Blog

Tisztelt Vállalkozó! Évtizedes folyamat a térség munkaképes lakossága számának radikális csökkenése. Másfél évtized alatt elvesztettünk egy kaposvárnyi embert. A helyi családi és multinacionális vállalatok további eredményes munkáját nehezíti, sokszor akadályozza a munkaerőhiány. Paradoxon, hogy – egymástól 40-60 km-es térségeket elemezve- egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőfelesleg. Az üzleti szférával együttműködve alakítottuk ki #ajelenajövőd programot, amelynek kapcsán az elmúlt időszak akcióit, tevékenységeit olvashatja alább a linkre kattintva. Csatlakozzon Ön is! A városok és a vármegye műszaki arculatának fejlesztése csak rajtunk múlik. https://pbkik.hu/2023/01/26/egyeb/dolgozzunk-egyutt-varnak-a-pecsi-baranyai-cegek/

Az elmúlt évek tapasztalata alapján világos, hogy a problémák kikényszerítenek szükséges változásokat és reformokat. A kérdés az, hogy meg kell-e várni az aktuális válságokat, vagy stratégiai megközelítéssel a polgár, a cég, az intézmény szintjén folyamatosan a várható (előre jelezhető) kihívásokra készülünk és fejlesztjük magunkat, vállalkozásunkat, intézményünket. Az utóbbi út nagyobb fegyelmezettséget és szervezettséget kíván. Azonban sokkal eredményesebb, hatékonyabb, a környezetünkre is nagyobb és pozitívabb hatással van. Lehet állandóan a problémákra fókuszálni. De ha a lyuk helyett a sajtra figyelünk, úgy minden értelemben eredményesebbek leszünk. A fejlesztő vállalkozások már évek óta felkészültek egy esetleges energiaválságra, megszervezték alapanyag beszerzési rendszerüket, erősítették nemzetközi jelenlétüket. Hatásuk a megye minden vállalkozására kiterjed. A megye fejlődésének ők az alapkövei. Nagyon fontos üzenet minden döntési potenciállal és kritikus hatalommal rendelkező szervezet számára az összefogás szüksége. Ha a fenti intézmények és szervezetek összefognak az versenyelőny egy városnak, megyének, térségnek. Ha egyedül haladnak eredményesnek vélt saját pályájukon, az rövid

Fárasztóan unalmas néha, de ismételjünk. Kamarai könyvtárunkból asztalomra került egy 1995-ben írt, Pécs városfejlesztési koncepció (tézisek) című szakmai dokumentum. Az elemzés egyik része meglehetősen aktuális. Aktuális, mert számtalan kisvállalkozás jelzi, hogy nem kap áramszolgáltatásra már ajánlatot sem; aktuális, mert 6-8-szoros költségszinttel kell megbirkózni. Az unalomig felemlegetett tétel ismét: Csak elvesztegetett idő van! Részlet a dokumentumból – írták 1995-ben! integrálni szükséges az energetikai koncepciót a városfejlesztés kapcsolódó terveibe önkormányzati energiagazdálkodás működési rendszerét fejleszteni szükséges energiahatékonysági programot szükséges következetesen végig vinni gondoskodni kell a város energetikai fejlesztésének újszerű helyi finanszírozásáról Eltelt 27 év………. A mindennemű stratégiák és fejlesztési tervek annyit érnek amennyit megvalósítanak belőlük.

Pécs város tervezi a 2023-as és a következő éveket. Rövid és hosszú távú programjavaslatainkat megküldtük, a kamarai bevezetés/előszó alább: Pécs hazai és nemzetközi szinten periféria. Amennyiben a periféria nem újítja meg saját környezetét, attitűdjét és a gazdasági szereplők összefogásával nem sikerül dinamizálni a folyamatokat, úgy vesztese lesz az elkövetkező 5-10 évnek is. Az ipar 5.0 forradalom, a digitalizáció, a smart stratégiák és a technológiai fejlődés üteme exponenciálisán gyorsul. Ezt a tempót a hazai kisvárosok és nagyvárosok egy része sem követi. A verseny ma már a perifériák között is egyre erősebb, létkérdés a centrumokhoz történő csatlakozás és térségi hatásként „mini” centrális erőterek kialakítása. Verseny zajlik a fiatalokért, a munkaerőért, a tudásbázisokért és az információs javakért is. A három legfontosabb alaptézisünk: Fenntarthatóság: a gazdaság és a környezet szempontjainak összehangolása. Észszerű (körkörös), a tiszta technológiákra épülő gazdasági rendszert kell alakítani, továbbfejleszteni. Méltányosság: a gazdaság és a társadalom érdekeinek harmóniája. Nem merül ki az

Minap megjelent a KSH megyéket elemző szokásos tanulmánya (Fókuszban a megyék, 2022. I. félév – https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/222/index.html), múlt héten vidékkonferencián voltunk Budapesten. A KSH elemzésből csak 3 képet kiragadva jól szemléltethető Baranya megye helye (a hátsó sorban ülve szólítanak ki felelni és leszegett fejjel maradunk némák, a tanár a fejét csóválja. Pedig tudjuk a tananyagot!) Koncentrálva a beruházási teljesítményre, szemléltető ábra alább: A Vidék Konferencián Nagy Márton miniszter úr elemezte a megyékre érkező forrásokat, legyen az NHP, MFB, pályázati, Széchenyi Kártya….stb. Baranya megye eredményei: MFB 10 000 Mrd Ft forrásból Baranya megyei vállalkozások: 0,9% NHP 6400 Mrd Ft forrásból Baranya megye: 3,8 % Széchenyi Kártya Baranya megye: 3,7%. Megjegyzés: Ötödikek vagyunk forráskihelyezési ranglistán, ez a megyei Széchenyi Kártya kamarai, VOSZ és banki partnerség eredménye! EU források: 3,6% 760 Mrd Ft EKF forrásból a baranyai cégek 1,8%-ot hívtak le. Összességében minden forrás 1,7%-a jutott a megyébe. Budapest és Pest megye teljesítménye a fenti

Pár évtizede már felmerült, hogy egy ország teljesítményének mérését a GDP, ipari termelés, export-import aránya jellemzi-e megfelelően. Amennyiben a növekedést tekintjük a legfontosabb tényezőnek, úgy minden bizonnyal igen. Helyes, hogy a növekedés kultuszában szocializáljuk a társadalmat, gazdasági szereplőket és kormányokat? Az elmúlt 3 év talán bizonyítja, hogy nem. A GDP növekedés vagy csökkenés megmutatja, hogy a vállalkozások és alkalmazottak életminősége és jövőbeni kilátásai milyenek? A ma használt mutatószámok és azokban felmutatott eredményeket a lakosság érzi, megérzi? Ha nő a GDP akkor jobban élünk? Ideje lesz összetett mutatószámok bevezetésére, amely megmutatja a(z): – valódi munkanélküliséget – családok megtartó és fejlődéshez kapcsolódó erejét – oktatás színvonalát – települések és akár vállalatok megtartó erejét – kivándorlás tényezőit – vállalatok hitel és fejlesztési képességeit – jövőbe vetett hit mértékét – boldogság és elégedettség szintjét – háztartások által érzékelt inflációt – exportképességet – hazai tulajdonú KKV-k gazdasági és értékteremtő potenciálját – fenntartható és észszerű gazdaság

Óriási zajban élünk. Sokan elhiszik, hogy a kommunikáció és a kommunikáció vezérelte cselekvés mindennek a „csimborasszója”. Ma mindenki a közösségi oldalakon akar győzni. Az ideológia és a politika: meggyőzni és legyőzni. A virtuális és kommunikációs térben elért győzelem – a tettek mezején, a valóság képviselőivel megvívott csata után – kiderül, értéktelen.  Ma a vállalkozások sose gondolt kihívások mellett vívják harcukat a valódi életben. A műhelyekben hegesztenek, a laborokban pipettáznak, a boltokban értékesítenek, az iskolákban tanítanak, a Mecsek lankáin építenek a szakemberek. Kezükben a megye és az ország jövője. Ha kiszabadulunk a közösségi platformok szorításából, elénk tárul a valóság. Emeljük fel tekintetünket, nézzünk messzebb a horizontnál! A valóság kihívásait a kézzelfogható valóságban oldjuk meg. Vállalkozásainknak nincs ideje virtuális csatákat vívni és folyamatosan figyelemmel kísérni az ott történteket. Nem is akarják. Dolgoznak, termelnek, hozzáadott értéket teremtenek. Ehhez a munkához szükséges a megfelelő mikro- és makrogazdasági feltételeket megteremteni. A keretek között a kreatív

2019-ben fogalmazódott meg egy vállalati szakmai egyeztetésen, hogy KKV innovációs központot kell létrehozni, mert az egyértelműen segíti a megye gazdaságát és a tudásszférával kialakított kapcsolat dinamizálását. Herbály István és Lengvárszky Szabolcs ötletgazdákkal a kamara megkezdte a projekt kidolgozását és a szükséges kapacitások keresését. Egyeztettünk a lehetséges partnerekkel is. Innen kiperdült egy szakmai egyeztetés során a ma IT HUB-ként ismert együttműködés. Eljött 2021. és a felismerés is. Nem vagyunk türelmetlenek, de nincs értelme várni. Ma a kijelölt helyszínen már a fizikai tér kialakítása zajlik. Partnerként a megyei önkormányzat és az egyetem is felült a hajóra, eveznek is és persze a hajó haladásához szükséges szelet (anyagi erőforrások) is együtt fújjuk. Miért kell KKV innovációs központ? A projekt a megyei gazdaság egészét képes támogatni, ezzel a KKV-k és akár nagyvállalatok fejlődését elősegíteni. A projekt a felépítésének és aktivitásainak köszönhetően KFI szempontból a környező országok (és akár távolabbiak is) ipari vállalkozásainak számára láthatóvá válik,

“S az uralkodás hagyományossága, az uralom folytonossága teszi, hogy a változtatás vágya és oka kialszik és megszűnik; mert a változtatás olyan, mint a bontott fal: újra kell rakni.” ( Niccolo Machiavelli, A fejedelem) Az elmúlt pár évben a gazdasági/üzleti élet szereplőinek nem kellett a változtatás vágyának újrateremtésén tűnődni. Olyan sebességgel és komplex módon változik a környezetünk (Covid és Háború okozta energia – alapanyag – munkaerőpiaci – ár és költségek), hogy aki nem változtatott, nem követte az állandóan változó folyamatokat az véglegesen lemaradt, versenyhátrányba került, kerül. A cégvezetők az állandó változás kezelésére rendezkednek be. Alkalmazkodnunk szükséges a mikro és makro gazdasági folyamatokhoz, folyamatosan elemezve a szükséges irányváltásokat. Ha a vállalati (akár mikrovállalkozás, sőt egyéni szinten is) stratégia alkotásának és menedzselésének van releváns időpontja, időszaka, szükségszerűsége, akkor az ma van. Másfél évtizede írt MBA szakdolgozatom egyik kulcstémája a stratégiaalkotás. Egy részlet a mához igazítva segítségként: A forradalmi stratégiaalkotáshoz szükséges tíz alapelv Stratégia