Külső forrás

Hogyan marketingezz az átmeneti időszakban, és hogyan ne?

Olyan időszakot élünk, amire nem lehetett előre felkészülni, de valószínűleg még sokáig emlegetni fogunk. Tudtuk, hogy hamarosan válság fog jönni, de azt nem, hogy ilyen gyorsan és ilyen formában. Mit tegyél vállalkozóként most, és mit ne? Ebben az átmeneti időszakban fontos megtervezni, hogy mit fogunk tenni, de azt is tudatosítani kell, hogy mit NEM fogunk megtenni az új helyzetben. A marketinged vonatkozásában az alábbiakat javaslom. Mit ne tegyél? Ne pánikolj! Egyesek kapkodnak, mások pánikolnak. Mielőtt ész nélkül felmondanád a szerződéseidet, gondold át, hogy van-e más megoldás. Lehet, hogy kisebb változásokkal is túléled ezt az időszakot. Ne hallgass! Ha nem kommunikálsz, akkor azt hiszik lehúztad a rolót. Végleg. De még a bizonytalanság is megzavarja a megrendelőket. Adj hírt magadról, mesélj a cégedről, és nyugtasd meg a partnereket, hogy továbbra is rendelkezésre állsz. Ne hagyd abba, csak változtass! A marketinget ilyen időszakban sem szabad abbahagynod. Használj költséghatékony vagy ingyenes eszközöket, csak ne

Tovább olvasom »
A koronavírus gazdasági hatásainak vállalati kezelése

Gyorselemzés – 2020. 03. 24 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a felmérés második hullámának 2020. március 24-ig beérkezett válaszain alapul. A témában készült online, önkitöltős kérdőívet 3121 vállalkozás töltötte ki. Az elemzés a válaszadó cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti.

Tovább olvasom »
Újabb gazdasági válság? Nyertesként is kijöhetnek a cégek. Segít a digitalizáció!

A koronavírussal kapcsolatos szükségintézkedések és annak eredményeként kialakuló gazdasági sokk, a kritikus ágazatokon kívül várhatóan a vállalkozói közösség legkisebb, vagy legkevesebb tartalékkal bíró szereplőit fogja leginkább megviselni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – Modern Vállalkozások Programja digitális „segélyvonallal” és egyéb díjmentes szolgáltatásokkal, felajánlásokkal készül segíteni a jelenleg az online térbe menekülő, bajba jutott cégeknek.

Tovább olvasom »
Munkáltatói feladatok és teendők a rendkívüli helyzetben

Az elmúlt hetekben a járványveszély nem várt körülményeket teremtett Magyarországon – a teljes versenyszféra számára. Fontos, hogy amennyire lehetséges, alkalmazkodjunk a rendkívüli helyzethez, és a munkáltatók, illetve a munkavállalók számára egyaránt megfelelő, jogszerű megoldások születhessenek.

Tovább olvasom »
A Széchenyi Kártya Program és a kormányrendelet összefüggései

A Kormányrendelet alapján a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló, azaz ezen időpontig nem lejárt kölcsön-, illetve hitelszerződések vonatkozásában az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart.

Tovább olvasom »
Javaslatok a kormány részére a kereskedelemre vonatkozóan

A kereskedelemben érintetteket tömörítő szervezetek az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a kormány részére: Az élelmiszerkereskedelem frontvonalában dolgozó, azaz a vásárlókkal közvetlen kapcsolatba kerülő személyzetet nyilvánítsák kiemelt fontosságú személyeknek és tegyék számukra elérhetővé a szükséges védőfelszereléseket. adjon egyértelmű iránymutatást a kialakult helyzetben, melyek a munkavállalók és a munkaadók kötelességei, jogai és lehetőségei. dolgozzák ki az esetleges otthonelhagyási tilalom esetére az áthaladási engedély rendszerét az élelmiszerellátásban részt vevők számára (gyártás, szállítás, kereskedelem). tegye lehetővé, hogy a koronavírus hatására bekövetkező forgalomcsökkenés mértékét figyelembe véve az üzlethelységek, szolgáltató helyek bérbeadói és bérlői között, a bérleti díjak tekintetében, 2020. március 1-jei hatállyal sor kerülhessen a szerződések módosítására. kérje fel a bankokat, hogy működjenek együtt a meglévő hitelszerződések fizetési átütemezésében. hozzon létre olyan pénzügyi alapot, amely 0%-os hitellel segíti áthidalni a koronavírus helyzet károsult szektorainak érintettjeit szankcionálja a szerződéses kapcsolatokban a koronavírus okán kialakult diszkriminatív részteljesítést, ill. nem teljesítést. vizsgálja meg és mérsékelje a gazdálkodók improduktív

Tovább olvasom »
2020. július 1-től hatályba lépő új tb-szabályok – I. rész

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.

Tovább olvasom »
Koronavírus miatti korlátozások hatása a H2020 projektek költségeinek elszámolására

forrás: NKFIH Tekintettel arra, hogy a koronavírus járvány hatással lehet a H2020 projektek keretében szervezett üléseken és rendezvényeken való részvételre, a mobilitási programok lebonyolítására, a projekttel kapcsolatban vállalt kötelezettségek teljesítésére, a támogató arra kéri az érintetteket, hogy amennyiben ilyen helyzettel szembesülnek – a projekt koordinátoron keresztül – haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a projekthez rendelt brüsszeli munkatárssal (Project Officer), aki esetről-esetre fogja megvizsgálni, hogy alkalmazhatók-e az adott helyzetben a támogatási szerződés minta 51. cikkében rögzített vis major szabályai. A hivatkozott rendelkezés értelmében, főszabály szerint, vis major esetén a kedvezményezett mentesül a kötelezettségek teljesítésének elmaradása miatti következmények alól (a mulasztás nem minősül szerződésszegésnek és nem alkalmazandó szankció). A felmerült költségek elszámolhatóak, amennyiben teljesülnek az elszámolhatósági feltételek. Mindazonáltal, amennyiben a vis major miatt a megvalósítással kapcsolatban további extra költségek merülnek fel, azokat főszabály szerint a kedvezményezett viseli. Példa a költségek elszámolhatóságára: a kedvezményezett azért nem tud részt venni a projektülésen vagy rendezvényen,

Tovább olvasom »