A konjunktúramutató alkotóelemeinek vizsgálata során az alábbiakat láthatjuk:

A 2023-as felmérésben résztvevő vállalkozások saját üzleti helyzetüket az év elejéhez képest rossznak ítélték meg, a mutató mértéke az első félévről a másodikra megtizedelődött. A 2023 tavaszi 16,1 pontról a mutató 2023 őszére már csak 1,6 pont lett.

A várhatóan megvalósuló gépberuházások tekintetében a 2020 áprilisi felmérés eredménye negatív rekordot jelentett. A mutató értéke -70,7 pontra esett vissza. 2021 őszére a gépberuházással kapcsolatos várakozások már majdnem pozitívak voltak, de a jelenlegi gazdasági helyzet miatt a mutató először szinte arányosan kétlépcsőben visszaesett, és bár javult az értéke, 2023-ban továbbra is a negatív tartományban maradt (-7 és -18 pontot ért el).

Az építési beruházások kapcsán elért régóta stabilan negatív érték továbbra is azt mutatja, hogy a vállalkozások építési beruházást – új csarnokot, irodát, telephelyet – nem terveznek. Bár 2023 első felében optimistábbak voltak a vállalkozók (a mutató értéke -26,4 pont volt), év végére az érték ismét a 72,9-es negatív rekord közelébe került az 52,6-os „ponttal”. Az építési beruházások volumenének radikális csökkenése országos tendencia, a 2024-es év nem ígér rendszerszintű pozitív változást.

A fentiekkel összefüggésben hozzá kell tennünk, hogy a vállalkozások egy kisebb része a tervezett beruházását a jelenlegi gazdasági, energia és geopolitikai helyzet okozta bizonytalanság miatt, mai tudása alapján egyelőre „csak” elhalasztotta. Összességében bízunk abban, hogy a korábbi üzletmenet visszaállását követően beruházási terveik, legyen az gép- vagy építési beruházás, ismét napirendre kerülnek.

Az összes megrendelés várható alakulása tekintetében is visszaesés látható. Bár 2023 év elején a mutató elérte a 2016-os szintet (59,8 pont) az év második felében ismét pesszimistábbá váltak a vállalkozások és a mutató visszaesett 42,3 pontra.

A COVID sújtotta időszakot követően a létszámfelvételt tervező vállalkozások kerültek többségbe, azonban a lendület 2022 második felében megtört, és bár 2023 első felében javulást mutattak a számok, év végére a lendület ismét elveszett. A tendencia a kapacitáskihasználtságra is jellemző volt.

A működést akadályozó legfőbb tényezők

A felmérések eredményeként a Baranya vármegyében működő vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezőkről is képet kapunk.

A működést akadályozó tényezők közül a nyersanyagok és energia árai kategória vezet, ami a vállalkozások több, mint 50 %-nak okoz problémát. Az érték növekedése 2022-ben kezdődött. A legnehezebb időszakban 6-7-szeres gáz- és áramár növekedést tapasztaltak a vállalkozások, amely a likviditást is veszélyeztette. Ez sok esetben még ma is komoly problémákat okoz.

A három további kiemelt (30 % fölötti értéket mutató) terület a munkaerőhiány, a kereslethiány és a munkaerővel kapcsolatos költségek. Utóbbi értéke 2020 óta lineáris emelkedést mutat. A nemrég bejelentett garantált bérminimum és minimálbér (326 ezer Ft és 266 ezer Ft) ismét béremelést tesz szükségessé. A fedezet megteremtése nagy terhet ró a hazai KKV körre.

A mutatók többségében az előző évekhez képest nem változtak a tendenciák, egyedül az ellátási láncok esetében számoltak be arról a vállalkozások, hogy a probléma a korábbi évekhez képest egyre kevésbé érinti őket.

Az idei évben bekerült a tényezők közé a vállalkozások adminisztratív terhe, melyek közepesen magas arányban fordul elő a vállalkozások problémái között (15 %).

Vannak egyéb, az előző időszakhoz képest kisebb hangsúlyt kapó tényezők is: ilyen például a kapacitáshiány, a tőke/pénzhiány, az anyaghiány, a külpiaci értékesítési problémák. Ezek mellett a 2022-es 14,3 %-ról sajnos 8,6%-os szintre csökkent azok aránya, akiket semmi nem akadályoz válaszadásuk szerint.

Összefoglalva, a 2023-as év tavaszi és őszi kutatásában részt vett vállalkozások a 2021-es év javuló tendenciái és a 2022-es év visszaesését követően újra igen pesszimista hangulatban látják a jövőt.

Sok vállalkozás küzd az elszálló energia- és nyersanyagárakkal valamint az inflációval. A beruházások elmaradása pedig várhatóan tovább gyengíti vármegyénk versenyképességét.

Mindent meg kell tennünk, hogy a helyi családi vállalkozások és a külföldi tulajdonú nagyvállalatok összefogva, a kölcsönös érdekek mentén tovább erősítsék a kooperációt, az egymás felé történő beszállítói tevékenységet. Fontos, hogy az alapanyaghiányt, az energiaárak elszabadulásának negatív hatásait akár kormányzati eszközökkel is csökkenteni tudjuk, hogy a tervezett fejlesztéseket a vállalkozások elindítsák. A munkaerőpiaci kihívásokra válaszul az automatizálás és az ipar 4.0 módszerek bevezetése kerül a fókuszba. A helyi képzési rendszert a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően kell alakítanunk (az ágazati képzőközpontok is ezt a célt szolgálják). A nemzetközi piacokat és piaci lehetőségeket feltárjuk, emellett szükséges növelni a helyi vállalkozások nemzetközi piaci érettségét. A beruházási és fejlesztési volumen növelését szolgáló és szükséges infrastrukturális kapacitásokat meg kell teremteni, így az M6 és M9 autópályák, a térségi gyorsforgalmi utak, a repülőtér és az energiahálózat bővítése elengedhetetlen. A felsorolt tényezők segíthetik térségünk további felzárkózását régiós és országos szinten.