I-DARE projekt zárókonferencia Eszéken
Az I-DARE projekt fiatalok vállalkozóvá válásának segítését tűzte ki célul, hogy a magyar és horvát fiatalok új lehetőségeket lássanak közvetlen lakókörnyezetükben, ahelyett, hogy külföldön vállalnának munkát.
Az I-DARE projekt fiatalok vállalkozóvá válásának segítését tűzte ki célul, hogy a magyar és horvát fiatalok új lehetőségeket lássanak közvetlen lakókörnyezetükben, ahelyett, hogy külföldön vállalnának munkát.
Minden gazdasági szereplő számára fontos, hogy tisztában legyen a területére vonatkozó jogszabályi előírásokkal, változásokkal. Alábbiakban az előző hetekben aktuális gazdasági témákat jeleztük, a Wolters Kluwer Kft. Magyar Közlönyből származó tájékoztatása alapján. A 45. héten a Magyar Közlöny 169-172. számai, a 46. héten a 173-180. számai jelentek meg.
A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az idei évben esedékes szabadságát.. Számos cég küzd jelentős elmaradásokkal ezen a téren, aminek megoldását jelentősen nehezítheti a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeret, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is. A főszabálytól a jogszabály megsértése nélkül csak kivételes esetekben lehet eltérni.
Január közepéig kell dönteniük a kapcsolt vállalkozásoknak, hogy szeretnének-e csoportos adóalanyiságot vagy sem. Ha lemaradnak a január 15-ei határidőről, akkor már csak 2020-tól választhatják ez a lehetőséget, ami pedig – hosszabb távon – érdemi adómegtakarítással járhat.
Mintegy 80 vállalkozás cserélt tapasztalatot a Fiatal Vállalkozók Hete keretében 2018. november 15-én megrendezett pécsi programon. E fő kérdésekre keresték a választ: milyen a fiatalok vállalkozási kedve Magyarországon? Meg tud-e történni a rendszerváltáskor megalapított cégek generációváltása? Van-e, és ha igen, milyen pénzügyi támogatások léteznek a fiatalok indulásához? Milyen mentor és inkubációs programok vannak? Hogyan tud a külföldi piacra lépni egy cég? Hogyan kell elindulni a rögös úton?
– Azok a városok, amelyek erős gazdasággal, folyamatosan fejlődni tudó és fejlődő vállalkozásokkal működnek, ott elkezd kivirágozni a kultúra is, mert egy fenntartható, egymást kölcsönösen támogató és erősítő résztvevőkkel működő rendszer jön létre. Ezért 2-3 hónapja több szereplővel elkezdtünk beszélgetni arról, hogy szükséges lenne felépíteni a város, a térség műszaki arculatát, hogy végre mutassuk meg, milyen műszaki potenciállal rendelkezünk. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán habilitált kutatók, fiatal professzorok oktatnak és adnak kutatási témákat pl. a gépipari tanszéken, ami vonzó lehet egy olyan fiatal számára, aki akár egyetemi, akár az egyetemmel szorosan együttműködő kutató-fejlesztő pályán képzeli el az életét. A kamara a Pécsi Szakképzési Centrummal, valamint a vállalkozásokkal együttműködve azon is dolgozik, hogy mindenki megtalálhassa, kiválaszthassa és megszerezze a személyisége és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzettséget, amellyel a végzést követően azonnal, helyben találhat megfelelő szintű megélhetést és fejlődést biztosító munkahelyet. Vannak olyan családi vállalkozások és multicégek, amelyek nagyon jó
„Versenyképesség. Bűvös szó. különösen a gyorsuló globális folyamatok közepette. Soha ilyen gyors technikai, technológiai fejlődés nem volt az emberiség történelmében. Soha ekkora vagyoni, jövedelmi különbséget nem élt meg az emberiség. Soha ilyen mértékű és exponenciálisan erősödő urbanizációt nem tapasztalhattunk a múltban. Mára a pénz és az erőforrások, közte a legképzettebb humán erőforrás egyrészt a világ pénzügyi irányításából élő globális cégekhez és városaikba áramlik, másrészt a műszaki fejlődés, a K+F és innováció élén haladó városokba, térségekbe. Természetesen mind a pénzügyi központok, mind a technológiai központok esetében számos síkon, dimenzióban figyelhetünk meg fejlődő központokat. A pénzügyi „ellenőrzésből” megélni számunkra illúzió, és amúgy is erkölcsileg kifogásolható. A műszaki fejlődés legfontosabb áramaiba történő bekapcsolódás viszont talán nem csak az álmok világába tartozik. A tét nagy. Szakértők szerint röpke évtizedeken belül Európára is a 20 milliós megapoliszok lesznek jellemzők, míg folyamatosan csökkenő jövedelmekkel a népességüket vesztő perifériák gyakorlatilag kiürülnek. A kérdés az, adjuk fel, és
„Elszántak vagyunk a tekintetben, hogy az egyetemen meglévő kutatási kapacitást összekössük a vállalkozások fejlesztési igényeivel. E kettő komponens összehangolásával mind az akadémia, mind a gazdaság szempontjából kölcsönösen előnyös eredmények születnek.” Ezen fontos gondolatok jegyében kezdődtek a „HUB Collaborations” (Health-University-Business) Innovációs Napok Pécsett.
Új terméket, technológiát vagy szolgáltatást szeretne bevezetni? Van egy ötlete, mely sikeres lehet akár külföldön is? Forrást keres termékfejlesztésre? Amennyiben igen, keressen bennünket bizalommal.
A kkv-k adják a cégek 99 százalékát Európában, három munkahelyből kettőt, és több mint a hozzáadott érték felét, más szóval a cégek hozzájárulását az európai gazdasághoz. – írja az euronews. A cikk apropóját az SME Assembly 2018 (KKV-k gyűlése) adta, melyen bemutatkozott a napelemes hátizsákokat kifejlesztő SunnyBAG, átadták az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat, és bemutatásra került az Enterprise Europe Network is.