A Covid-19 járvány német gazdaságra gyakorolt rövid és hosszútávú hatásai
A német gazdaságot a koronavírus-fertőzés érzékeny időszakban érinti. Az elmúlt év stagnálását követően az év elején épp, hogy elindult a gazdaság enyhe növekedése.
A német gazdaságot a koronavírus-fertőzés érzékeny időszakban érinti. Az elmúlt év stagnálását követően az év elején épp, hogy elindult a gazdaság enyhe növekedése.
Az európai kamarai szövetség, a 20 millió vállalkozót képviselő EUROCHAMBRES a brexit napján kiadott közleményében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a britek elhagyták az Európai Uniót, és egyben felszólították a politikai vezetőket, hogy egyértelműen foglaljanak állást az EU és az Egyesült Királyság jövendőbeli kapcsolatrendszeréről, határozott, világos mandátumot fogalmazzanak meg a tárgyalásokra annak érdekében, hogy az év végéig tartó átmeneti időszak lejártakor ne legyen szükség vészforgatókönyvekre.
Egyre több vállalkozás igényel származási bizonyítványt törökországi exportjához. Ez elvileg nem lenne szükséges, ha az áruhoz rendelkezésre áll az A.TR dokumentum is.
Az EU-Japán KKV Központ februárban is szervez angol nyelvű ingyenes webináriumokat, melyekben a japán piac sajátosságait és az abban rejlő lehetőségeken vezetik végig a résztvevőket az egyes területek szakértői. A soron következő „képzésekre” már megkezdődött a regisztráció.
A brit parlament 2020. január 22-én, az Európai Parlament pedig január 29-én elfogadta az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást. Az új Brexit nap 2020. január 31.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én, brüsszeli idő szerint éjfélkor kilépett az Európai Unióból, többé nem EU-tagállam. Az EU sajnálja, de tiszteletben tartja ezt a döntést.
Február elsejétől az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, miután január 29-én az Európai Parlament, 30-án pedig az Európai Tanács is jóváhagyta az Egyesült Királyság kilépését. Az EP emellett garanciát követelt arra, hogy a brexitet követően érvényesüljenek a szigetországban élő, ott letelepedő európai polgárok jogai
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 200 millió forint keretösszegű pályázatot hirdet a hazai kis- és közepes vállalkozások külpiaci tevékenységének előmozdítása érdekében.
Az Európai Unióban 550 milliárd eurót tesz ki az interneten eladott áruk összértéke, amiből 96 milliárd eurónyi termék határokon átmenő forgalomban cserél gazdát.
Az Eurochambres 2019-ben felmérte a vállalkozások véleményét az egységes belső piac működéséről, arról, hogy milyen akadályokkal szembesülnek és hogyan lehetne ezeket elhárítani. A kérdőívet szeptember 2-tól október 2-ig lehetett kitölteni, az EU 27 tagállamából 1107 vállalkozótól érkezett válasz. Az Egyesült Királyságot, az EU-ból való küszöbön álló távozása miatt, már nem vonták be a felmérésbe. A válaszok 54%-a a szolgáltató szektorból, 46%-a az ipari szektorból érkezett és 78% volt a KKV-k részvételi aránya. A válaszadók 77%-a már él az egységes belső piac és a határokon átnyúló kereskedelem lehetőségeivel, 9% szeretne élni, de különböző nehézségek gátolják ebben, 14% nem tervezi, hogy kilépjen a határokon túlra. Kicsit meglepően, a válaszadók csupán 30%-a kereskedik online, bár ez nem jelenti azt, hogy a többieknek nincs online jelenléte vagy nem használnak ilyen szolgáltatásokat.