Mi a teendő a pénztárgéppel, ha a vállalkozó bezárja az üzletét?
Amennyiben a pénztárgép használatában változás következik be, az adózó köteles ezt a PTGTAXUZ nyomtatványon az állami adó- és vámhatósághoz (NAV) is bejelenteni.
Amennyiben a pénztárgép használatában változás következik be, az adózó köteles ezt a PTGTAXUZ nyomtatványon az állami adó- és vámhatósághoz (NAV) is bejelenteni.
Jelen helyzetben elsődleges fontosságú, hogy a vállalkozók döntéseiket valós és hiteles információk alapján hozzák meg. Többek között ennek megkönnyítése érdekében dosszié címen új felületet indított a Központi Statisztikai Hivatal. A járvány és annak következményei mindenkit érintenek, ezért a tájékoztatás megkönnyítése érdekében a KSH az alábbi felületen gyűjti össze a COVID-19 megbetegedésekhez, illetve a járvány gazdasági és társadalmi hatásaihoz kapcsolódó adat-összeállításokat, elemzéseket.
Ausztria saját területére jelenleg a határon átnyúló szolgáltatás formájában, munkavégzés céljára történő belépést nem korlátozza.
A könyv célja, hogy felhasználó- és szerzőbarát módon mutassa be a szerzői jog fejlődését, gazdasági jelentőségét, az egyes műtípusokat, a szerzők jogait és azok korlátait. Megismerhetjük belőle többek között a felhasználási szerződés megkötésének menetét és a szabad felhasználási eseteket is.
A koronavírus miatt kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel kiemelt feladatként kezeljük a legfontosabb piacokról beérkező információkkal való tájékoztatást. Az Ausztriát és Németországot érintő aktuális gazdasági híreket, kiegészítve magyarországi vonatkozásokkal is alább olvashatja.
Felnőttképzési intézmények számára képzéseik folytatásával, vizsgák szervezésével kapcsolatban a járvány idejére jogszabályváltozás lépett hatályba.
A Kormány 71/2020. (III. 27.) rendelete kijárási korlátozást vezet be március 28. – április 11. között (a két határnapon is!), ez azonban a munkavégzést nem korlátozza.
Újabb főtevékenységek kerültek bele a korábbi rendeletben szereplő kedvezményezetti körbe.
Olyan időszakot élünk, amire nem lehetett előre felkészülni, de valószínűleg még sokáig emlegetni fogunk. Tudtuk, hogy hamarosan válság fog jönni, de azt nem, hogy ilyen gyorsan és ilyen formában. Mit tegyél vállalkozóként most, és mit ne? Ebben az átmeneti időszakban fontos megtervezni, hogy mit fogunk tenni, de azt is tudatosítani kell, hogy mit NEM fogunk megtenni az új helyzetben. A marketinged vonatkozásában az alábbiakat javaslom. Mit ne tegyél? Ne pánikolj! Egyesek kapkodnak, mások pánikolnak. Mielőtt ész nélkül felmondanád a szerződéseidet, gondold át, hogy van-e más megoldás. Lehet, hogy kisebb változásokkal is túléled ezt az időszakot. Ne hallgass! Ha nem kommunikálsz, akkor azt hiszik lehúztad a rolót. Végleg. De még a bizonytalanság is megzavarja a megrendelőket. Adj hírt magadról, mesélj a cégedről, és nyugtasd meg a partnereket, hogy továbbra is rendelkezésre állsz. Ne hagyd abba, csak változtass! A marketinget ilyen időszakban sem szabad abbahagynod. Használj költséghatékony vagy ingyenes eszközöket, csak ne
Egyedülálló tanulási lehetőség a 16 és 64 év közötti magánszemélyeknek (akik nappali tagozatos képzésben nem vesznek részt), illetve a hazai Kis – és Középvállalkozások részére.
Első körben az érdekvédelmi szervezetekkel tárgyalnak, azután a nagyobb piaci szereplőket vonják be.
A járványügyi helyzet miatt megnövekedett a kereslet a különböző típusú maszkok iránt. A kereskedelmi forgalomból elfogytak a korábbi mennyiségek, viszont az igény továbbra is megvan. Ezek gyors kielégítésére és a szabaddá vált kapacitások kihasználására több helyi cég is maszkok gyártásába kezdett.
A koronavírus-fertőzéshez kapcsolódóan az Európai Bizottság kereskedelmi korlátozásokat vezetett be olyan termékekre, melyek kulcsfontosságúak a járvány megfékezésének érdekében. A védőeszközök, például szájmaszkok korlátozott számban állnak rendelkezésre, a vírus terjedése ráadásul komoly keresletnövekedést von maga után.
Gyorselemzés – 2020. 03. 24 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a felmérés második hullámának 2020. március 24-ig beérkezett válaszain alapul. A témában készült online, önkitöltős kérdőívet 3121 vállalkozás töltötte ki. Az elemzés a válaszadó cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti.
A legtöbb vállalkozás, aki tehette átváltott már a távmunkára. Van ahol ez nem okozott gondot, de van ahol fennakadások voltak/vannak. Nekik szeretnék segíteni a gördülékenyebb átálláshoz és a hatékonyabb otthoni munkavégzéshez kapcsolódó tanácsokkal.
A gazdaságban a működését illetően kritikus időszak következik, mely több, normális viszonyok között is jelentkező, de ebben a környezetben még jobban felerősödő jelenségeket eredményez. Ilyen a körbe-tartozás újbóli megjelenése, amely beláthatatlan hatással lehet a fuvarozásra is. A megbízó és a megbízott közötti bizalmi viszony megingása és később elvesztése súlyos következményekkel járhat mindkét fél számára. A körbe-tartozás súlyos következménye, hogy azon vállalkozók, vállalkozások részére, amelyek küzdenek a túlélésért és tovább tudnák vinni a gazdaságot a válság után, nem jut elég támogatás vagy a kintlévőségeik miatt lesznek kénytelenek felszámolni vállalkozásukat. Amennyiben egy vállalkozás kintlévőségeink 20%-a nem folyik be, a tevékenység megszüntetése anyagilag kedvezőbb a számára, azonban éppen ennek elkerülése a cél. A körbe-tartozás kezelésére az alábbi javaslatok érkeztek: átgondolandó, hogy az állami-uniós támogatásokat, mentőcsomagokat, új hiteleket stb. csak azon vállalkozások vehessenek igénybe, amelyek amellett, hogy köztartozás mentesek, partnereik felé számláikat határidőre kifizetik (lesznek olyan cégek, amelyek a saját hibájukon kívüli okokból adódóan
A koronavírus terjedésének megakadályozására hozott rendelkezések a gazdasági szereplők teljes körét érintették. A személyes kontaktusok számának erőteljes lecsökkenése, a fizikai érintkezés korlátozása a teljes gazdaságra kivetítette negatív hatását.
A 47/2020. (III. 18.) számú Kormányrendeletben a Kormány azonnali intézkedéseket hozott, mely érinti a Széchenyi Kártya Programban részt vevő vállalkozásokat is. A rendelet alapján a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló, azaz ezen időpontig nem lejárt kölcsön-, illetve hitelszerződések vonatkozásában az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. A Kormányrendelet a Széchenyi Kártya Program keretében megkötött valamennyi hitelszerződésre vonatkozik, azaz az élő, 2020. december 31-ig lejáró hitelszerződések 2020. 12. 31-ig meghosszabbodnak és valamennyi élő hitelszerződés vonatkozásában a 2020. december 31-ig esedékessé váló tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségek teljesítésre az adós 2020. december 31-ig fizetési moratóriumot kap. Az érdeklődő ügyfelek hitelszerződésükkel kapcsolatos konkrét kérdésekre az adott vállalkozást finanszírozó hitelintézet tud részletes tájékoztatást adni.
A koronavírussal kapcsolatos szükségintézkedések és annak eredményeként kialakuló gazdasági sokk, a kritikus ágazatokon kívül várhatóan a vállalkozói közösség legkisebb, vagy legkevesebb tartalékkal bíró szereplőit fogja leginkább megviselni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – Modern Vállalkozások Programja digitális „segélyvonallal” és egyéb díjmentes szolgáltatásokkal, felajánlásokkal készül segíteni a jelenleg az online térbe menekülő, bajba jutott cégeknek.
Az Európai Bizottság létrehozott egy online platformot, melyen elérhetőek a COVID-19 járvány miatt meghozott áruszállításra vonatkozó új rendelkezések.