“S az uralkodás hagyományossága, az uralom folytonossága teszi, hogy a változtatás vágya és oka kialszik és megszűnik; mert a változtatás olyan, mint a bontott fal: újra kell rakni.” ( Niccolo Machiavelli, A fejedelem)
Az elmúlt pár évben a gazdasági/üzleti élet szereplőinek nem kellett a változtatás vágyának újrateremtésén tűnődni. Olyan sebességgel és komplex módon változik a környezetünk (Covid és Háború okozta energia – alapanyag – munkaerőpiaci – ár és költségek), hogy aki nem változtatott, nem követte az állandóan változó folyamatokat az véglegesen lemaradt, versenyhátrányba került, kerül.
A cégvezetők az állandó változás kezelésére rendezkednek be. Alkalmazkodnunk szükséges a mikro és makro gazdasági folyamatokhoz, folyamatosan elemezve a szükséges irányváltásokat.
Ha a vállalati (akár mikrovállalkozás, sőt egyéni szinten is) stratégia alkotásának és menedzselésének van releváns időpontja, időszaka, szükségszerűsége, akkor az ma van.
Másfél évtizede írt MBA szakdolgozatom egyik kulcstémája a stratégiaalkotás. Egy részlet a mához igazítva segítségként:
A forradalmi stratégiaalkotáshoz szükséges tíz alapelv
- Stratégia tervezése nem egyenlő a stratégiával.
Sok vállalatnál a stratégia még mindig egy naptár vezette berögzült rituálé. A stratégiát folyamatosan keresni kell, nem szabad egy pillanatra sem pihenni. Nem lehet egy stratégiához ragaszkodni, szükség van több, egymással párhuzamosan kezelt stratégiára. A stratégia létrehozása kreatív munka, művészet, felfedezés, amely mindenképpen alkotó embert kíván.
- Stratégiának felforgatónak kell lennie.
Az új stratégia lehet pusztító ugyan, de céljai nem azok. A jó stratégia felvilágosodáshoz vezet. Meg kell nézni merre megy a piac, aztán pedig szembe kell sétálni vele. Nem biztos, hogy a fősodor a jó irány, sőt.
- A felsővezetés mint a maradiság forrása.
Kik alkotják a vállalatoknál a stratégiát? A felsővezetők. Miért? Mert ők rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal. Ezeknek a tapasztalatoknak azonban sokszor nem veszik hasznát, hiszen azok többsége a múltban gyökerezik, a világ és a piaci környezet viszont szinte percről-percre változik. Ideje a fiatalokat bevonni a stratégiaalkotás folyamatába.
- Forradalmárok minden vállalatban vannak
A forradalom a szervezeti piramis alján él, hogy aztán néha a csúcsot is érintve felszínre törjön. A forradalmi gondolkodók azonban erősen el vannak zárva, így a vezetőség nem hallja, nem is akarja őket hallani. Engedjük az innovatív gondolkodókat az asztalhoz, hallgassuk meg őket. Tudásukat forgassuk be a vállalkozás életébe.
- A probléma forrása nem a változás, hanem az elkötelezettség hiánya
Nehéz a vállalkozások tulajdonosait és vezetőit az elkötelezettség hiányával „vádolni”. De! A munkatársak szintjén az elkötelezettség sokszor nem teljes, itt van mit fejleszteni. Csapat csak egy van!
- A stratégiaalkotásnak mindig demokratikusnak kell lennie.
A cégvezetőknek a stratégiaalkotás folyamatával kapcsolatban három tanácsot kell megszívlelniük. Az első, hogy érdemes fiatal, tettrekész szakembereket bevonni a stratégiaalkotásba. Ők azok, akik képesek a jövőbe nézni, ők érzik meg először a jövő szelét. A második, hogy a szervezet perifériáján dolgozókat is motiválni, biztatni kell arra, hogy vegyenek részt a stratégiaalkotásban. A harmadik, hogy a vállalat új alkalmazottjait is érdemes megkérdezni, hiszen ők még nincsenek semmilyen ipari/szolgáltatási dogmával megfertőzve. Ez azonban még nem elég. A vezetőnek meg kell hallgatnia az új gondolatok forrásait, és lehetőséget kell adnia nekik a vállalat életének befolyásolására.
- Bárki lehet a stratégia mozgatórugója.
A világtörténelemből is megtanulhattuk, hogy a forradalmak kezdeményezői általában alulról jönnek. Aki a vállalat iránt elkötelezettséget érez, az bátran kezdeményezzen, mondja el véleményét. Nem akarnak rombolni, reformokat akarnak. Ezek a lelkes munkatársak minden körülmények között vállalják a véleményüket.
- Az újszerű látásmód felér 50 IQ ponttal.
Forradalom nincs felvilágosodás nélkül. Az iparág forradalmasításához új szemszögből, új módon kell szemlélni a világot. Bölcsebbé nem teheted az embereket, de segíthetsz új szemléletet adni nekik. Az iparágában forradalmat elérni kívánó vállalatoknak négy feladatot kell szem előtt tartaniuk.
- letörni az iparágat jellemző rendíthetetlennek hitt hiedelmeket,
- felmérni és megismerni azokat az eszközöket (életstílus, munkaszokások, életciklus, geopolitika), amelyek segítik az iparági szabályokat megtörni,
- megérteni a vállalat fő kompetenciáit, erősségeit,
- a versenyelőny eléréséhez a cég minden tudását felhasználni a forradalmi stratégia azonosítására, szokatlan stratégiai lehetőségek feltérképezésére.
- A fentről-lefelé és a lentről-felfelé nem alternatívák.
Ahhoz, hogy a stratégia egységességét és diverzifikáltságát megteremtsük szükség van mindkét irányú folyamatra. Fentről lefelé irányuló folyamat során teremthető meg a célok egységesítése. A feladatban résztvevő személyek megegyezésre juthatnak és képesek arra is, hogy támogatottságot szerezzenek a cél számára. Az alulról felfelé folyamat során gyűlnek össze a különböző irányvonalak, vélemények. A stratégiai folyamat így egységes, és a megfelelő módon diverzifikált, hogy ne váljon dogmatikussá.
- A kezdetkor még nem látni a végeredményt.
A forradalmi stratégia kialakítása során, és a stratégia működése alatt is előfordulhatnak váratlan dolgok. Ezeket nem mindenki szereti, de megijedni nincs okuk. A stratégiaalkotás nem állhat meg félúton.
Most a naponta változó finanszírozási környezet, ellátási lánc, energiaárak, munkaerőpiaci költségek és hiátusok kezelésében az erős vállalati stratégia, a vállalkozások közötti együttműködések, a klaszterek jó gyakorlatai jelentik sokszor a túlélés, nagyobb részt a fejlődés zálogát is.
Nem lehet a rosszban a jót felfedezni, de a lehetőségeket igen.