Helytelen dátum az áfabevallásban
2019. 05. 15.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tapasztalatai szerint gyakori, hogy az adózók az áfabevallás M lapjain nem megfelelő teljesítési időpontot tüntetnek fel.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tapasztalatai szerint gyakori, hogy az adózók az áfabevallás M lapjain nem megfelelő teljesítési időpontot tüntetnek fel.
Mivel számos ügyfél jelezte, hogy problémái vannak az átállási folyamattal, az adóhatóság nyár elejére halasztotta a számlázórendszer új verziójának kötelező használatát. Ezt követően már pár százezer forintos tételeknél is komoly szankciókat kockáztat az a vállalkozás, amelynél a nem frissített szoftver miatt problémássá válik az adatszolgáltatás.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások kötelesek beszámolójukat közzétenni és letétbe helyezni a számviteli törvényben megadott határidőnek megfelelően.
Az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál adóalap-csökkentő tétel vehető figyelembe a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 7. § i.) szerint, illetve az SZJA törvény 49/B. § szerint. A csökkentő tétel mértékének megállapítása függ attól, hogy a tanuló gyakorlati képzése tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással történik.
A rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor nem kell figyelembe venni az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait.
Május 20-ig az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek mellett az egyéni vállalkozóknak is ki kell egészíteniük adóbevallási tervezetüket, hogy abból érvényes bevallás legyen, vagy saját maguknak kell kitölteniük és beküldeniük a 18SZJA nyomtatványt.
Példa: Egy könyvelő átvett egy céget, amely nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés, körülbelül 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint értékvesztést számoltak el. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették.
Példa: Egyéni vállalkozó külföldön tartózkodik, ezért vállalkozását 2013. óta szüneteltette. Mivel 2018. évben az öt év lejárt, és nem rendelkezett, a NAV hivatalból megszüntette a vállalkozást. Adótartozása miatt a NAV 2016-ban jelzálogjogot jegyeztetett be itteni ingatlanára. A vállalkozó úgy vélte, hogy ez a tartozás már elévült 2018-ban, így kérelmet nyújtott be a jelzálogjog törlésére.
Kft. magánszemély tagjai 2017-ben jegyzett tőke emelése gyanánt tárgyi eszközöket apportáltak. Ezek az eszközök tönkrementek, javíthatatlanok, le szeretnék selejtezni. A selejtezés miatt csökken-e a jegyzett tőke, kell-e társasági szerződést módosítani, vagy csak ki kell vezetni a selejtezés miatt ezen eszközöket a tárgyi eszközök közül? Tartoznak-e a tagok – akik egyben ügyvezetők is – felelősséggel az apport selejtezése miatt befizetési kötelezettséggel, mivel annak értéke már nem annyi, mint az apportáláskor volt?
A tavaly július elsején életbe lépett online számlázási kötelezettség változása miatt az érintett cégeknek érdemes minél előbb felvenniük a kapcsolatot számlázóprogramjuk fejlesztőjével, hogy a szükséges verzióváltásról egyeztessenek.