2021. július 1-jétől a középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységet végző vállalkozók szociális hozzájárulási adójának (szocho) alapját legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összege alapján kell kiszámolni. Korábban a szochoalap megállapításakor ezeknél a vállalkozóknál a tárgyév első napán érvényes minimálbért kellett figyelembe venni.
A számviteli beszámoló letétbe helyezése mellett a beszámolóra épülő bevallások benyújtásának és az azokhoz kapcsolódó adó megfizetésének határideje is május 31-e. Az adóbevallás határidőn túli benyújtása esetén elkerülhetők a szankciók a Pénzügyminisztérium közleményében foglaltak szerint.
Munkaerőpiacra lépőnek számít az, akinek a foglalkoztatása kezdete előtti háromnegyed évben (275 nap) legfeljebb három hónapig (92 napig) volt munkaviszonya, illetve egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya. 2021. június 10. óta ez a kör bővül azokkal, akinek a foglalkoztatás kezdő hónapja előtti fél évben (183 nap) volt legfeljebb három hónap (92 nap) munkaviszonya, illetve egyéni, társas vállalkozói jogviszonya.
A Magyar Közlönyben számos rendeleti módosítás jelent meg, amelyek érintik többek között a hiteltörlesztési moratóriumot, az 5%-os áfát, a turizmusfejlesztési hozzájárulást, a reprezentációt terhelő adót és a SZÉP-kártyát is. Az egyes rendeleti módosítások alapján a következő szabályokat kell figyelembe venni:
A nagy multinacionális vállalatok által alkalmazott társaságiadó-kikerülés és agresszív adótervezés miatt az uniós országok évente vélhetően több, mint 50 milliárd euró összegű bevételtől esnek el. Ezen gyakorlatok alkalmazását megkönnyíti, hogy a nagy multinacionális vállalatokat semmi nem kötelezi arra, hogy országonkénti bontásban beszámoljanak arról, hol termelik nyereségüket, illetve hol fizetnek adót az EU-ban.
