Címke: #ajelenajövőd

A jó szakemberek hamar elkelnek

A pécsi M4-Tech Kft. egykori raktárában is ma már termelő munka folyik. Nemrégiben két megmunkáló gépet – egy újat és egyet kéz alól – vásároltak, beüzemelésüket is már megkezdték. Két műszakban gyártanak német, osztrák valamint hazai vállalkozások, cégek speciális, a fémforgácsoláshoz szükséges egyedi szerszámokat- és alkatrészeket. Kis szériában egyedi és professzionális forgácsolószerszámokat, gépegység-elemeket is készítenek, de foglalkoznak alkatrészek sorozatgyártásával is. Munkájuk folyamatosan van, azonban a megrendelések teljesítése nem egyszerű feladat.
– Nem vállalunk nagy mennyiséget, mert valljuk a mennyiség nem mehet a minőség rovására – mondja a cég tulajdonos, ügyvezetője Varga Zoltán. – A megrendelőink magas minőséget várnak el tőlünk, amit nem egyszerű teljesíteni, ugyanis egyre nehezebben találunk magasan képzett szakmunkásokat, akik ezt garantálni tudják. A tanulóink közül próbáljuk megtartani azokat, akik a nálunk töltött gyakorlati idő alatt jól teljesítettek és az elvárásainkkal is azonosulni tudnak. Ők már szinte az első pillanattól teljes értékű munkaerőnek számítanak, rendelkeznek a megfelelő helyismerettel és ismerik a megrendelőink minőségi elvárásait. Sajnos a forgácsoló szakma nimbusza az évek alatt megkopott, egyre kevesebben választják. A már végzettek közül a jó szakemberek megtalálták a helyüket a munkaerő-piacon.
Néhány éve ők is azért kezdtek el tanulókkal foglalkozni, hogy enyhítsék a szakemberhiányukat. Az eddig végzettek közül eddig még mindig volt, aki náluk maradt, de olyan, aki jelenleg is velük dolgozik, alig néhány. Mostanában pedig egyre inkább azzal szembesülnek, hogy akiket alkalmasnak találnak arra, hogy tovább foglalkoztassák, másodszakmára jelentkezik.
– Úgy tapasztalom a fiatalok egy része rosszul értelmezi az élethosszig tanulást. Úgy gondolják azt jelent, hogy mindig újabb szakmát tanuljanak ki, s ne az alapszakmájukban képezzék folyamatosan magukat, sajátítsák el a legújabb eljárásokat, ismerjék meg a legkorszerűbb alapanyagokat – ad hangot véleményének.
Vallja, ahhoz, hogy valakiből jó gépi forgácsoló legyen nemcsak egyfajta műszaki érzékkel kell rendelkeznie, hanem meg kell benne lennie a szakmai alázatnak is, annak a belső hajtóerőnek, hogy mindig jobb legyen, folyamatosan tökéletesítse a tudását.
Mint mondja, egyre nehezebb ilyen szakemberre lelni, ezért is hívták segítségül az informatikát. A tulajdonostársával, Pernecker Józseffel egyetértésben úgy gondolták, ezzel megteremtődik a lehetősége annak, hogy az iskolapadból éppen kikerült, vagy még kellő gyakorlattal nem rendelkező szakmunkások is képessé váljanak a precíziós alkatrészek gyártására.
A munkadarabokról CAD-CAM program segítségével 3D-és modelleket készítenek, amelyet ezt követően lefordítanak a CNC megmunkáló nyelvére, s ezt táplálják be annak számítógépébe. Azonban ehhez szükség van fémipari és informatikai ismeretekre egyaránt, mert gazdaságosan csak ennek birtokában lehet alkalmazni, a gépkezelőnek ugyanis pontosan kell meghatároznia a munkadarab méretét, helyét a CNC esztergában, hogy az a megrendelő által elvárt minőségben készüljön el.
– Ezeket a programokat ma már technológus készíti – folytatja tovább beszélgetésünket már bent az üzemcsarnokban, ahol szinte minden gépen folyik a munka. Mint kiderül nagy szükség van a tudására ugyanis a dolgozóik között ma már van egykori kőműves, pincér, sőt még titkárnő is. – A nem szakképzett dolgozóink átképzése nálunk történik. Lépésről, lépésre sajátítják el az egyes műveleteket. Annak érdekében, hogy megrendeléseinknek maradéktalanul eleget tudjunk tenni, már felmerült a gondolata annak is, hogy ipari robotot vásárolunk.
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júniusi számában) #ajelenajövőd

„Olyan technológiákat adunk az ügyfeleinknek, amelyek a jövőképüket tükrözik”

Ha van olyan ágazat, amely atomsebességgel fejlődik, az az informatika. Az a szoftver, amelyet tegnap használtunk, mára elavulttá válik, a néhány éve létrehozott weboldalak ahhoz, hogy a korszerű igényeknek megfeleljenek, továbbfejlesztésre szorulnak. Nem könnyű tehát tartani a tempót, főleg nem egy kisvállalkozásnak, de nem is lehetetlen. Ezt igazolja a webfejlesztésre és digitális grafikára specializálódott pécsi kreatív ügynökség, a W5labs, amely innovatív és hatékony megoldásaival az elmúlt években számos vezető márkát nyert meg magának. Olyan cégeket, amelyek webes megjelenésükkel és kreatív anyagaikkal ki akarnak tűnni versenytársaik közül.

– 2008-ban alakult cégünk kezdetben hosting szolgáltatással foglalkozott, majd cégvezetőknek nyújtottunk IT tanácsadást. Néhány év után láttuk, hogy megbízóinknak szükségük van egy bizalmi kapcsolatra, mivel egyre többen kértek fel bennünket különböző egyedi, akár személyre-cégre szabott feladatok elvégzésére. Így kezdtünk csapatot építeni weboldalak, illetve magas színvonalú webes megjelenések fejlesztéséhez. Vállalkozásunk mára már több mint húsz fővel működik. Digitális ügynökségünk teljeskörűen képes kiszolgálni partnereit – foglalja össze röviden a W5labs sikertörténetét a cég ügyvezetője, Csepregi Zoltán.

– Számos, az önökéhez hasonló tevékenységi körrel rendelkező vállalkozás működik. Mégis miért sikeresebb a W5labs, mint a többi?
– A cég fejlődése során láttuk, hogy milyen nagy jelentősége van a customer service-nek és az új technológiák alkalmazásának. Jelentős összeget fordítunk a belső fejlesztésekre. Az idei év ebből a szempontból extrém, legyen szó akár projektmenedzsmentről, szerverek üzemeltetéséről, saját CMS rendszerek írásáról, elkészítéséről, sikerült olyan szintre jutnunk, hogy széles körűen ki tudjuk szolgálni a cégeket. Nemcsak weboldalt és grafikát, hanem üzleti tanácsadást, auditot is nyújtunk, tehát meg tudjuk mutatni azt, hogy egy adott vállalkozás jelenleg milyen szinten áll és hová lenne képes eljutni.
Emellett rengeteg energiát fordítunk a vállalkozáson belül a munkáltatói márkaépítésre, ami kulcsfontosságú IT cégeknél. Jelentős figyelmet szentelünk annak, hogy csapatunk tagjai, azaz a munkatársaink jól érezzék magukat a munkahelyen, hiszen ez által lesznek képesek szenvedéllyel dolgozni.

– A piac igényeire reagálnak a korszerű technológiákkal és az új lehetőségek felkutatásával vagy pedig elébe mennek a felmerülő igényeknek?
– A sokéves tapasztalat alapján tudjuk, hogy mi adhat pluszt egy cégnek, legyen az webshop, netán egy egyszerű portfolio oldal. Gondos tervezés után meghatározzuk, hogy miként kell működnie, hogyan kell a felhasználót végigvezetni az oldalon és milyen végpontokat kell kialakítani a látogatók megnyerése érdekében, amit még ekkor, lehet, ügyfeleink nem is gondoltak végig. Eddigi tapasztalataink alapján olyan csapatot alakítottunk ki, akikkel a különböző kompetenciák révén már az ötletelés fázisában is aktívan hozzájárulunk ügyfeleink üzleti céljainak eléréséhez.

– Szédületes gyorsasággal fejlődik az informatika, az online marketing, a weboldalak, miként lehet ezt követni, lépést tartani a fejlődéssel?
– Erre van egy stratégiánk. Mind a dizájnereinknek, mind a programozóinknak belső képzéseket tartunk, és mindig a legújabb technológiák alkalmazása mentén igyekszünk felépíteni az oldalainkat. És pont ezek miatt választanak bennünket a különböző cégek, mert nálunk már látják azokat az újdonságokat, amikről még csak olvasnak, hogy „de jó lenne ezzel a technológiával dolgozni”. Igyekszünk a jövőbe látni, és olyan technológiákat szeretnénk a partnereinknek nyújtani, ami a jövőképüket tükrözi.

– Milyen mértékig befogadók erre a partnerek, miközben látható, hogy a vállalkozások nagy része nem foglalkozik a saját honlapjával, technikailag és dizájn szempontjából is elavultak?
– Eddigi tapasztalataim szerin a cégek 15%-a foglalkozik rendszeresen a saját weblapjával, és ez nagyon-nagyon kevés! Akkor szembesülnek a problémával, amikor elkezdenek lemaradni a versenyben, mert fél év alatt teljesen le lehet söpörni a konkurenciát egy újabb, fejlettebb technológiával, a Google-ben elért jobb helyezéssel vagy aktív online márkaépítéssel. Örömünkre már több piacvezető céggel működünk együtt, amelyek azért keresnek meg bennünket, mert látják a fejlődés adta lehetőséget, és olyan innovációkra éhes céggel dolgoztatnak, mint amilyen mi vagyunk. Akkor érezzük, hogy kis pécsi csapatként sikerült valamit elérnünk, amikor cégek azért keresnek fel bennünket, mert ki akarnak tűnni a többi versenytárs közül.
#ajelenajövőd
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság szeptemberi számában)

– A régió ICT szektora igen sokszínű és tán ez a legfontosabb erénye is. Rendkívül heterogén az ügyfélköre mind iparágak, mind a célpiacok földrajzi elhelyezkedésének tekintetében. A régióban számtalan specialista dolgozik, ezek a cégek sokszor különböző iparágakra vagy maximum néhány iparágra fókuszálva nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatásokat. Itt a legkülönbözőbb iparágak képviseltetik magukat: pénzügyi, egészségügyi szolgáltatások, oktatási tevékenységet végző szervezetek és még sorolhatnám.

– Hogyan kapcsolódnak, működnek együtt a helyi informatikai szegmensben tevékenykedő cégek és a műszaki területen dolgozó vállalatok?
– A természetesnek mondható beszállítói tevékenységek aránya relatíve alacsony. Ma minden ICT szektorban működő vállalkozás szinte korlátlanul képes a világ bármely részére szállítani, így a földrajzi elhelyezkedésnek rendkívül kis szerepe van csupán a beszállítói kapcsolatok kialakulásában. A helyi IT cégek Kínától Kaliforniáig bárhova képesek szállítani szolgáltatásaikat, ennek leginkább az időeltolódás a legnagyobb korlátja. Összegzésként kijelenthető, hogy a régió ipara nem nyújtott jelentős mértékű folyamatos keresletet a helyi ICT szektor szereplőinek, csupán néhány vállalkozás dolgozik jelenleg is aktívan ezen iparágban. A gyártási folyamatok egyre nagyobb szintű automatizálása azonban új kihívások elé állítja a régió ipari vállalkozásait: szemléletváltásra van szükség a versenyképesség fenntartása érdekében.

– Az IT-szektorban működő helyi cégek milyen tulajdonságait, paramétereit érdemes hangsúlyozni ahhoz, hogy vonzóak legyenek a jövő munkavállalói számára? A klaszter milyen marketinget folytat a tagjai láthatóságáért, láttatásáért?
– A jövő munkavállalója alapvetően más elvárásokkal lép a munkaerőpiacra. Mind bérezésben, mind a munka minőségében még a pályakezdők is komoly elképzelésekkel rendelkeznek, ezeket az oursourcing szolgáltató cégek egyre kevésbé lesznek képesek kielégíteni. Ezért az ICT cégek is változnak: egyre inkább termék- vagy szoftverszolgáltatás fókuszúakká kell válniuk, ha a piacon meg akarnak maradni.
Mi elsősorban a régió ICT ipara számára releváns képzései promócióját vállaltuk magunkra 4-5 évvel ezelőtt. Ennek a törekvésnek a keretében számtalan ismeretterjesztő előadást tartottunk Baranyában az informatikai szakmák előnyeit bemutatva, összesen több ezer diák előtt ismertetve a lehetőségeket. Majd csatlakoztunk az IVSZ Digitális Témahét kezdeményezéséhez és becsatornáztuk ezen tájékoztató tevékenységünket az országos kampányba. Mindezek mellett rendszeres kiállítók vagyunk a Mi a pálya? – pályaválasztási fesztiválon, amelyen a helyi ipari szereplők mellett ismertetjük az informatikai szakma lehetőségeit a diákok számára.

– Miként kapcsolódhat a klaszter a „Műszaki arculatot építünk” törekvéshez?
– Fontos megérteni és elfogadni, hogy nemzetközi összehasonlításban a régió ICT szektora nem kifejezetten erős, de a régió igencsak elmaradott ipari teljesítményéhez képest nemzetközileg az egyik legerősebb és legnagyobb potenciállal bíró ágazat. A közoktatás színvonala továbbra is jónak mondható a fő versenytárs India vagy Kína viszonylatában, illetve további növekedési potenciált jelent a relatíve alacsony bérszínvonal a régióban. Érdekes például, hogy a horvát határ túloldalán mintegy 10%-kal magasabb a bérszínvonal, pedig az egy főre jutó horvát GDP alacsonyabb a magyarnál.
A munkaerőpiaci folyamatok megértéséhez szükséges látni, hogy a jelenlegi demográfiai trendek nem teszik lehetővé, hogy ne gondolkodjunk out-of-the-box megoldásokon. Így a PTE képzési portfóliójának folyamatos támogatása mellett (több tagvállalatunk tart órákat a PTE-n, illetve folyamatosan részt veszünk rendezvényeiken) egy helyi programozóiskola képzéseit is igyekszünk szakmailag támogatni, hogy minél jobb minőségű és minél nagyobb számú junior szoftverfejlesztő kerüljön be a helyi vérkeringésbe. #ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/

Talán egy vállalkozás sikeréhez az is hozzátartozik, hogy nem elég európai szintű kutatásokat, munkát végezni, azt láttatni is kell. A kutatási és fejlesztési eredmények innovatív hasznosításával, in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök és laboratóriumi műszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó pécsi Hisztopatológia Kft. Magyarországon és külföldön is kiterjedt partneri kapcsolatokkal rendelkezik. A vállalkozás ügyvezetőjét, dr. Szekeres Györgyöt arról kérdeztük, hogy a Hisztopatológiánál milyen jó gyakorlatok voltak és vannak a cég arculatépítésére és mennyire tudatos ez a tevékenység.
– Igen, a láthatóság, különösen a nemzetközi, igen lényeges a piaci hasznosuláshoz. Hozzáteszem, a hazai is, de ez a nehezebb még a hagyományos magyar egészségipar szereplőinek is, pedig a kkv stabilitását a szilárd hazai piac biztosítja mindenhol a világon. A kérdésben szereplő tudatos építés során már 75% körüli az exportforgalmunk. A hazai „ellenes” vevői magatartást nem csak az én cégemnek, másnak sem sikerül áttörni. Pedig a gyakorlatunk általában jó és innovatív; szervezünk szűkebb körű szakmai képzéseket, jelen vagyunk – külföldön zömmel viszonteladóink révén – a kongresszusokon, kiállításokon, személyes kapcsolatokat építünk. A legjobb, hogy már van olyan termékünk, ami csak nálunk kapható, ill. a legjobb arculatépítés a minőség-ár arány folyamatos magas szinten tartása.

– Milyen előnyei vannak, ha egy vállalkozás látható, azaz ismerik az ott folyó munkát, teljesítményt, potenciált, lehetőségeket? Ez érdekes lehet a tekintetben is, hogy a működési helyén, illetve a partnereknél milyen kép alakul ki róla.
– A forgalomnövekedés és az új termékek emelkedő igénye, ami aztán újabb piacfejlesztést tesz lehetővé. Ez a biztos bázisa a humán erőforrással kapcsolatos terveknek és megvalósításuknak is.

– Miként eredményesebb az arculatépítés: saját vállalkozás egyedül avagy a (biotechnológiai) klaszterrel?
– Az idők folyamán – persze a helyi sajátosságok is szerepet játszanak ebben – rá kellett jönnünk, hogy egyedül is megy, sőt, csak akkor. Amióta nem olyan alapvető a klaszterbe ágyazódás, ismét megjelennek a főleg külföldi megkeresések. A cég és nem a klaszter termékét választotta ki sok konkurens közül egy világszinten is jelentős, daganatos megbetegedések ellátására specializálódott centrum; csak győzzük a termelést … Úgyhogy ebben „ünneprontó” vagyok, vissza kell térnem arra az álláspontomra, amit 15 évvel ezelőtt is hangoztattam, hogy igazi klaszter vagy spontán alakul, vagy sehogy, de szervezni nem lehet (más kérdés, hogy gazdasági kényszer is van a világon). Persze, lehetnek sikeres társulások, meg lehet akkreditációt is folytatni, de az együttműködés és partnerség ezen magas szintű valós formája természetes igény nélkül nem jöhet létre. Természetesen nem adjuk fel; a helyi, inkább felülről szervezett és a vertikális folyamatokra fókuszáló társulás helyett nemzetközi szinten, horizontális síkon alakul egy újabb formáció belga – francia – holland – magyar – német szereplőkkel. Tökéletes egyenrangú megbeszélésekkel a hátunk mögött mondhatom, hogy lesz is belőle eredmény.
#ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/

– A műszaki arculat megteremtésében, azt gondolom, hogy az értékinnováció és az értéklánc szerinti klaszteresedés lehet az egyik kulcs. Ez azt jelenti, hogy olyan tevékenységekben lesznek sikeresek a cégek, amelyek leginkább megfelelnek a fogyasztók által legfontosabbnak tartott értékeknek.
A klaszterek értéklánc alapú továbbfejlesztésén érdemes gondolkodni, mert ez magában foglalja a termelési-értékesítési folyamatot az ötlettől a piaci termékig, majd a termék életciklusa után a visszaforgatást is. Azaz érdemes bevenni az értékláncba az újrahasznosítást is. Hiszem, hogy a baranyai cégek esetében is meg lehetne szervezni, hogy a műszaki kapacitások valamilyen értékláncot alkossanak.

– Hogyan lehet létrehozni egy ilyen hálózatot?
– Az volna az érdekes, ha olyan innováció irányába mozdulnának a források, amely innen a városból vagy a régióból egy versenyképes nemzetközi innovációvá tudna fejlődni. Erre – elviekben – minden lehetőség adott, például az Enterprise Europe Network vagy a kamarák nemzetközi hálózata, amely rengeteg piacra lépési lehetőséget kínál. Összehangolt és nyitott innovációkat kell létrehozni. A nyitott innováció lényegében mások innovációját gondolja tovább, vagy használja fel saját fejlesztéséhez mindig egy kicsi hozzáadott értékkel növelve azt. Ilyen lenne, ha például létrehozunk egy kiterjesztett valóság alkalmazást valamelyik cégben a városban, akkor valószínű, hogy azt még sok más szektorban költséghatékonyan fel lehetne használni. Ennek már létezik kutatási és üzleti modellje, nem kell feltalálnunk.
A nyitott innováció a régiók versenyében Európában és a világon is sikeres és nagy hajtóerő. Persze egy nyitott innovációs környezet kialakításához nyitottan és együttműködően kell létezniük a műszaki, informatikai és a kreatív ipari cégeknek. Ha a vállalkozások saját kerítésükön belül hoznak létre fejlesztéseket, azok elszigetelt innovációk lesznek és nem alkotnak egy látható tömeget. Ha viszont a nyitott innovációs modell megvalósulna Pécsett, amiben a digitális kutatások vagy fejlesztések iparágtól függetlenül egy helyen történnek, akkor ezeket a fejlesztéseket külön-külön az iparágakban is lehetne használni, és külföldi piacokra is lehetne velük lépni.

– Ehhez megvan a potenciál a pécsi cégeknél?
– Igen, mindenképpen. Ez nem különösen pénz, hanem akarat és nyitottság kérdése. Ami beszűkíti ezeket a fejlesztési kapacitásokat, az az, hogy a Dél-Dunántúlon ahhoz, hogy egy cég megéljen, a vezetőknek a normálisnál több munkát kell befektetniük, ezért a jövőépítésre kevés energia marad. Az a feladat, hogy közös innovációs szellemi kapacitást teremtsünk, amit a régióban lévő cégek közösen használhatnának. Mindenképpen meg kell találni azokat a fogyasztói értékeket, mindenkinek a saját iparágában, amire koncentrálva előre lehet haladni. Ez különösen igaz az IT és a kreatív ipari szakmákra.
Azt gondolom, hogy akkor lesz ez a megye vagy régió gazdaságilag sikeres, illetve akkor jelent valamit az új műszaki arculat, ha látható potenciált tud felmutatni nemzetközi piacokon, ehhez pedig teljes vagy akár részleges értékláncokat kell építeni. Az ilyen értékláncban egymásba kapcsolódó és egymást kiegészítő tevékenységek lesznek, amelyek a végén magas hozzáadott értéket termelnek. #ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/

– Az export, a versenyképessé válás elsődleges helyszíne és így az innováció legfontosabb forrása a nemzetgazdaságban a termelőipar. Termelőipart viszont nagyon szerényen tud felmutatni az egész dél-dunántúli régió. Ha e szektor erősödését szeretnénk elérni, tartalmi elmozdulásra van szükség, a figyelmet a meglévő erőforrásokra és a potenciálokra kellene irányítani, illetve olyan tevékenységre, ami a termelőiparra ráépülhet, például az automatizálásra. Ez egy legalább 10 éves folyamat, tehát hosszú távban érdemes gondolkodni. De lehet időt ugrani, néhány pécsi, baranyai ipari cég a lokális termelőipar hiányában kifelé kacsintgat, az ország más területein vagy az exportpiacokon lépnek fel innovatív megoldásokkal, az ott lévő termelőipari igényekre ráépülve próbálnak egy magas technológiai színvonalat és kultúrát eladni. Ezt a magas technológiai kultúrát és színvonalat kell valahogy vonzóvá tenni a fiatalok előtt, nem a tömegtermelést. Azt, hogy ma a műszaki munkahelyek többségét nem feltétlenül egy olajos, koszos, kékgalléros munkahelyként kell elképzelni, hanem egy magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységet folytató helyként. Ma már nemcsak a mérnöki munka, de a szakmunkás munka is tiszta körülmények között folyik. Ezt kell kiemelni egy ágazati marketing során.

– Emellett még mit érdemes hangsúlyozni?
– Össze kell fogniuk a térségi szereplőknek: az önkormányzatoknak, kiemelve a pécsi önkormányzatot, az oktatási, szakképzési és tudományos rendszer elemeinek, kiemelten a pécsi egyetemnek, és nyilván a gazdasági szereplőknek, élén a kamarával, mint integratív szervezettel, valamint ágazati szinten a klaszterrel. Fel kell csillantani az ifjúság előtt egy olyan képet, ami szakmailag egy tiszta, innovatív, technológiailag fejlett életpályát mutat be, és a lehetőségeket tekintve nem sokban különbözik egy pasadenai, kaliforniai fiatal előtt álló lehetőségtől. Fontos tudatosítanunk Pécs és a baranyai térség előnyét, hogy jó itt élni. Egy fiatal döntésénél, hogy hol, miként képzeli a jövőjét, jelentős szempont, hogy a kiváló klíma és a kitűnő borok mellett élni is jó ezen a környéken, gondolhatunk akár a sokszínű kulturális életre. Olyan arculatra van szükség, ami egyszerre műszaki, magas színvonalú, másfelől egy kellemes élethelyet csillogtat meg. Változatlanul jelentős a munkaerő elvándorlása, viszont egyfajta visszaáramlás is tapasztalható: Angliából, Írországból visszatérnek az emberek, részben a brexittől való félelem, részben a nagy távolság miatt. Egyre kisebb a bérszínvonalbeli különbség is. Viszont Németország, Ausztria és Svájc továbbra is nagyon vonzó a fiatalok számára.

– A gépipari klaszter miként járulhat hozzá a műszaki arculat építéséhez?

– Már eddig is sokat beszéltünk róla, hogy szükség lenne erre a marketingre, de most elérkezett a cselekvés ideje. Más térségek elszáguldanak mellettünk, a Nyírségben például több partnerünk van, mint Pécsett – Tatabányáról, Székesfehérvárról, Gyöngyösről nem is beszélve. Az, hogy e mögött milyen gazdaságfejlesztési koncepció és teljesítmény áll, illetve hogy Pécs és a régió ebből miként vette ki a részét, kitűnő kutatási téma lesz a jövő gazdaságtörténészeinek, de ez már számunkra is a múlt. Újra kell gombolni azt a bizonyos kabátot és a jövőnkre koncentrálni: a meglévő, döntően a kkv szektorhoz sorolható helyi cégek fejlesztésére, a kapcsolatok dinamizálására, illetve az oktatás és a szakképzés fejlesztésére. Az átadott készségek és gyakorlatban hasznosítható, szükséges tudás tekintetében feltétlenül meg kell erősíteni az általános iskolákat. Ahhoz, hogy naprakész közismereti tudásszinttel, alaposabb természettudományos ismeretekkel, és világnézettel – a világ nézetével – rendelkezzenek a pályaválasztás előtt álló fiatalok, feltétlenül több tanárra van szükség már az általános iskolákban is, különösen a matematika, fizika és kémia szakokon. A jelenlegi rendszer véleményem szerint számos ponton javítható, de látható, hogy a tartalmi kérdések rendezését követően a marketing, az arculatképzés a kérdéskörei át kell hassák az oktatás és szakképzés teljes spektrumát is. A kamarával együttműködve, gépipari és villamosipari cégekkel már elkezdtük az általános iskolai roadshow-kat, igyekszünk az ágazatainkra és cégeinkre felhívni a gyerekek és a szülők figyelmét. Egy szinttel feljebb elmondható, hogy egyre jobb, eredményorientált kapcsolatunk van a Pécsi Szakképzési Centrummal, illetve több tagintézményével. A szakgimnáziumi rendszert kifejezetten előremutató formának tartjuk továbbtanulni szándékozó fiatalok esetében is. Már elkezdtük az egyetemmel való együttműködés kialakítását is, az új műszaki kari vezetéssel tárgyaltunk a szakképzési együttműködésről vagy tanárok Pécsre vonzása témában. Látni kell, hogy magától nem megy a folyamat, sok energiát kell belefektetni. Ehhez a kamara és a klaszter jó felület. A kamara nemcsak integrál, hanem iniciál is, ahogy a klaszter is.

– Miként vélekednek a munkaadók, mi lehet vonzó a munkavállalók számára, hogy itt maradjanak a térségben?
– A mai fiatalsággal minden vállalatvezetőnek meg kell „küzdenie”. Annyira eltér a fiatalok kulturális beágyazódottsága a 40-es, 50-es, 60-as cégvezető korosztálytól, hogy ezen tényleg sokat kell dolgozni. Elsősorban a vonzó céges kultúra fontos a fiatalok számára. Idetartoznak a kihívások, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos szabadság is, illetve hogy örömmel tudjanak dolgozni. Ez a cégeknél még nincs benne a kultúrában, viszont a fiatalok ezt várják el. Főleg a kkv-knak kellene felnőni a feladathoz.

– Nem a pénz az elsődleges?
– Ezek után jön mindjárt a pénz. Ha az ipari-technológiai multik a kezdő mérnököknek magas kezdőjövedelmet kínálnak Budapesten, Debrecenben vagy Hatvanban, akkor nekünk is versenyképes juttatást kell nyújtanunk. Bár tapasztalataim szerint az is igaz, hogy olyan előnyök is vannak a pénz mellett, amelyek még egy alacsonyabb fizetés mellett is itt tarthatják a fiatalokat. #ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/

– A pécsi önkormányzat minden olyan kezdeményezésre nyitott, amely a helyi vállalkozások megerősítését szolgálja. Úgy gondoljuk, a műszaki vállalkozások a pécsi gazdaság szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, így az arculatépítés fontos és megkerülhetetlen program. Ebben a maga eszközeivel Pécs is partner lesz, hiszen a műszaki vállalkozások láthatóbbá válásával mind a képzett munkaerő, mind a potenciális új befektetők érdeklődése fokozható. Éppen ezért minden olyan programban partner Pécs, amely a fiatalok számára megismerteti az itt működő vállalkozásokat, a szakképzési lehetőségeket. Mindez garantálhatja, hogy a fiatalok helyben maradjanak.
– Eddig a pécsi önkormányzatnál milyen együttműködések, összefogások valósultak meg a cégekkel, egyetemmel, más szereplőkkel annak érdekében, hogy a város, a térség vonzó legyen az itt végző munkavállalók számára? Esetleg a képzett munkaerő visszacsábítására van-e valamilyen koncepciója, programja a városnak?
– Pécs a kamarával és az egyetemmel, emellett a középfokú képesítést nyújtó intézményekkel évek óta folytat rendszeres párbeszédet annak érdekében, hogy a város vonzó legyen az ágazatban. Ennek köszönhető többek között, hogy a városban meglévő foglalkoztatók megerősödhettek, a bővítésben érdekeltek, s jól érzik magukat Pécsett.
Bízunk és bízhatunk abban, hogy a városba az elmúlt évekbe betelepülő vállalkozásokat újak is követik, ennek érdekében a város többek között adókedvezményeket nyújt termelő tevékenységet végző cégeknek, zöldmezős beruházásoknak. Mindezek mellett nagy hangsúlyt helyez az önkormányzat olyan tárgyalásokra, amelyek segítségével pécsi vállalkozások nagyvállalatok beszállítóiként jelenhetnek meg. Így alulról építkezve is fejlődésnek indulhatnak a kisebb vállalkozások is, amelyek a piac megkerülhetetlen szereplőivé válhatnak a későbbiekben. #ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/