Javaslat a fuvarozás körében megjelenő körbe-tartozás kezelésére

A gazdaságban a működését illetően kritikus időszak következik, mely több, normális viszonyok között is jelentkező, de ebben a környezetben még jobban felerősödő jelenségeket eredményez. Ilyen a körbe-tartozás újbóli megjelenése, amely beláthatatlan hatással lehet a fuvarozásra is. A megbízó és a megbízott közötti bizalmi viszony megingása és később elvesztése súlyos következményekkel járhat mindkét fél számára.

A körbe-tartozás súlyos következménye, hogy azon vállalkozók, vállalkozások részére, amelyek küzdenek a túlélésért és tovább tudnák vinni a gazdaságot a válság után, nem jut elég támogatás vagy a kintlévőségeik miatt lesznek kénytelenek felszámolni vállalkozásukat. Amennyiben egy vállalkozás kintlévőségeink 20%-a nem folyik be, a tevékenység megszüntetése anyagilag kedvezőbb a számára, azonban éppen ennek elkerülése a cél.

A körbe-tartozás kezelésére az alábbi javaslatok érkeztek:

  • átgondolandó, hogy az állami-uniós támogatásokat, mentőcsomagokat, új hiteleket stb. csak azon vállalkozások vehessenek igénybe, amelyek amellett, hogy köztartozás mentesek, partnereik felé számláikat határidőre kifizetik (lesznek olyan cégek, amelyek a saját hibájukon kívüli okokból adódóan nem tudnak fizetni, de lesznek olyanok is, akik fizetőképesek, mégsem fizetnek, az ő esetükben nem indokolt támogatás biztosítása);
  • olyan garanciák kidolgozása és életbe léptetése, melyek segítségével a szolgáltatási díjak kifizetése biztonságosabbá vélik;
  • a mentőcsomagok célja a gazdasági válság túlélése és ezt követően a gazdaság beindításának segítése, ezért a nyerészkedésre való lehetőséget, az ilyen irányú törekvéseket csírájában kell elfojtani.

 

A jelenlegi helyzetben a fuvarozási szektorban az kockáztatja a legtöbbet, aki dolgozik. Ennek a kockázatnak a csökkentése a gazdaság működése, újraindítása érdekében elengedhetetlen fontos.

Kamarai javaslat a jövedéki adóról szóló rendelkezés módosítására

Magyarországon a NAV 2018-as adatai alapján több, mint 20.000, magánfőzők által bejelentett lepárlóberendezést tart nyilván az adóhatóság, melynek csak kis része 7 000 körüli van használatban, melyek alkalmasak tiszta szesz előállítására. A jelenlegi járványveszély miatt számottevően megnőtt a kereslet a kézfertőtlenítők iránt, melyek egyik alapanyaga a tiszta szesz (a WHO általi ajánlott kézfertőtlenítő recept 70 %-os alkoholtartalmat ír elő) hiánycikknek számít.

Bővebben…

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének ajánlása az önkormányzatok részére

A koronavírus járvány következményei a vendéglátás, a turizmus és a személyi szolgáltatások szektorokat, kiemelten az ágazatban dolgozó KKV-kat szinte azonnal negatívan érintette.

A szükséges kormányzati intézkedések (bezárások, nyitvatartási idő korlátozása, rendezvények szüneteltetése) rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozásokat. Likvid pénzforrások hiányában, a bezárások és üzlet szüneteltetések nemcsak a munkaerő-megtartást de a bérleti díjak megfizetését is nehézzé, egy idő után lehetetlenné teszik.

A magántulajdonú bérelt ingatlanokban működő KKV-k együttműködésen és a hosszú távú üzleti szempontok alapján már egyeztetéseket folytatnak az ingatlan bérleti díjak csökkentése, kompenzálások, halasztás tárgyában.

 

Javaslataink az önkormányzati tulajdonú üzletek vonatkozásában a következőek:

Általános megállapítás:

A járvány gyors vagy középtávú megállítása után az érintett vállalkozások számára szükséges a lehető leggyorsabb üzletnyitás, a vendégforgalom újraindítása. Mérlegelni szükséges, hogy a bérleti díjak megfizetésének szigorú kötelme milyen gazdasági hatást vált ki, az újra indulás vonatkozásában.

Amennyiben tovább tart a járvány, úgy a cégek elveszíthetik a meglévő munkaerőállományt, a bérleti díjakat is magába foglaló kötelezettségeiket sem tudják fizetni, végleg bezárnak. Így az önkormányzatok akár nagyobb mértékű és hosszabb távon jelentős bérleti díj kieséssel kell, hogy számoljanak.

 

  1. Javaslat: az önkormányzati tulajdonában levő ingatlanok bérlői körében gyors felmérést kell elvégezni az érintettség, bezárás, nyitvatartási korlátozás, jelentős forgalom csökkenés szempontok alapján.
  2. A felmérést követően intézkedési csomagokat lehet felállítani, amelyben a negatív hatások osztályozása mentén eltérő kompenzációs javaslatokat lehet tenni.

A/ Bezárás: Bérleti díj halasztása év végéig, bérleti díj csökkentése, bérleti díj elengedése meghatározott időszakra.

B/ Korlátozott működés: bérleti díj halasztása év végéig, bérleti díj csökkentése.

A települések össze tudják vetni a bérleti díj kompenzációk okozta önkormányzati bevételkiesést és az újra indulást követően megmaradt vállalkozások számát, azok megfizetendő bérleti díj volumenét.

 

A KKV-k érdekében kérjük javaslatunk megfontolását, amelynek tervezésében és modellezésében kérés esetén segítséget nyújtunk.

 

Pécs,  2020. március 18.

 

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége

Javaslatok a kormány részére a kereskedelemre vonatkozóan

A kereskedelemben érintetteket tömörítő szervezetek az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a kormány részére:

  1. Az élelmiszerkereskedelem frontvonalában dolgozó, azaz a vásárlókkal közvetlen kapcsolatba kerülő személyzetet nyilvánítsák kiemelt fontosságú személyeknek és tegyék számukra elérhetővé a szükséges védőfelszereléseket.
  2. adjon egyértelmű iránymutatást a kialakult helyzetben, melyek a munkavállalók és a munkaadók kötelességei, jogai és lehetőségei.
  3. dolgozzák ki az esetleges otthonelhagyási tilalom esetére az áthaladási engedély rendszerét az élelmiszerellátásban részt vevők számára (gyártás, szállítás, kereskedelem).
  4. tegye lehetővé, hogy a koronavírus hatására bekövetkező forgalomcsökkenés mértékét figyelembe véve az üzlethelységek, szolgáltató helyek bérbeadói és bérlői között, a bérleti díjak tekintetében, 2020. március 1-jei hatállyal sor kerülhessen a szerződések módosítására.
  5. kérje fel a bankokat, hogy működjenek együtt a meglévő hitelszerződések fizetési átütemezésében.
  6. hozzon létre olyan pénzügyi alapot, amely 0%-os hitellel segíti áthidalni a koronavírus helyzet károsult szektorainak érintettjeit
  7. szankcionálja a szerződéses kapcsolatokban a koronavírus okán kialakult diszkriminatív részteljesítést, ill. nem teljesítést.
  8. vizsgálja meg és mérsékelje a gazdálkodók improduktív terheit, mert azok nagyban nehezítik majd a válságból való kilábalást. (pl. agrárkamarai tagdíj, élelmiszerlánc felügyeleti díj)
  9. folytasson egyeztetéseket az Európai Unióval annak érdekében, hogy módosítsák az elkövetkezendő időre előirányzott Európai irányelvek végrehajtásnak határidejét.
  10. Szabályozza egységesen az üzletek nyitvatartását (Fontos, hogy országosan egységes szabályozás legyen).
  11. egységes munkajogi állásfoglalás kell a munkavállalók díjazásukról, ennek állami alapokból való megtérítéséről – tekintve, hogy több ismert okból várható munkaerő kiesés lesz a boltokban.
  12. A szükséghelyzet miatt már leállt területekről (idegenforgalom, vendéglátás, nem élelmiszer kereskedelem stb.) a munkaerő átirányítása. Ez rövidesen megjelenik az élelmiszer feldolgozóknál is.
  13. Ha sok bolti dolgozó esne ki, át kell térni a rövidített, egy műszakos nyitvatartásra (a vevők gyorsan meg fogják szokni).
  14. A cégek mérleg leadási határidejét ki kell tolni a veszélyhelyzetet követő 30 nappal , mert sok helyen ( pl. Nincs írásbeli szavazás) nem tudják az Rt. Közgyűlést megtartani a 100 fős korlátozás miatt.
  15. A békéltető testületek, ahol egyébként tapasztaltabb korosztály alkotja a testületek zömét ragaszkodnak a személyes megjelenésekhez. Törvényi kötelezettség a megjelenés, de ezeket fel kellene függeszteni átmenetileg – egyébként mérséklődhet a békéltető testületek népszerűsége.
  16. Javasoljuk, hogy a táppénzes papírt elektronikusan is (email melléklet, e-papír, stb) el lehessen juttatni a munkáltatónak.
  17. Javasoljuk, hogy a trafikok nyitvatartási idejét ne korlátozzák, tekintve, hogy azok magyar tulajdonban lévő családi vállalkozások, és egyúttal termékporfóliójukat tekintve részben mérsékelhetik az élelmiszerüzletek terhelését.
  18. Át kell gondolni a vidéken működő gazdaboltok esetleges teljes bezárásának hatását: A háztáji gazdaságok takarmány és vetőmag ellátását tenné teljesen lehetetlenné. Nagyon nagy lenne a baj, hiszen a jószágokat is etetni kell!
  19. Teljes joggal már mindenkinek megköszönték állami vezetőink a megfeszített munkát. A kereskedelem is megérdemelné, az ott dolgozó 3-400 ezer ember, akik a fertőzésnek közvetlenül kitéve végzik a lakosság mindennapi ellátását.
  20. Az árubeszállítás zökkenőmentes biztosítása érdekében kérjük, hogy a szükségállapot idejére oldják fel a behajtási engedéllyel megközelíthető közterületekre vonatkozó súlykorlátozást.
  21. A bevásárlóközpontokban zéró közeli forgalom a kimutatható, így a bérleti díj kigazdálkodása lehetetlen. A mai nappal meghozott döntés értelmében a boltoknak 15 órakor be kell zárniuk. Vélhetően a boltok tömeges bezárásával lehet számolni, hisz jelenlegi helyzetben csak mindennapi létszükséglethez tartozó termékek vásárlásával lehet számolni. Mind erre tekintettel fontos megvizsgálni a támogatás lehetőségét.
  22. A kialakult helyzet miatt az online vásárlás kihasználtsága nőni fog. Főképpen azért, mert ez sok vásárlónál és termékkörnél nem csak lehetséges alternatíva, hanem lehet, hogy az egyetlen megoldás lesz. Az idehaza működő ~8-9e webáruház egy jó része azonban nem lesz felkészülve a plusz terhelésre, illetve sok áruház eleve nem is a megfelelő (elvárható) színvonalon működik. Ezen kívül maga a szektor rendkívül alkalmas arra, hogy teret adjon a visszaélésekkel operálókra. Ezért fontosnak tartjuk, ha a kormányzat kommunikációjában benne lenne, hogy mint ahogy a tisztességtelenül árazó (indokolatlanul árat emelő) ügyeskedőkre is teljes szigorral sújtanak, úgy ez az online értékesítésben felmerülő visszaélésekre, szabálytalanságokra is igaz lenne. Ennek tükrében:
    • fokozottan ellenőriznék a nem teljesítéssel kapcsolatos bejelentéseket, kiemelve azokat az eseteket ahol előre fizetés történt.
    • célzott és szigorú ellenőrzések kellenek, ott, ahol a gyanú felvetődik (automatikusan ne kérjenek be ár és készletadatokat).
    • szigorú büntetéseket helyeznének kilátásba azoknál a kereskedőknél, akik nem saját árukészlettel dolgoznak, de “raktáron lévő”, “azonnal rendelhető” státuszban tüntetik fel a termékeiket, ugyanakkor nem tudják időben teljesíteni a rendeléseket. Ez azért kritikus, mert az amúgy is nehéz helyzetben lévő vásárlókat ezzel a megtévesztéssel még jobban kiszolgáltatottá teszik, hiszen a vásárló abban a reményben van, hogy megkapja a rendelést, amikor ez nem történik meg, máshonnan rendelve már sokkal jelentősebb átfutási idő növekedése számíthat.
    • szintén kiemelten kellene kezelni a reklamációk kezelését, hiszen főleg az élelmiszer jellegű termékeknél fordulhat elő minőségi reklamáció az átvett áru tekintetében. Ez természetesen nem minden szektorra vonatkozik, leginkább az élelmiszer jellegű termékek, illetve a napi működéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek (pl. oktatási segédeszközök) az érintettek.

 

A fenti javaslatok összeállításában részt vettek:

  • Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)
  • Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)
  • Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ)
  • Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ)
  • Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ
  • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
  • Ecommerce Hungary – Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület
  • Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

 

 

Az MKIK összegző, azonnali beavatkozást igénylő javaslatai

Az új koronavírus  gazdasági  hatása megjelenik mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elsősorban a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelésével kíván foglalkozni. Fontos megállapítás, hogy a mostani krízishelyzet  nem összehasonlítható a 2008-as pénzügyi válsággal, így annak  kezelése is eltérő  eszközrendszert  igényel, amelynek egyik alapvető eleme a célzott és  egységes kormányzati kommunikáció. Megjegyezzük, hogy az MKIK kiegyenlített érdekstruktúrát képvisel, amely során az állami, a vállalati  és az érdekképviseleti érdekeket egyaránt figyelembe veszi. Jelen helyzet kezelésében a kényszerszolidaritás és az aszimmetrikus tehermegosztás elvét tartjuk mérvadónak – mindaddig amíg a gazdasági helyzet ezt úgy kívánja. Mindez azt jelenti, hogy az állami szerepvállalás  dominanciája  mellett a munkaadó és a munkavállalói oldalnak is egyaránt  ki kell vennie a részét a  tehervállalásban.

 

A kialakult jelenlegi helyzetben  az elsődleges feladat a vállalkozások vonatkozásában

  • a jelenlegi helyzetnek megfelelő  működőképesség feltételeinek biztosítása pl.: egészségügyi védőfelszerelések és fertőtlenítőszerek
  • a vállalti cash-flow javítása, valamint
  • a foglalkoztatási szint fenntartása
  • beruházási szint  jelentős  visszaesésének  elkerülése.

Mindez rendszerszintű beavatkozást igényel, egy gördülő cselekvési program formájában.

Az MKIK azonnali javaslatai a következőek:

  • Szükségesnek tartjuk a javasolt beavatkozások  azonnali bevezetését,  és annak rövidtávon  történő  fenntartását (jelenlegi helyzet alapján  3 hónapban határozzuk meg).
    • A beavatkozások ne differenciáltan (azaz kerülve a rászorultsági helyzet mérlegelését) kerüljenek bevezetésre, hanem azonos elvek alapján, fejkvóta alapú támogatási rendszerrel. Mindez gyorsan, hatékonyan és rugalmasan  bevezethető eszköz.
    • A további állami támogatások esetében javasolt az ágazati sajátosságok és a sérülékenységi mérték  figyelembevétele.
    • A vállalati cach-flow javítása érdekében kiemelten fontos a bérköltség és az ahhoz kapcsolódó valamennyi közteher  megfizetésének fenntartása. Mindennek érdekében javasoljuk a bruttó bértömegre  rakódó teljes közteher állam általi átvállalását (azaz a vállalkásokra nézve,  annak elengedését). Ehhez kapcsolódóan további lehetőségek mérlegelésére is javaslatot fogalmazunk meg:
      • adó- és járulékfizetési moratórium elrendelése, valamint
      • a SZOCHO csökkentésének azonnali,  2020. április 1-ei  dátummal történő  bevezetése.
    • A rövid lejáratú hitelek  (folyószámlahitel, forgóeszközhitel, rulírozó hitelek stb.) automatikus meghosszabbítása. A hitelezési feltételek kidolgozása  a Magyar Nemzeti Bank  és a teljes bankrendszer együttműködésével  kerüljön megvalósításra.
    •  A termelési kapacitás fenntartása  kerüljön a fókuszba, és annak költségvonzatának  elszámolásában  az alábbi lehetőségek  merülhetnek fel:  költségmegosztás,  költségátütemezés,  és költségáthárítás. Mindez állami, munkáltatói és munkavállalói együttes  részvétellel valósulhat meg.
    • A termelési kapacitás fenntartása érdekében megfontolandó  a raktárra történő termelés  állami támogatása (raktárkapacitás biztosítása, ÁFA-befizetés halasztása, raktározás közvetlen és  közvetett  költségeinek támogatása).
    • Az állami (és önkormányzati) beruházások folytatása, az EU-s és pályázati  források kifizetésének gyorsítása.
    • Rendelkezésre álló – és beragadt – EU-s források  célzott, haladéktalan átcsoportosítása.

Fontosnak tartjuk, hogy az állam, már most készüljön a gazdaság újra indulásának lehetséges üteméhez  igazodó rugalmas beavatkozásokra.  Mindez nemzetgazdasági versenyképességi  előnyt jelenthet  hazánk számára.

Dr. Parragh László

Elnök

MKIK

MKIK javaslatok_azonnali beavatkozás_ koronavírus – 2020 03 17