális tér létrehozásához. A digitális piacokról szóló jogszabály 2022. november 1-jén hatályba lépett.

A digitális szolgáltatások az online szolgáltatások széles skáláját foglalják magukban, az egyszerű weboldalaktól az internetes infrastrukturális szolgáltatásokon át az online platformokig. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok elsősorban az online közvetítőkre és platformokra vonatkoznak. Ide tartoznak többek között az online piacterek, a közösségi oldalak, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazás-áruházak, valamint az online utazási és szállásplatformok.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. november 16.

Eurochambres Gazdasági Felmérés 2023

Az Európai Kamarák Szövetsége (Eurochambres / ECH) az elmúlt héten publikálta éves legnagyobb felmérésének, a Gazdasági Felmérés 2023 (Eurochambres Economic Survey 2023) eredményeit, amelyek az európai kamarai hálózat 25 országában található közel 42.000 vállalkozás válaszain alapulnak.

Bővebben…

Az NTAK bővítésének halasztását kérte a PBKIK

Friss információ: A 2022. 11. 16-ai kormányinfón elhangzottak alapján elhalasztotta a kormány az NTAK vendéglátó szektorban történő bevetését fél évvel.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2022.10.19-i dátummal javaslatcsomagot küldött az NTAK vendéglátó szektorban történő bevetésének halasztásáról és szükséges képzések szervezéséről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Turisztikai Kollégiumának. 

A szektor vállalkozói tisztában vannak a rendszer bevezetésének céljával, értik a használatából származó közép-, és hosszútávú előnyöket (tervezhetőség, pontos elemzések, célzott marketing lehetősége, árazási és készletgazdálkodás optimalizálás stb.). A szakma fehérítésének szándéka, a szolgáltatás színvonalának növelése is egy közös cél. Mindazonáltal a rendszer bevezetése – legalábbis a kezdeti időszakban – az adminisztráció növekedését okozza, anyagi vonzata van, technikai háttérre és az ezzel dolgozók képzésére van szükség.

Jelen energia-, és alapanyag árrobbanás közepette a vendéglátó szakma most nem evvel van elfoglalva, hanem a túléléssel. Az NTAK bevezetésének elhalasztása a Covid helyzetben egyszer már javaslatunkra megtörtént, a vállalkozások működési körülményei most más szempontból, de még romlottak is.

A kollégium turizmusért felelős alelnöke, Horváth Vilmos ezt továbbította az MTÜ részére, melyben a rendszer bevezetésének 1 éves elhalasztására kéri az MTÜ-t. 

EREDMÉNYEK:

A Magyar Közlöny 2022. évi 190. számában<http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK22190.pdf> megjelent a Kormány 468/2022. (XI. 21.) Korm. rendelete a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről és a Kormány 1554/2022. (XI. 21.) Korm. határozata a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról.
A rendelet kimondja, hogy 2022. október 1. és 2023. március 31-e között nem kell a turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni.

A vendéglátóegységek és a turisztikai attrakciók üzemeltetői pedig a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására 2023. július 1. napjától kötelesek. 2023. december 31. napjáig nem kell a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő okmányát bemutatni és az okmány azonosító adatait rögzíteni, ezzel is csökkentve a turisztikai ágazat adminisztrációs terheit.
A veszélyhelyzet ideje alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 94.  § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el az a munkáltató, amely tényleges főtevékenységeként:

  *   Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
  *   Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
  *   Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
  *   Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
  *   Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
  *   Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
  *   Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
  *   M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329) tevékenységet vagy
  *   Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet folytat.

1554/2022. (XI. 21.) Korm. határozat értelmében a Kormány egyetért azzal a kezdeményezéssel, amely a Széchenyi Pihenőkártya alszámláinak megszüntetésére irányul, így felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával, készítsen előterjesztést a Kormány részére megvalósításához szükséges intézkedésekről.

Bérelnénk – Filmes forgatási helyszínt keresünk!

Keressük az alábbi jellemzőkkel rendelkező forgatási helyszínt annak érdekében, hogy újra elindulhasson Pécsett a filmgyártás:           

  • Alapterület: minimum 300 m2
  • Belmagasság: minimum 5 méter
  • Állag: Nem baj, ha használaton kívüli, sőt… A legoptimálisabb, a régi tégla-vas-beton gyárcsarnok
  • Lokáció: Pécs vagy 10-15 km-es körzete
  • Forgatás kezdete: 2023 tavasz-nyár
  • Kizáró ok: közvetlen közelben lévő-működő, hangos üzemek, gyárak

Bővebben…

Forgassuk fel Pécset!

  • Van-e lehetőség a pécsi és regionális filmipar felvirágoztatására?
  • Mivel és hogyan járulna ez hozzá Pécs megújuló, dinamikus és életteli imázsához?
  • Miben segítené ez a helyi vállalkozókat, szállodákat, vendéglátóhelyeket? Visszajönnének-e a máshol dolgozó pécsi filmes szakemberek?
  • Hogyan valósíthatóak meg a fenntarthatósági trendek/követelmények a filmiparban Pécsett? Milyen pozitív hatása lenne a hirtelenjött ismertségnek a régió turizmusára?

A DesignPécs 2022 keretében ezeket a témákat járta körbe az érdekeltekkel, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécs City Studios Kft. koordinálásban egy filmes kerekasztal beszélgetés a Művészetek és Irodalom Házában.

Bővebben…