Blog

„Ahol a jövő technológiáit fejlesztik ki, ott nagy valószínűséggel a jövő gazdasági kapacitásai is ki fognak épülni.” A fenti gondolat Szijjártó Péter minisztertől származik, mely a FOSS/Soft-Flow Kft.  gyáravatóján hangzott el. Triviálisnak tűnik, de nem az. Ahhoz, hogy a hozzáadott érték, a magas minőségű nemzetközi piacra érett termékek és szolgáltatások dinamikus tempóban és volumenben jelenjenek meg Pécsett és Baranyában, komoly előfeltételekre van szükség, úgy mint:   képzett szakemberek, akik a helyi egyetem falai közül kerülnek ki képzett szakmunkások és technikusok, akiket a megyei szakképzési centrum képez vállalatok közötti kooperációk egyetem és vállalat közötti kompetencia és érdekalapú együttműködés helyi támogató politika fejlett, helyi és nemzetközi szintű közlekedési infrastruktúra Tegyük mérlegre az előfeltételeket és pontozzuk a meglétüket 1-5 skálán. 30 pont? 20? Kevesebb vagy több… Egyre több, a megyében működő vállalkozás ma már rejtett bajnokként fejlődési pályán halad. Rejtett bajnok, mert akár a hazai, akár a nemzetközi piac meghatározó részét adja, de

A matematika jellemnevelő hatásához tartozik, hogy ebben sokkal kevésbé lehet mellébeszélni, mint bármi másban. (Rózsa Péter, magyar matematikus)

Keressük a megye/régió kitörési pontjait. A válsághelyzet bemutatása mellett a helyi mérvadó vállalkozásokkal együtt folyamatosan dolgozunk a belső kooperációkon alapuló fejlesztéseken.  Szükséges rossz, hogy fel kell hívni a döntéshozók figyelmét a hiányokra és a sürgető feladatokra! A nedves avar alatt erős parázs van, jelzem!   A kitörési pontok azonosításának módszertanához két apró kiegészítés. Első kiegészítés: Dr. Kéri István (korábbi kamarai elnök) 1980-as években leírta, hogy repülőtérre, egyetemi alkalmazott innovációs központra van szükség. Majd 2004-2006 között elkészült a Versenyképességi Pólus Program a környezetipari, egészségipari és kreatív ipari stratégiai „lábakkal”, horizontálisan a mindent összekapcsoló képzés és tudás, gépipar és ICT elemeivel. Ma hol is tartunk? A második kiegészítés: egyetemi modellváltó beszélgetés, majd pár napra rá a kamara fejlesztéspolitikai bizottság ülésén hangzott el Galovics Gábortól /OTP régióvezető/, hogy célszerű lenne a befektetői tőke áramlását elemezni, hiszen ahova a tőke áramlik, azok a fejlődő vagy potenciálisan fejlesztendő iparágak. Megnéztük a tavalyi és idei év

Egyetemi, felsőoktatási modellváltás keretében tervezetten megújulnak az egyetemek. Jobb, gyorsabb, hatékonyabb és mérhető teljesítménnyel bíró felsőoktatási rendszer jön létre, ha igaz…

Évtizedes kihívás a szakképzés fejlesztése és a szakma becsületének visszaállítása. Utóbbi lassan alakul, előbbiben apró pontszerű fejlesztések történnek, az igazi stratégiai fordulat várat magára.

„Aki úgy gondolja, hogy a tanulás drága, próbálja ki, milyen a tudatlanság.” /Benjamin Franklin/ Mit tanulj? Mit tanuljunk? Kérdeznek tőlem szülők, fiatalok, cégvezetők. Nem tudom, válaszolom szinte mindig.

Bármilyen cselekedet valódi költsége nem más, mint azon alternatív lehetőségek értéke, amelyeket fel kell áldoznunk a cselekedet érdekében /A gazdasági gondolkodás alapjai, Paul Heyne/.

Dél-Dunántúl a fejlesztéspolitika vesztese?! Ha az ember leszegett fejjel halad nem nagyon izgatja a szakadék széle sem. Ideje felemelt fejjel tárgyilagosan, a régió érdekeit figyelembevéve haladnunk, mert a szakadék szélén táncolunk. Megoldás is van. A Dél-Dunántúlra, Baranya megyére érkező (tervezett) fejlesztési források volumenét háromszorosára szükséges növelni. A gazdasági fejlesztéseket szükséges első sorban támogatni. Egy kis és középvállalat támogatása sokszorosan megtérül a munkavállalók megtartása és fejlesztése, hatékonyság, új termékek, fejlesztések és kapacitásbővítés kapcsán. Nem az újraelosztási rendszer támogatása a megoldás. Szakítani kell az intézményi és kulturális támogatások fókuszával. Ha nincs gazdaság, akkor újra és újra állami dotáció, hitel szükséges a működés fenntartásához. Ahogy a Baranyai Iparfejlesztési Programban már felhívtuk a figyelmet Baranya megye az egy főre jutó ipari termelés és export nagysága területén stabilan az utolsók között van Magyarországon, miközben az exportorientált újraiparosítás dinamizálja a többi magyar térség gazdaságát, és társadalmát. Amennyiben a mostani fejlesztési ciklusban (EU megközelítésben 2021-2027-es időszak) radikálisan

Egy héttel ezelőtt a rég várt GINOP 121 pályázat beadása során számtalan (számos) probléma merült fel. Leállt a rendszer. Nem engedte be a pályázót a rendszer. Nem sikerült feltölteni a pályázatot. Nem kapott sorszámot a pályázó. 14 másodperc alatt kimerült a pályázati keret. Számítások alapján közel 5000 KKV állt fel a rajtvonalra, majd a startpisztoly eldördülése után pár méterrel már meg is állt, vagy megállították. A kamarák, vállalkozások, pályázati szakértők jelzései alapján gyors döntés született. Aki elrajtolt úgy tekinti a rendszer, mintha befutott volna, keretet is emelnek. Csak a meghirdetett 100 méteres síkfutás helyett 110 m gátfutást értékelnek. Ennek a rendszernek az alapvető eleme a benyújtás sebessége és így a meghirdetett keret felhasználásának sebessége. Aki felkészült és gyorsan, sikeresen beadja és feltölti pályázati projektjét joggal várhatja annak sikerességét. Felmerül a kérdés. A gyors agár a legjobb kutya? Ha támogatásról (nem hitel, nem visszatérítendő) beszélünk nem hatékonyabb-e, ha: – azonos beadási

Nem győzzük forgatni a fejünket jobbra, balra. Záporoznak a hírek. Hazai országos relevanciával bíró események, nemzetközi ügyek és persze a helyi, baranyai és pécsi hírek. Kinek van ideje mindezt nemcsak figyelemmel követni, de értelmezni és a sok kis puzzle elemet rendszerezni?