A Kormány által a járványügyi helyzetre való tekintettel meghozott korlátozó intézkedések egyes ágazatokat, mint például a szállodaipar vagy a vendéglátás bizonyos szereplői (pl.: kávézók, kocsmák, szórakozóhelyek stb.) ellehetetlenítettek.
A gazdaságban a működését illetően kritikus időszak következik, mely több, normális viszonyok között is jelentkező, de ebben a környezetben még jobban felerősödő jelenségeket eredményez. Ilyen a körbe-tartozás újbóli megjelenése, amely beláthatatlan hatással lehet a fuvarozásra is. A megbízó és a megbízott közötti bizalmi viszony megingása és később elvesztése súlyos következményekkel járhat mindkét fél számára. A körbe-tartozás súlyos következménye, hogy azon vállalkozók, vállalkozások részére, amelyek küzdenek a túlélésért és tovább tudnák vinni a gazdaságot a válság után, nem jut elég támogatás vagy a kintlévőségeik miatt lesznek kénytelenek felszámolni vállalkozásukat. Amennyiben egy vállalkozás kintlévőségeink 20%-a nem folyik be, a tevékenység megszüntetése anyagilag kedvezőbb a számára, azonban éppen ennek elkerülése a cél. A körbe-tartozás kezelésére az alábbi javaslatok érkeztek: átgondolandó, hogy az állami-uniós támogatásokat, mentőcsomagokat, új hiteleket stb. csak azon vállalkozások vehessenek igénybe, amelyek amellett, hogy köztartozás mentesek, partnereik felé számláikat határidőre kifizetik (lesznek olyan cégek, amelyek a saját hibájukon kívüli okokból adódóan
A koronavírus terjedésének megakadályozására hozott rendelkezések a gazdasági szereplők teljes körét érintették. A személyes kontaktusok számának erőteljes lecsökkenése, a fizikai érintkezés korlátozása a teljes gazdaságra kivetítette negatív hatását.
A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös javaslatokat dolgozott ki a klaszter tagvállalatai és az önkéntes kamarai tagok javaslatai alapján.
A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedmentszerv: PBKIK) és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felmérte az ágazat problémáit és javaslatcsomagot dolgozott ki.
A Kamara elnöksége 974/2020 (III. 19.) E számon határozatot fogadott el, mely az önkormányzatok részére tartalmaz javaslatot az az önkormányzati tulajdonában levő ingatlanok bérleti jogviszonyával kapcsolatban.
Magyarországon a NAV 2018-as adatai alapján több, mint 20.000, magánfőzők által bejelentett lepárlóberendezést tart nyilván az adóhatóság, melynek csak kis része 7 000 körüli van használatban, melyek alkalmasak tiszta szesz előállítására. A jelenlegi járványveszély miatt számottevően megnőtt a kereslet a kézfertőtlenítők iránt, melyek egyik alapanyaga a tiszta szesz (a WHO általi ajánlott kézfertőtlenítő recept 70 %-os alkoholtartalmat ír elő) hiánycikknek számít.
A koronavírus járvány következményei a vendéglátás, a turizmus és a személyi szolgáltatások szektorokat, kiemelten az ágazatban dolgozó KKV-kat szinte azonnal negatívan érintette. A szükséges kormányzati intézkedések (bezárások, nyitvatartási idő korlátozása, rendezvények szüneteltetése) rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozásokat. Likvid pénzforrások hiányában, a bezárások és üzlet szüneteltetések nemcsak a munkaerő-megtartást de a bérleti díjak megfizetését is nehézzé, egy idő után lehetetlenné teszik. A magántulajdonú bérelt ingatlanokban működő KKV-k együttműködésen és a hosszú távú üzleti szempontok alapján már egyeztetéseket folytatnak az ingatlan bérleti díjak csökkentése, kompenzálások, halasztás tárgyában. Javaslataink az önkormányzati tulajdonú üzletek vonatkozásában a következőek: Általános megállapítás: A járvány gyors vagy középtávú megállítása után az érintett vállalkozások számára szükséges a lehető leggyorsabb üzletnyitás, a vendégforgalom újraindítása. Mérlegelni szükséges, hogy a bérleti díjak megfizetésének szigorú kötelme milyen gazdasági hatást vált ki, az újra indulás vonatkozásában. Amennyiben tovább tart a járvány, úgy a cégek elveszíthetik a meglévő munkaerőállományt, a bérleti díjakat is
A kereskedelemben érintetteket tömörítő szervezetek az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a kormány részére: Az élelmiszerkereskedelem frontvonalában dolgozó, azaz a vásárlókkal közvetlen kapcsolatba kerülő személyzetet nyilvánítsák kiemelt fontosságú személyeknek és tegyék számukra elérhetővé a szükséges védőfelszereléseket. adjon egyértelmű iránymutatást a kialakult helyzetben, melyek a munkavállalók és a munkaadók kötelességei, jogai és lehetőségei. dolgozzák ki az esetleges otthonelhagyási tilalom esetére az áthaladási engedély rendszerét az élelmiszerellátásban részt vevők számára (gyártás, szállítás, kereskedelem). tegye lehetővé, hogy a koronavírus hatására bekövetkező forgalomcsökkenés mértékét figyelembe véve az üzlethelységek, szolgáltató helyek bérbeadói és bérlői között, a bérleti díjak tekintetében, 2020. március 1-jei hatállyal sor kerülhessen a szerződések módosítására. kérje fel a bankokat, hogy működjenek együtt a meglévő hitelszerződések fizetési átütemezésében. hozzon létre olyan pénzügyi alapot, amely 0%-os hitellel segíti áthidalni a koronavírus helyzet károsult szektorainak érintettjeit szankcionálja a szerződéses kapcsolatokban a koronavírus okán kialakult diszkriminatív részteljesítést, ill. nem teljesítést. vizsgálja meg és mérsékelje a gazdálkodók improduktív
Az új koronavírus gazdasági hatása megjelenik mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elsősorban a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelésével kíván foglalkozni. Fontos megállapítás, hogy a mostani krízishelyzet nem összehasonlítható a 2008-as pénzügyi válsággal, így annak kezelése is eltérő eszközrendszert igényel, amelynek egyik alapvető eleme a célzott és egységes kormányzati kommunikáció. Megjegyezzük, hogy az MKIK kiegyenlített érdekstruktúrát képvisel, amely során az állami, a vállalati és az érdekképviseleti érdekeket egyaránt figyelembe veszi. Jelen helyzet kezelésében a kényszerszolidaritás és az aszimmetrikus tehermegosztás elvét tartjuk mérvadónak – mindaddig amíg a gazdasági helyzet ezt úgy kívánja. Mindez azt jelenti, hogy az állami szerepvállalás dominanciája mellett a munkaadó és a munkavállalói oldalnak is egyaránt ki kell vennie a részét a tehervállalásban. A kialakult jelenlegi helyzetben az elsődleges feladat a vállalkozások vonatkozásában a jelenlegi helyzetnek megfelelő működőképesség feltételeinek biztosítása pl.: egészségügyi védőfelszerelések és fertőtlenítőszerek a vállalti cash-flow javítása, valamint a
