Bár Kresz Erika, a fröccsöntéssel, szerszámkészítéssel és termék-összeszereléssel foglalkozó pécsváradi Kresz & Fiedler Kft. tulajdonos-ügyvezetője azt mondja, hogy „mi nem innovációval foglalkozunk”, a beszélgetés végére maga is azzal szembesül, hogy folyamatos fejlődésük maga az innovatív tevékenység. A 28 éve működő vállalkozás növekedése, piaci elismertsége az infrastrukturális, a technológiai és a szervezeti innovációnak köszönhető. Ezt megrendelőik értékelték, értékelik, és ma már el is várják tőlük. Ennek köszönhető, hogy a vállalkozást bevonják az új termékeik fejlesztésébe. – Ezek a fejlesztések újabb és újabb szakmai kihívást jelentenek számunkra, és ez fontos része az egyéni fejlődésnek, a szakmai megújulásnak – fogalmaz Kresz Erika. – Az újdonságok felkutatásának – legyen az új technológia, egy új alapanyag vagy egy új szervezeti struktúra – jelentős szerepe van abban, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő körülmények között termelünk. A munkatársaim megszokták a kihívásokat és ma már igénylik is, fontos része lett a mindennapjaiknak. – Miért fontos az önök

„Az IMP3rove felmérés megmutatta, hogy miben kell még fejlődnünk” Saját fejlesztésű szoftverekkel segíti a kereskedelemben részt vevő üzletek – vendéglátók, nemzeti dohányboltok, kiskereskedelmi üzletek, pékségek és kisboltok – működését a pécsi Xoft Kft. A szoftverek megbízható támogatást nyújtanak a pénz elszámoltatásához, csakúgy, mint a leltározáshoz, a standoláshoz és a kedvezmény kezeléshez. A vállalkozás a közelmúltban alávetette magát az EEN és a kamara által nyújtott IMP3rove felmérésnek, amely módszertannal, kérdéssorral, szoftverrel és szakértőkkel segít meghatározni az innovációs folyamatok erős és gyenge pontjait, általa beazonosíthatók a cégen belül azok a területek, ahol változtatásra lehet szükség. A felmérés arra is választ ad, hogy melyik területeket érdemes továbbfejleszteni annak érdekében, hogy az innováció pozitív gazdasági hatása minél jobban érvényesüljön a vállalkozásnál. Pelle Gábor ügyvezetőt először arról kérdeztük, eddig milyen tapasztalataik, sikereik voltak az innováció területén. – Cégünk mindig törekedett arra, hogy a piaci igények változásának megfelelően innovatív megoldásokkal segítse partnerei elégedettségét. A korábbi években

– A régió ICT szektora igen sokszínű és tán ez a legfontosabb erénye is. Rendkívül heterogén az ügyfélköre mind iparágak, mind a célpiacok földrajzi elhelyezkedésének tekintetében. A régióban számtalan specialista dolgozik, ezek a cégek sokszor különböző iparágakra vagy maximum néhány iparágra fókuszálva nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatásokat. Itt a legkülönbözőbb iparágak képviseltetik magukat: pénzügyi, egészségügyi szolgáltatások, oktatási tevékenységet végző szervezetek és még sorolhatnám. – Hogyan kapcsolódnak, működnek együtt a helyi informatikai szegmensben tevékenykedő cégek és a műszaki területen dolgozó vállalatok? – A természetesnek mondható beszállítói tevékenységek aránya relatíve alacsony. Ma minden ICT szektorban működő vállalkozás szinte korlátlanul képes a világ bármely részére szállítani, így a földrajzi elhelyezkedésnek rendkívül kis szerepe van csupán a beszállítói kapcsolatok kialakulásában. A helyi IT cégek Kínától Kaliforniáig bárhova képesek szállítani szolgáltatásaikat, ennek leginkább az időeltolódás a legnagyobb korlátja. Összegzésként kijelenthető, hogy a régió ipara nem nyújtott jelentős mértékű folyamatos keresletet a helyi ICT szektor szereplőinek, csupán néhány

Talán egy vállalkozás sikeréhez az is hozzátartozik, hogy nem elég európai szintű kutatásokat, munkát végezni, azt láttatni is kell. A kutatási és fejlesztési eredmények innovatív hasznosításával, in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök és laboratóriumi műszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó pécsi Hisztopatológia Kft. Magyarországon és külföldön is kiterjedt partneri kapcsolatokkal rendelkezik. A vállalkozás ügyvezetőjét, dr. Szekeres Györgyöt arról kérdeztük, hogy a Hisztopatológiánál milyen jó gyakorlatok voltak és vannak a cég arculatépítésére és mennyire tudatos ez a tevékenység. – Igen, a láthatóság, különösen a nemzetközi, igen lényeges a piaci hasznosuláshoz. Hozzáteszem, a hazai is, de ez a nehezebb még a hagyományos magyar egészségipar szereplőinek is, pedig a kkv stabilitását a szilárd hazai piac biztosítja mindenhol a világon. A kérdésben szereplő tudatos építés során már 75% körüli az exportforgalmunk. A hazai „ellenes” vevői magatartást nem csak az én cégemnek, másnak sem sikerül áttörni. Pedig a gyakorlatunk általában jó és innovatív; szervezünk szűkebb körű

– A műszaki arculat megteremtésében, azt gondolom, hogy az értékinnováció és az értéklánc szerinti klaszteresedés lehet az egyik kulcs. Ez azt jelenti, hogy olyan tevékenységekben lesznek sikeresek a cégek, amelyek leginkább megfelelnek a fogyasztók által legfontosabbnak tartott értékeknek. A klaszterek értéklánc alapú továbbfejlesztésén érdemes gondolkodni, mert ez magában foglalja a termelési-értékesítési folyamatot az ötlettől a piaci termékig, majd a termék életciklusa után a visszaforgatást is. Azaz érdemes bevenni az értékláncba az újrahasznosítást is. Hiszem, hogy a baranyai cégek esetében is meg lehetne szervezni, hogy a műszaki kapacitások valamilyen értékláncot alkossanak. – Hogyan lehet létrehozni egy ilyen hálózatot? – Az volna az érdekes, ha olyan innováció irányába mozdulnának a források, amely innen a városból vagy a régióból egy versenyképes nemzetközi innovációvá tudna fejlődni. Erre – elviekben – minden lehetőség adott, például az Enterprise Europe Network vagy a kamarák nemzetközi hálózata, amely rengeteg piacra lépési lehetőséget kínál. Összehangolt és nyitott innovációkat kell

– Az export, a versenyképessé válás elsődleges helyszíne és így az innováció legfontosabb forrása a nemzetgazdaságban a termelőipar. Termelőipart viszont nagyon szerényen tud felmutatni az egész dél-dunántúli régió. Ha e szektor erősödését szeretnénk elérni, tartalmi elmozdulásra van szükség, a figyelmet a meglévő erőforrásokra és a potenciálokra kellene irányítani, illetve olyan tevékenységre, ami a termelőiparra ráépülhet, például az automatizálásra. Ez egy legalább 10 éves folyamat, tehát hosszú távban érdemes gondolkodni. De lehet időt ugrani, néhány pécsi, baranyai ipari cég a lokális termelőipar hiányában kifelé kacsintgat, az ország más területein vagy az exportpiacokon lépnek fel innovatív megoldásokkal, az ott lévő termelőipari igényekre ráépülve próbálnak egy magas technológiai színvonalat és kultúrát eladni. Ezt a magas technológiai kultúrát és színvonalat kell valahogy vonzóvá tenni a fiatalok előtt, nem a tömegtermelést. Azt, hogy ma a műszaki munkahelyek többségét nem feltétlenül egy olajos, koszos, kékgalléros munkahelyként kell elképzelni, hanem egy magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységet folytató

– A pécsi önkormányzat minden olyan kezdeményezésre nyitott, amely a helyi vállalkozások megerősítését szolgálja. Úgy gondoljuk, a műszaki vállalkozások a pécsi gazdaság szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, így az arculatépítés fontos és megkerülhetetlen program. Ebben a maga eszközeivel Pécs is partner lesz, hiszen a műszaki vállalkozások láthatóbbá válásával mind a képzett munkaerő, mind a potenciális új befektetők érdeklődése fokozható. Éppen ezért minden olyan programban partner Pécs, amely a fiatalok számára megismerteti az itt működő vállalkozásokat, a szakképzési lehetőségeket. Mindez garantálhatja, hogy a fiatalok helyben maradjanak. – Eddig a pécsi önkormányzatnál milyen együttműködések, összefogások valósultak meg a cégekkel, egyetemmel, más szereplőkkel annak érdekében, hogy a város, a térség vonzó legyen az itt végző munkavállalók számára? Esetleg a képzett munkaerő visszacsábítására van-e valamilyen koncepciója, programja a városnak? – Pécs a kamarával és az egyetemmel, emellett a középfokú képesítést nyújtó intézményekkel évek óta folytat rendszeres párbeszédet annak érdekében, hogy a város vonzó legyen az