Tervezésben, megvalósításban segít a gazdasági önkormányzat
Az országosan tapasztalható gazdasági fellendülés ellenére Baranya megye gazdasága továbbra is komoly kihívásokkal küzd. A felmerülő gondokra adandó aktuális válaszokról, a cégek, vállalkozások útkereséséről, a gazdasági önkormányzat szervező szerepéről dr. Síkfői Tamást, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökét kérdeztük. (Forrás: TOP 100 Kiadvány – Baranya)
Bővebben…
Urbán István – ISTF Kft.
Speciális árucikk: mobiltelefonos audio guide
Nagy sikere van a majdnem egy éve bevezetett, QR-kód felhasználásával működő tárlatvezetésnek a pécsi Zsolnay Negyedben, a Zsolnay Mauzóleumban, illetve a Cella Septichorában. A saját mobileszközünkön használható Visitor Guide alkalmazással csak be kell olvasni az ott található QR-kódot, letölteni egy applikációt a telefonra, és ennek segítségével a kiállítási térben elhelyezett kódok segítségével rengeteg új szöveges, képi információhoz, valamint rövid, 1-2 perces hanganyagokhoz is juthatunk, de akár animációt is megnézhetünk. Mindezt több idegen nyelven. Az applikáció android és IOS készülékekre is használható. Az alkalmazást a pécsi ISTF Kft. és partnercége fejlesztette, Urbán István társtulajdonost az eddigi tapasztalatokról, illetve e speciális áru értékesíthetőségéről kérdeztük.
– Az eddigi visszajelzések rendkívül pozitívak, sokan használják és tetszik a felhasználóknak az alkalmazás – mondja Urbán István. – Általa lehetőség van arra, hogy a tárlatvezetésnél plusz információkkal lássuk el a látogatókat. Az alapötlet onnan indult, hogy rengeteg általános iskolás korú vendége van akár a Zsolnay Negyednek, akár a múzeumoknak. Ezek a gyerekek még a múzeumi séta közben is használják a mobiltelefonjukat, így arra gondoltunk, hogy miért ne lehetne ezen az eszközön keresztül plusz tudásanyagot, érdekességet eljuttatni a számukra arról, amit éppen látnak is.
– A Zsolnay Negyed mellett még hol lehet használni ezt az alkalmazást?
– Bárhol, ahol információt szeretnénk valakivel közölni humán erőforrás biztosítása nélkül. Akár az idegenforgalom területén vagy az egészségügyi intézményekben tájékoztatásra is el tudjuk képzelni.
– El is indultak már valamerre az értékesítéssel?
– Tartottunk már több bemutatót, és úgy tűnik, jelentős érdeklődés mutatkozik erre az applikációra. Tudjuk jól, hogy a kulturális intézmények, így a múzeumok is általában anyagi gondokkal küszködnek. Viszont elvárják tőlük, hogy valami új szolgáltatást nyújtsanak, hogy minél szélesebb kört, illetve mind több fiatalt tudjanak bevonzani a kiállításokra. Mivel kevés a pénzük, nehezen tudnak fejleszteni. Mi azt a konstrukciót találtuk ki, hogy magáért a szoftverért, illetve a plusz internet lefedettségért nem kérünk pénzt, hanem az intézmények belépőjegyár-emeléséből részesedünk. A múzeumok számára kedvező ez a rendszer, mivel nem kell egyszerre egy nagyobb összeget kiadniuk a szolgáltatás kiépítésére, üzemeltetésére, mégis újdonságot nyújthatnak a látogatóknak. Természetesen az applikáción futó szakmai anyagokat a múzeumok szakemberei készítik.
– És az önök számára gazdasági szempontból miért kedvező ez a verzió?
– A rendszert működtetni, üzemeltetni kell, ami szintén pénzbe kerül. Ezen kívül mindig van olyan kérés, hogy ha új tárgy kerül be a kiállítótérbe, azokra generáljunk QR-kódot, tehát a kapcsolat folyamatos az intézménnyel. Ha bővül a kiállítótér, újabb területeket kell bevonni a hálózatba, hiszen az applikáció stabil működése érdekében megfelelő wifihálózatra is szükség van a helyszíneken, ennek a lefedését cégünk vállalja. Állandó szolgáltatást biztosítunk, így mindenki számára kedvező ez a konstrukció.
Nekünk is ki kellett számolnunk, hogy a szolgáltatásba invesztált pénz mikor térül meg, hogyan tudjuk rentábilisan működtetni hosszú éveken keresztül ezt az alkalmazást úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Ekkor alakítottuk ki ezt a konstrukciót, és úgy néz ki, hogy jól gondolkodtunk.
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júniusi számában) #ajelenajövőd
Hallgató Zoltán – Manifaktor Kft.
Kivívta az ország egyik legelismertebb cipészének elismerését
A tanműhely már csendes, a gépek pihennek. Hallgató Zoltán cipőkészítő-mesterrel, a szigetvári Manifaktor Kft. szakoktatójával a mellett lévő, teremben ülünk le beszélgetni, miután visszaérkeztünk az üzemcsarnokból. A falakon elhelyezett tárlók mindegyikében divatcipők. Az egyikben egy különleges darab, egy úgynevezett fehér, fekete betétes gengszter-cipő, felette pedig két oklevél.
– A nagyanyám volt az első a családunkból, aki az egykori Szigetvári Cipőgyárban dolgozott, majd az édesanyám és az édesapám is ott helyezkedett el – kezdi beszélgetésünket. – Az édesanyám a tűződében dolgozott. Magam pedig, mint a cipőgyár ösztöndíjasa Martfűn végeztem. Akkoriban az ottani gyár a cipőkészítés fellegvárának számított. A legjobb szakemberek ott dolgoztak, az ottani szakközépiskolában folyt a legmagasabb képzés.
Mint mondja, az érettségit követően visszajött Szigetvárra, s kezdett modellezőként dolgozni a cipőgyárban. Érdekes és változatos munka volt, ugyanis a tervezők által megálmodott modellek mintadarabjait készítették el, többféle alapanyagból. A katonaság után már egy magáncégnél folytatta, majd az élet úgy hozta, váltania kellett. Több, mint egy évtizedet a vendéglátásban töltött el, majd a járműiparba is belekóstolt. Aztán hét évvel ezelőtt ismét az eredeti szakmájába tért vissza.
– Tizennyolc évig nem volt cipőfelsőrész készítő képzés Szigetváron, 2011-ben indult újra, s a Manifaktor Kft.-hez akkor hívtak vissza – folytatja tovább. – Aztán egyre inkább felerősödtek azok a hangok, hogy a tanulóképzésben csak mesterek vehetnek részt, ez is hozzájárult a döntésemhez, hogy 2015-ben letettem a mestervizsgát, amit a cég vezetése anyagilag is támogatott. Nem volt könnyű ismét beülni az iskola padba. Az elméleti oktatás egy része Pécsett a kamara szervezésében folyt, azonban a szakmai elméleti és gyakorlati képzés Martfűn a cipőgyárban folyt.
Szólt arról is, hogy mind az elméleti, mint a gyakorlati felkészítés során nemcsak a már meglévő, de hosszú időn át nem használt ismeretei kerültek felszínre, de sok újjal is gazdagodott. Azonban az igazi pluszt az jelentette, hogy az ország egyik legjobb szakembere, az egyedi megrendelésekre cipőket készítő, számos nemzetközi versenyen sikerrel szereplő Kovács Attila cipőkészítő-mester műhelyében is látogatást tehettek.
– A mestervizsga-bizottság elnökeként ajánlotta fel a lehetőséget arra, hogy ellátogassunk a miskolci műhelyébe, ahol a mai napig, mint ahogy már 40-50 éve kézzel készítik az egyedi igényekhez, lábformákhoz igazodó cipőket. Nagyon nagy élmény volt – mondja.
A mesterlevél megszerzésének feltétele volt egy mesterremek elkészítése is. A maga részéről úgy gondolta, hogy annak egyedinek, különlegesnek kell lennie, ezért is döntött úgy, ennek egy csak természetes bőrből készült,rengeteg kézi munkát igénylő és díszített cipő felel meg. Ki is vívta vele Kovács Attila elismerését, aki a mestervizsga bizottság elnöke volt.
– A mester cím a szakmán belül rangot jelent, ennek is köszönhetem, hogy sikerrel pályáztam, s elnyertem a jogot arra, hogy magam is mestervizsga-bizottsági elnök lehetek – ad hangot véleményének. – Mindazt a tudást, amit a mestervizsgára való felkészülés során elsajátítottam csak részben tudom a mindennapokban használni. Azonban, mint minden szakmát, ezt is holtig tanulja az ember, folyamatosan fejleszti, csiszolja a már meglévő ismereteit.
A tanulóinak is ezt a fajta gondolkodásmódot igyekszik átadni. Nagyon fontosnak tartja, hogy átlássák a cipőkészítés folyamatát. Tisztában legyenek a lábbelik egyes alkotóelemeivel egészen a színének és súlyának szerepéig. Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egyedi készítésű lábbelit hordjanak. De ennek ellenére van pár cipészmester, akik a régi hagyomány szerint dolgoznak és készítik a cipőket.
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júniusi számában) #ajelenajövőd